Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in zabliszt (9)

szerda
jan.222014

Januári karácsony, glutén- és cukormentesen

Hosszú turnén vagyok túl, két hónapig játszottam A Szépség és a Szörnyeteget Zürichben, Essenben és Brémában. A mérleg: 40 előadás, 60.000 néző, Achillesz-ín gyulladás.

Bár Szentestére hazarepültem, a teljes adventi időszakot egy szállodai szobában töltöttem. A zürichi külváros gyógyszergyárral, szomszédos repülőtérrel, irodákkal, vasúti sínekkel tarkított környéke nem árasztott ünnepi hangulatot, ezért izzadva igyekeztem azt megteremteni magamnak; az iPodomon csak Diana Krall, Bublé, Putumayo karácsonyi lemezek pörögtek. A süteményeket viszont sehogy sem tudtam a mindennapjaimba csempészni. Ha igaz, az ízek és illatok idézik fel legerősebben a régi emlékeket - Proust egész regényfolyamot indít el egy falat madeleine-nel. Nekem a vaníliás kifli ilyen, instant karácsony.

Ez az osztrák, eredetileg bajor süteményt valószínűleg évszázadok óta sütik. Már akkor is az asztalra kerülhetett, mikor az általunk ismert fenyőfás, gyertyagyújtós, ajándékozós karácsonyozás szokása Bajorországból útjára indult. A különlegességét az adja, hogy elképesztően omlós, darabokra esik a nyelven, a vanília és mandula/dió ízei pedig robbanak a szájban. Óvatosan kell vele bánni, mert nagyon törékeny, porcukorba forgatni csak finom mozdulatokkal érdemes. Kezdők készíthetik tojássárgájával kiegészítve, könnyebb vele dolgozni, de kemény lesz a sütemény.

Most január végén pótoljuk be az adventi időszakot. A vanillekipferl-t is megsütöttem, ezúttal glutén- és cukormentes változatban. Zab és vaj van benne, ezekkel szemben a paleo diéta is megengedő.

VANÍLIÁS KIFLI ZABLISZTBŐL

kell hozzá (30 darabhoz)

a tésztához

28 dkg teljes kiőrlésű zabliszt

20 dkg nagyon hideg vaj vagy ghí (kókuszzsír is működhet, nem próbáltam)

10 dkg darált mandula vagy dió

5 dkg nyírfacukor

fél rúd vanília kikapart magjai

csipet

a porcukorhoz

néhány evőkanál nyírfa-porcukor

fél rúd vanília kikapart magjai

esetleg: csipet őrölt kardamom/fahéj/szerecsendió/szegfűszeg

Melegítsd elő a sütőt 170 °C-ra, ne használj légkeverést. Mivel omlóstésztáról van szó, a legfontosabb, hogy a tészta a formázás során végig hideg maradjon. A klasszikus, morzsolós módszerben nem hiszek, a legegyszerűbb a robotgép aprítókéseire bízni az egészet: fél perc alatt gyúrható tésztát kapunk, anélkül, hogy a vaj megolvadna.

Gyors mozdulatokkal formázd meg a kifliket sütőpapírral bélelt tepsire. Én rudakat szoktam sodorni, majd azokat szeletelem és hajlítom meg, így adja át a legkevesebb meleget a kezem. Érdemes a tepsit a kiflikkel együtt hűtőbe tenni, a vajat visszafagyasztani: a sütőben a vaj így nem kifolyik, hanem gőzt képez, mely felfújja a tésztát, így lesz az igazán omlós.

Süsd addig, míg a kiflik felülete száraznak látszik ("fehéredéseig") és éppen elkezdenek egy kis színt kapni. Óvatosan vedd ki a tepsit, ilyenkor hozzá sem szabad érni a kiflikhez, mert azonnal morzsára esnek szét. Hagyd kihűlni, majd nagyon finom mozdulatokkal forgasd bele a vaníliás porcukorba. Dobozban hetekig, hónapokig eláll. De úgyis elfogy pár nap alatt.

