Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in vöröshagyma (37)

hétfő
nov.162015

Belevágok

Napok óta a hétvégi események nyomán születő reakciókat figyelem, a körülöttem lévő közvetlen és tágabb környezetem, a világ, a politika, a sajtó, a hétköznapi ember, a barát, a család, az ismerős reakcióit. A felháborodás, a megrendülés, a szomorúság, a düh, a félelem sok formában ölt testet, de gyakran a leírt vagy elmondott szavak és a mögöttes gondolatok kifejezetten sokkolóak, ezen eszmék általánossá válásának következménye pedig nem kevésbé ijesztő, mint maga a terror... kvázi beláthatatlan.

Az ember ösztönösen érez, a civilizált ember ezeket az érzelmeket aztán hagyja leülepedni, majd újrakeretezi őket, megszelídíti a szívét, a gondolatait, megrázza magát és továbblép. Az egyetlen lehetséges irányba: a megbékélés irányába. Tömegesen tették ki a napokban a felhasználók Martin Luther King örökérvényű idézetét a Facebookra, miszerint "A sötétség nem tudja a sötétséget kiűzni. Csak a fény képes rá. A gyűlölet nem tudja a gyűlöletet legyőzni. Csak a szeretet képes rá." A félelemkeltés egy rendkívül hatékony fegyver, amire mi, emberek jól kiszámíthatóan reagálunk. Bezártjuk az ajtóinkat, ablakainkat, szívünket, határainkat mindenki előtt, aki csak kicsit is hasonlít arra, aki fenyeget minket, és ezzel engedtünk a terrornak, belementünk a másik oldal élet-halál játékba. Ahelyett, hogy az elutasításunkat a megfelelő irányba csatornáznánk, és felmérnénk annak a vészélyét, amit az általánosítás hordoz magában. Ha elvakult félelmünkben hátat fordítunk az egyetlen lehetséges megoldásnak, összefogás és integráció helyett szegregálunk, az kikerülhetetlenül széthullást, szembenállást, háborút eredményez.

Sok muzulmán barátom él a világban szerte. Huszonéve meglévő barátaim. Aggódom értük. Vajon éri-e őket bántódás amiatt, mert ők kelet felé imádkoznak, Ramadánt ülnek és jobbról balra írnak alá. És aggódom magunkért, akik rendre beleesünk az előítéletes gondolkodás primitív csapdájába.

Amikor a kislányomnak a hétvégi eseményeket próbáltam a kilencéves fejében helyretenni, mielőtt az iskolában rázúdulnak a még mit sem sejtő kicsi gyerekek otthonról hozott sokat sejtető félmondatai, emberekről beszéltem neki: jó és rossz emberekről, nem pedig jó és rossz népekről. Merthogy ezt fontos már ilyen idős korában is tudni megkülönböztetnie. Fontos, hogy úgy nőjön föl, hogy tudja: bizonyos emberek és tetteik nem definiálják a velük azonos színű, vallású, származású embereket. Az ő iskolájába is járnak muszlim gyerekek. Úgy engedtem el ma reggel, hogy kértem, vigyázzanak egymásra. Részünkről kezdettől tudatos döntés, hogy sokszínű és vegyes kultúrájú közegbe járatjuk a gyerekeinket, és igyekszünk a legjobb tudásunk szerint toleranciára nevelni őket. Mégis aggódom. Mert bár nemzetközi iskola révén az "emberanyag" összetétele szülői vonatkozásban is magasabb iskolázottságot és haladóbb gondolkodást feltételez, mégis akadhat egy-egy más látásmóddal rendelkező "felnőtt", akinek egy kellően át nem gondolt, felelőtlenül elejtett, vagy épp szándékosan szajkózott ártó mondata beszivárog a kis közösségükbe, és rést üthet a féltve őrzött tolerancia pajzsán. Bízom az iskolában, bízom az iskola szellemiségében, és hogy azt megfelelően tudja közvetíteni a gyerekek felé, az általuk hőn hirdetett és védelmezett szabad gondolkodásra nevelve a kicsiket.

Egy másik kép is eszembe jut, amit sokat láttam keringeni a neten. Két kislányt ábrázol, egy feketét és egy fehéret, ahol az előbbi az utóbbi arcát símogatja, a felirat pedig: "A rasszizmus nem velünk