Ádám

péntek
júl.052013

Desszerthiány

Mostanában elmaradnak a desszertek a főző repertoáromból. Valahogy alábbhagyott a késztetés. Na, nem mintha a kereslet nem lenne rá meg itthon! Mondjuk amennyi szart az iskolatársak behordtak a felelőségteljesnek nem mondható szülik jóvoltából az év során Dörmi, Sport szelet, Jóreggelt keksz, kakaóscsiga, nutelláskenyér és társaik formájában uzsonnára (és ezt persze lejmolgatják is egymástól a kölykök, az enyém sem kivétel), kétség nem fér hozzá, hogy a gyerekemnek a finomított cukorbevitele így is meghaladta az elfogadható szintet. 

Mostanában ezért nálunk csak házi jégkrémek vannak készleten gyümölcs-méz-joghurt, kókusztej-méz-gyümölcs, banán-csoki-mogyoró formában pürésítve, fagyasztva. Azért egy-egy reggel becsúszik a sós reggelik vagy a müzlik mellé a palacsinta. Most egy duplamálnás: egy palacsinta málna supreme.

MÁLNÁS MINI ZABPALACSINTA MÉZES "MÁLNALEKVÁRRAL"

 

hozzávalók

palacsintához

1 banán

2 tojás

15dkg zabliszt

1.5dl zabtej

30dkg málna

1/2dl olívaolaj plusz kevés a sütéshez

feltéthez

20dkg málna

2-3ek méz

A palacsinta hozzávalóit (ebbe beletartozik a málna fele) csomómentesen elkeverem, és hagyom állni egy pár percet (sűrű, majdhogynem galuskaalap sűrűségű, de még folyni képes masszát kell, hogy kapjak). Közben a maradék málnát a mézzel összetöröm, elkeverem.

Egy serpenyőt közepes lángra hevítek, az első adag alá olajat öntök, és evőkanalanként kiadagolom a serpenyőbe a palacsintatésztát (szükség szerint kör alakúra egyengetem, de nam vékonyítom el nagyon). Az én serpenyőmben egyszerre négy minipalacsinta fér el. Amikor már kezd buborékosodni a palacsinták felszíne, és kicsit meg is köt, akkor megfordítom őket, és megsütöm a másik oldalukat is. 

Rögtön, ahogy egy adag elkészült, tányérra tornyozom őket, minden rétegre egy-egy evőkanál málnaszószt halmozva. Így járok el, amíg kisütöm mindet. Ebből a mennyiségből négy adag készül. Csodálatos egy reggli vagy menü végi desszert akár hidegen, akár melegen. Néhány kompromisszumos hozzávalóval még paeolitnak is nevezhető.

Szép hétvégét!

Éva

csütörtök
ápr.182013

Halat bármikor

A halat nem kimondottan (hogy szépen fogalmazzak) kedvelő Anyukám legutóbb, mikor náluk jártunk, elborzadva kérdezte: "Már megint halat adsz annak a szegény gyereknek?" Nos, a magyar emberre való igaz, hogy nem jellemző a mennyiségi halfogyasztás - a Mami étkezés tekintetében inkább a nagy magyar átlaghoz húz, mint sem -, holott isteni tavi és folyami halaink vannak. Halat zömmel Karácsonykor eszik a magyar illetve keveset nyáron. A mi kis családunkban más a helyzet. Mi halat hallal képesek vagyunk magunkhoz venni. Én mindenképp, de a gyerekek is imádják, Apa is már megszokta, ezért hétköznapokon sem okoz nagy fejtörést, hogy mit tegyek eléjük, ami gyorsan megvan. Merthogy a hal bármilyen formában a könnyed hústextúrája miatt borzasztó gyorsan elkészül, és különösebb fűszerezés nélkül is hihetetlenül finom. Ezúttal így került az asztalra:

CSŐBEN FÉSZEKTÉSZTÁN SÜLT SPENÓTOS LAZAC

hozzávalók

10dkg (fészek)tészta

60dkg friss lazac

a spentóthoz

2dkg vaj

5 gerezd fokhagyma

1/2kg spenót

1/4 citrom leve

1tk

friss bors

a mártáshoz

2dkg vaj

1 púpozott ek (zab)liszt

2.5dl (zab)tej

10dkg kemény sajt (én most parmezánt használtam, de Gouda, Edami jellegűek is jók)

1kk

1/2 szerecsendió

extra sajt, tálaláshoz extra citrom

Ha valóban gyorsan akarok végezni, egyszerre három platnin dolgozom, miközben a sütőt is beizzítom 190 fokra. Az egyik platnira a tészta főzővizét teszem fel lefedve. A másik kettőn vajat alacsony lángon olvasztok: az egyikbe 2, a másikba 5 gerezd fokhagymát nyomok, és amíg el nem kezdenek illatozni, megmosom a spenótot. A lecsöpögtetett spenótot a több fokhagymához adom, összeforgatom, sózom, borsozom, citromlevet csorgatok rá, és elkezdem párolni alkalmankénti forgatás mellett. A másik fokhagymás vajhoz hozzáadom a lisztet, kicsit lepirítom, majd felöntöm a tejjel, és egyenletesre elkeverem. A tésztát ekkor a lobogó vízbe dobom. Forgatok egyet a spenóton, és visszatérek a sajtmártáshoz, amibe egy nagylyukú reszelőn belereszelem a sajtot (kevés kivételével az egészet), a szerecsendiót, sózom, borsozom, és állandó keverés mellett mártássá sűrítem. Egy sütőformát kivajazok. Az al dentére főtt tésztát lecsöpögtetem, elrendezem a tál alján. A megmosott lazacszeleteket (nekem két 30dkg-s volt) ráfektetem, beborítom őket a spenóttal, végül megöntözöm a mártással. A maradék sajtot a tetejére reszelem, és 20-25 percre betolom sülni, vagy ameddig aranybarna nem lesz a teteje. Tálaláskor extra citrommal csorgatom meg tányéronként, ízlés szerint.

Annak, aki szereti a halat, abbahagyhatatlan...

Éva

vasárnap
márc.172013

Amire sosem mondanak nemet

Ha itt a hétvége, a nyugis reggelek ideje, akkor rendszerint előkerül a még paleolit időszakunkban Ági barátnőmtől átmentett, azóta számtalanszor számos variációban készített zabpalacsinta receptje. Paleolit, mert zablisztből és zabtejjel készül, rendkívül egészséges, mert többfajta gyümölcsöt tartalmaz, és praktikus, mert nem jár sok munkával, sem szennyessel, gyorsan megvan, és mindig mindenki maradéktalanul felszippantja.

ÁFONYÁS-DIÓS MINI ZABPALACSINTA

hozzávalók

1 banán

1 tojás

1 börge (2.5dl) zabliszt

1 bögre zabtej

1/2 bögre olívaolaj

1 alma

1/2 bögre durvára vágott dió

1/2 bögre hengerelt zabpehely

1/2tk szódabikarbóna (elhagyható)

csipet

őrölt fahéj

1/2 bögre erdei áfonya (ilyenkor a fagyasztóból)

kínáláshoz juharszirup, extra dió és zabpehely

A banánt egy villával pépesre összetöröm, hozzádolgozom a tojást és a lisztet, majd felöntöm a zabtejjel, és alaposan elkeverem. Nagylyukú reszelőn belereszelem az almát héjastól, hozzáadom a diót, a zabpelyhet, a fahéjat, a szódabikarbónát, a sót és az olívaolajat. Elkeverem, majd az így kapott sűrű palacsintatésztába óvatosan beleforgatom az áfonyát. Hagyom a tésztát állni egy 10 percet.

A serpenyőt közepes lángon felforrósítom kevés olajjal (csak az első adag alé kell olaj). A minipalacsintákat négyesével sütöm: annyi fér egy serpenyőbe egyszerre. Evőkanalanként tehát négy adagot kanalazok a serpenyőbe, egyenként kb. 10cm átmérőjű, félcenti vastak koronggá igazítva a palacsintákat. Amikor kezdenek megkötni (a szélüknél szárazabbak, buborékosodnak, de a közepük még épp folyik), egy palacsintalapáttal megfordítom őket, és még egy percig sütöm. A kész palacsintákat kiszedem, megvajazom, egymásra halmozom, meghintem extra dióval és zabpehellyel, és meglocsolom juharsziruppal. Forrón kínálom.

Amikor majd lesz friss bogyós gyümölcs, fogok rá azt is pluszban halmozni, hogy még finomabb, még táplálóbb legyen. Egyéb iránt lehet az alapot más gyümölcsökkel, olajos magvakkal, esetleg aszalt gyümölcsökkel, netán natúr kakaóporral turbózni. Kinek-kinek tetszés szerint.

Éva

péntek
szept.282012

Ihlet

Beindult az iskola. Sok változtást hozott ez az életünkbe, mégis kevesebbet, mint amivel ijesztgettek. Nem, a vártakkal ellentétben nem nehéz a koránkelés, az iskolabusz oltári buli, a sulit pedig Lola egész egyszerűen imádja. Hál' Istennek a suli is őt. Azonnal új barátságokat kötött, már nyíladozni látszik az első igazi szerelem, és ahogy az annak idején a nevelési tanácsadónő megjósolta, a tanári erőket is bevette elsőre a lány. Napról napra önállóbb, mi pedig folyton pozitív visszajelzésekbe botlunk, ami már nem arról szól, hogy szép a haja, csinos a ruhája, hanem hogy milyen gyors az észjárása, mennyire talpraesett, milyen okos, életrevaló. Huh! Azt tudtuk, hogy van gógyija, de hogy talpraesett lenne... ehhez kellett egy iskola, ahol a szülőnek nem sok hozzáférése és rálátása van a gyereke dolgaira, hogy hirtelen magár utalva saját maga vállalhasson a maga dolgaiért felelősséget. Működik a rendszer. Lola felnőtt. Egyik napról a másikra. Lehet, hogy már korábban is megtörtént volna ez, ha nem vagyunk minden lépésénél a sarkában, hogy a jó, vagy az általunk legalább is jónak gondolt irányba tereljük. Most bizonyosodott be igazán, hogy a még nem iskolás korú, ámde iskolaérettnek nyilvánított nagylányunkat a legjobb döntés volt iskolába iratni. Boldog. Mi is azok vagyunk.

Persze innentől nincs láblógatós reggel, elnyújtott hétvége. Gyors reggelik, pikk-pakk uzsonnák készülnek hol aznap reggel, hol előző este, ha van rá idő. A legutóbbi Good Food boríítóján láttam ezt a lepényt. Elolvastam a receptet, átvariáltam az én szájízem szerint, és már mehetett is a másnapi uzsonnás dobozba (meg a vacsoraasztalra, meg a szülinapon vendégvárónak... meg a... meg a... az igazság az, hogy én nem tudok vele betelni).

JUHTÚRÓS-PARADICSOMOS ZABLEPÉNY DIÓVAL, CHILIVEL

Nálam a paradicsom valahogy kívánja a diót a chilit. Egyszer már Mautner Zsófi egyik receptjét meg is variáltam eszerint. Hát most sem tértem le az útról.

hozzávalók

a tésztához

100g vaj

200g zabliszt

1tk

5dkg parmezán sajt

1/2dl hideg víz

a feltéthez

200g juhtúró

1 csokor friss bazsalikom

1/2 szerecsendió

5 gerezd fokhagyma

5dkg parmezán sajt

300g színes koktélaparadicsom

1 chilipaprika

kevés frissen őrölt bors

2 marék durvára vágott dió

kevés olívaolaj

tálaláshoz rukola

A lisztet a feldarabolt vajjal, a sóval és a reszelt parmezánnal egy robotgépben morzsásra őrlöm, majd egy keverőtálban a hideg víz hozzáadásával cipóvá gyúrom. Fóliába csomagolva fél órára hűtőbe teszem. A fél óra elteltével a sütőt 200 fokra begyújtom, a tésztát előveszem, egy belisztezett sütőpapíron kb. 27-28cm átmérőjűre nyújtom, és a sütőpapír segítségével egy kivajazott 23 cm-es piteformába fordítom, jól belenyomkodom a formába, hogy az alját és az oldalát egynletesen fedje, majd egy villával megszurkálom, végül negyed órára betolom a sütőbe. Amíg a tészta sül, előkészítem a feltéteket. Ehhez megmosom a bazsalikom leveleit, durvára vágom, és a reszelt fokhagymával, szerecsendióval illetve parmezánnal együtt jól elkeverem a juhtúróban. Negyed óra elteltével a tésztát kiveszem, kicsit hagyom hűlni, közben a paradicsomokat megmosom, félbe vágom, a chilit megmosom, kimagozom, felaprítom, a paradicsommal óvatosan, hogy az össze ne törjön, egy keverőtálban összeforgatom, a diót durvára vágom. A tésztán egyenletesen elkenem a fűszeres túrót, elosztom rajta a chilis paradicsomot, megszórom a dióval, megöntözöm az olívaolajjal, tekerek rá borsot, és újabb 15 percig sütöm 200 fokon. Végül leveszem a sütő hőfokát 120-ra, és a paradicsomokat kvázi ráaszalom 40 perc alatt a lepényre, ezáltal fog kijönni az édessége.

Ennek a receptnek a kulcsa a jó paradicsom. Napsütötte, édes darabokat válogassunk, különben ehetetlen lesz a végeredmény. Tálaláskor egy marék rukolát halmozok a lepényre és a tányérokon is azzal körítem a szeleteket. 

A hévégégi kirándulásokhoz ajánlom... de leginkább bármikorra. Szép hétvégét!

Éva


kedd
dec.132011

A legtutibb mézeskalács

Mindenki tudja rólam a környezetemben, hogy a táplálkozás terén bár nem vagyok vaskalapos, de lehetőség szerint tudatosan törekszem az egészséges megoldásokra és arra, hogy ehhez szoktassam még idejében a gyerekemet... gyerekeimet. Márpedig lehetőség szinte mindig van megtalálni az alternatívát a megszokottra, és lecseréni azt, csak akarni és keresni kell. 

Édesanyámhoz évekig járt Jutka néni besegíteni a ház körül. Lola lányom, ahogy mindenkit, őt is azonnal levette a lábáról, onnantól Jutka néni, ha csak megneszelte Lola érkezését, már vetette is be magát a konyhába, hogy elkészítse az azóta is nagy népszerűségnek örvendő mézeskalácsát szezontól függetlenül, egészséges alapanyagokból - pont, ahogy mi szeretjük. A fortélyt persze rörgtön a magamévá tettem, és azóta is gyakran bevetem: sütöttem már egész óvodának Mikulásra, ajándékba Karácsonyra, dísznek, gyerekfoglalkoztatás céljából, vagy csak úgy. Hálás egy recept. Én is hálás vagyok érte. Innen is köszönet, drága Jutka néni!

MÉZESKALÁCS

hozzávalók

50dkg teljeskiőrlésű bio liszt

25dkg puha bio vaj

40dkg méz (én Lovasi Attila termelő frenetikus repcekrémmézét használom - elérhetőség nálam)

1 bio tojás + 1 sárgája

1/2ek sütőpor

1 púpos ek mézeskalács fűszerkeverék (teljesen tökéletes: minden van benne, ami kell, semmi, ami nem)

+ 1 tojás a kenéshez

dekoráláshoz fantázia szükséges és a fatázia szülte kellékek

A száraz hozzávalókat elegyítem, majd kézzel hozzádolgozom a nedveseket. A tésztát laposan összegyúrom, cipót formálok belőle, és fóliába csomagolva egy fél napra/egy éjszakára hűtőbe teszem. Sütés előtt szobahőmérsékleten kicsit hagyom felengedni, hogy lehessen vele dolgozni. Kisebb darabokra vágom a tésztát, amit aztán két sütőpapír között félcenti vastagra nyújtok, majd különböző formájú kiszúrókkal kiszaggatok. A kis kalácsokat egy tepsin egymástól kellő távolságra elrendezem, megkenem őket egyenként az enyhén fevert tojással, ízlésesen dekorálom, végül 180 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt aranybarnára sütöm.  

A folyamat bármely pontján gyermek kortól, nemtől függetlenül bevonható. Imádni fogja a közös konyhatündérkedést, ahogy minden bizonnyal Te is, kedves Olvasó!

Éva


Ui.: A zab- illetve mandulalisztből, továbbá darált dióból és madulából készült változatokról az összehasonlító beszámolót ld. lejjebb!

vasárnap
okt.232011

Gyerekkori nosztalgia

Amíg otthon laktam a szüleimmel, az Édesanyám máig verhetetlen, hagyományos hazai ízein "tengettem" a mindennapjaimat. Anyu konyhájában azonban desszertek csak nagy ritkán készültek - annak a megboldogult Nagymamám volt a mestere. (Visszagondolva hihetetlennek tartom, hogy mikre volt képes. Bármelyik cukrásszal felvehette volna a versenyt!) A fentiek okán a Mamám nem is volt igazán rászorulva, hogy egy-egy palacsintán, tejszínes rizsen, vagy méteres kalácson túl megtanulja a süteménysütés fortélyait. (Mostanában nagymamaként azért igyekszik felnőni a klasszikus mintához, és gyakrabban ragad habverőt.) Én sem gyakoroltam rá nyomást, tekintve, hogy sosem szerettem az édességet. A desszertek iránti érdeklődésem akkor kezdett feléledni, amikor mélyebben beleástam magam a gasztronómiába, márpedig anélkül nem teljes a kép. Ráadásul itt egy rendkívül édesszájú ötéves, meg egy várandós állapot. Ez aztán dob a mézfogyasztásunkon rendesen!

Az egyik desszert, amit a Mamám rend szerint az asztalra tett, az egy akár könnyűnek is mondható fogás: a bundásalma, ami nem más, mint egy kicsit sűrűbb palacsintatésztába forgatott, hirtelen, olajban kisütött almaszeletek fahéjasan. Igazából nem nagy kunszt, ellenben az íz...! Ő hagyományosan rétesalmából csinálta, finomliszttel, tehéntejjel, bő olajban, kristálycukorral. Én természetesen a megreformált változatát szállítottam ma a későn kelők reggelije gyanánt. (Csak az az olajszag ne lenne!)

FAHÉJAS-MÉZES BUNDÁSALMA

hozzávalók

5-6 savanykásabb, kemény alma

a palacsintatésztához

15dkg teljeskiőrlésű búza- vagy zabliszt

2 tojás

2-3dl zabtej (amennyit felvesz, hogy kicsit sűrűbb legyen)

kevés

a sütéshez

1/2+1/2dl olíva-/dió-/szőlőmagolaj (én az utóbbival készítettem - nem a hidegen sajtolt verzióval!)

a feltéthez

méz/nyírfacukor

őrölt fahéj

A palacsintatészta hozzávalóit egy habverővel csomómentesre keverem, és félreteszem. Fél deci olajat egy serpenyőben közepes lángon felhevítek. Amíg melegszik, az almákat megmosom, egy csumázóval kivágom a közepüket, és félcentis szeletekre vágom őket. A szeleteket beleforgatom a palacsintatésztába, és a forró olajba teszem. Az almák mindkét oldalát aranybarnára sütöm, majd leitatva a fölösleges olajat róluk tányérra teszem őket, melegen megcsurgatom mézzel, vagy meghintem nyírfacukorral, és ízlés szerint szórom fahéjjal. Amíg az almából van, addig folytatom a műveletet, az olajat pótolva, ha szükséges. 

Villámgyorsan megvan. Forrón is isteni, de ha egy tálra szedve hagyom kihűlni, hidegen is fogyasztható. Aki igényli, kevés durvára vágott dióval is megspékelheti az összhatást. Én gyerekként mindig desszertként ettem, de reggelinek sem utolsó. 5 almát sütöttem meg magunknak - mondanom sem kell, hidegen már nem fogja tudni megkóstolni a család.

Éva

szerda
márc.162011

Mit tehet a sejt...?

"Mit tehet a sejt, aki mit se sejt?" hangzik el kedves barátnőm, Kozma Orsi egykori csapatának, a Jazz+Az együttesnek mára örökzölddé lett hazai feldolgozásában Geszti elnyűhetetlen sora. Itt tenném gyorsan hozzá, hogy Orsit idén 15 év áldozatos munkája után, elismerve a rock, underground, elektronikus pop, swing, miegymás és jazz műfajokban megmutatkozó sokoldalú tehetségét és kimeríthetetlen művészi kreativitását idén az év énekesnőjének jelölte a Glamour a Women of the Year díjátadóján. ...És ez a lány ma is az a szerény kis angyalbőrbe bújt ördög, aki 17 éve mellettem lapított a hátsó padsor szélén. (Büszke vagyok rá, hogy nemrégiben én is írhattam neki két dalszöveget.) Orsi jelenleg több fronton támad: leggyakrabban az egymástól teljesen eltérő hangzást képviselő Eat me! rock és a Kozma Orsi Quartett jazz formációval lép fel, de a megkezdett szóló karrierje egyedi megszólalású dalaival is fel-feltűnik a műértő közönség előtt. Orsikám, ez úton is gratulálunk a jelöléshez, és kívánjuk, hogy váltsd is díjra!

Szóval mit tehet a sejt... és a blogger, akinek bemondta a gépe az unalmast, de az Olvasóinak már fűt-fát ígérgetett a folytatásról? Nos, folytat. Minden áron. Ha más módja nincs, hát beleveti magát az archívumba, előkeresi a vállalható képeit, majd bevásárolja hozzá az alapanyagokat, itthon leméri a hozzávalókat, lefőzi az ételt, hogy aztán a receptleírásban a mennyiségeket is meg tudja adni a vállalkozó szelleműeknek.

A rend kedvéért: ez Édesanyám receptje. Ő készíti a túróspalacsintát így évtizedek óta a család és a barátok legnagyobb megelégedésére. Én csupán az alapanyagokat cseréltem le az egészségtudatosság jegyében, de a módszer a régi. A Mami biztos nem bánja, hogy közzé teszem.

CSŐBEN SÜLT VANÍLIÁS RAKOTT TÚRÓSPALACSINTA

hozzávalók

a palacsintához

30dkg zabliszt/(bio) teljeskiőrlésű liszt (igény szerint hagyományos liszt)

5dl (bio) zabtej (igény szerint hagyományos tej)

4 (bio) tojás

1ek (himalájai)

1dl + 1ek (bio) olíva olaj 

1dl szóda/buborékos ásványvíz

a töltelékhez

1kg (bio) zsíros túró

10dkg (bio) mazsola/aszalt sárgabarack, esetleg más aszalt gyümölcs

2ek (bio) vaníliaesszencia v. 1 vaníliarúd kikapart magja

1 (bio) citrom héja

1/4 (bio) citrom leve

6ek méz/nyírfacukor

az öntethez

5dl bio tejföl

4ek méz/nyírfacukor

A palacsinta hozzávalóit a szóda kivételével egy turmixgépben csomómentesre elkeverem, utólag hozzákeverem a vizet. Egy serpenyőben az 1ek olívaolajat felhevítem, a palacsintatésztát merőkanalanként megsütöm, és egy tányérra halmozom, hagyom kihűlni.

Amíg a palacsinták sülnek, a sütőt 180 fokra beállítom, és elkészítem a tölteléket. Ehhez az összes hozzávalót egy villával alaposan elkeverem, majd amikor a palacsinták kihűltek, egyenként betöltöm őket 2-2ek töltelékkel, feltekerem, és lerakom rétegekben egy tűzálló tálba. Végül az öntetnek szánt tejfölt is elkeverem a mézzel, és megöntözöm vele a tál palacsintát.

40 percig sütöm a művet sütőben, vagy amíg a teteje aranysárgává nem válik. Hidegen, melegen egyaránt fogyasztható.

Éva

kedd
máj.112010

Egy szelet éden

Egyszer volt, hol nem volt, az őskontinens egy kis országában volt 120 bátor hajós, aki egyszerre kelt útra, hogy meghódítsa a világ végén az ismeretlent, a tündöklő sok sziget országát annak minden látni-, élvezni- és persze ennivalójával együtt. Csapatokba verődve, földön, vízen, levegőben... hegyekkel, felhőkkel, habokkal... idővel és fáradtásggal dacolva küzdötték át magukat oda, ahová a madár is csak lélekben jár hálni :) - ha egyáltalán eltalál oda. Jöttek, láttak, és nem győztek betelni azzal, ami eléjük tárult. "Hogyan lehetne mindezt hazavinni?" - tanakodtak a hajósok az út végén. Volt egy azonban közülük, a titkok tudója, aki nem kérdezett: élete hosszas kalandozási során egyszer már rálelt a megoldás kulcsára, amivel tudta, hogy hazatérve minden hangulatában megidézheti távoli világokat. A látott hely illatain, ízein keresztül! Onnantól lehetett bármilyen messze földön, ereklye nélkül sosem tért haza... Innen sem. Gyűjteménye legszebb darabjává lett ez a kétségbeesve keresett és a hazatérés kezdetének utolsó utáni pillanatában megtalált, hétnyelven (vagyis igazából csak kétnyelven) beszélő Tahiti igazgyöngyszem: Madamme "Saveurs de Polynésie" -  azaz Polinézia ízei. Amint hazatért, nekilátott, hogy a tavaszból nyarat, a szárazföldből óceánt, a megszokottból egzotikusat varázsoljon a saját konyhájában, Budapesten. Így lett, hogy egy 9 fogásos polinéz vacsora után ez a tengeri étel lépett elő a menüsor aboszolút győztesévé, így ő és a vendégserege egyik emlékezetes kedvencévé:

ÓCEÁNPITE


Nem mondom, hogy a legidőkímélőbb recept - kell hozzá egy nagy levegő, némi delikát alapanyag és egy kis elszántság (de még nem elvetemültség), hogy nekifogjunk. Nem bonyolult, de soklépcsős. Viszont a jól megérdemelt munkáért járó jutalom sem látványban, sem ízben, sem elismerésben nem marad el. Minden percéért megéri!

Hozzávalók

1/2kg kg friss Mahi Mahi hal (többek között polinéz helyi halfajta, és legnagyobb megdöbbenésemre Culinaris barátomnak van is a polcán rendszeresen) - ha nincs, más fehérhúsú tengeri hal is működhet (akár fagyasztott)

1/2kg friss/előfőzött/fagyasztott királyrák

1l court-bouillon (a kislexikonban fellelhető, hogy mi ez, mire szolgál, és hogyan készül)

6dkg vaj

1 nagy fej vöröshagyma

80dkg mángold/bok choy (pok choynak is írják)/spenót (Az eredeti receptben egy pota nevű helyi zölségféle szerepel, de az itt felsoroltak mindegyikével tökéletesen helyettesíthető. Én eddig többnyire spenóttal, most a változatosság kedvéért mángolddal csináltam.)

3 gerezd fokhagyma

6dkg vaj (újra)

6dkg zabliszt

1/2l zabtej

csipet frissen reszelt szerecsendió

80dkg pitetészta/leveles tészta/brick tészta/filo tészta (csinálni is könnyen lehet, én ma várásoltból dolgoztam)

1 tojás

, frissen őrölt bors

A tűzhelyre 3 edényt készítek elő: egyet a hal és a rák "buggyantására" (ecetes vízben való pár perces főzés), egyet a hagyma és a mángold párolására és egyet a besamel elkszítéséhez. Indul a mai divatos idegen kifejezéssel élve: "multitasking". Elkészítem a court-bouillont, vagy ha van raktáron (az azért tényleg elvetemült lenne!), felteszem forrni az egy egyik edényben, egy másikban (ez lehetőleg nagy legyen, mert itt fogunk mindent összedolgozni a végén) pedig az egyik 6dkg vajat teszem föl melegedni. Közben felaprítom a hagymát, és hozzáadom a vajhoz. Miközben párolódik, felcsíkozom a mángoldot, a hagymához keverem, enyhén sózom, borsozom, belereszelem a fokhagymát, és puhulásig párolom. Ha az ecetes alaplevem fő, beleteszem a halat és a rákokat. Ezen a ponton begyújtom a sütőt 220 fokra. Pár perc eltetével elzárom a mángold alatt a lángot, a halat, rákot leszűröm, a rákot a páncéljától megfosztom, majd durvára összedarabolom a húsaimat - hagyom pihenni a végkifejlet előtt. A végkifejlet pedig - már ami a tölteléket illeti - az, hogy elkészítem a "kohézióért" felelős besamelt. Ehhez a másik 6dkg vajat megolvasztom, a lisztet beleszórom, kicsit lepirítom, és a tejet folyamatos keverés mellett apránként hozzádolgozom, amíg sűrű, krémes állagú nem lesz a mártásom. Sózom, borsozom, szerecsendióval ízesítem. Végül pedig összeállítom a pitét. A tésztát két egyenlő részre vágom, az egyik felével kibélelek egy kivajazott formát. A mángoldhoz hozzáöntöm a hal- és rákdarabokat valamint a bechamelt, és jól összeforgatom a keveréket - igazítok a só-, borsarányokon, ha szükséges. Beletöltöm a masszát a tésztával bélelt formába. A tészta szélét benedvesítem, a pitét a tészta másik felével beborítom, és a széleket összedolgozom. Már csak annyi van hátra, hogy egy felvert tojással megkenjem a pitém tetejét, hogy szép fényesre süljön. 10 percig az előmelegített 220 fokos sütőben sütöm, majd visszaveszem a lángot 200 fokra, és hagyom még 20-25 percig összeérni az ízeket.

Egy limegerezd és némi friss zöldsaláta kíséretében felejthetetlen vacsora lesz!

Éva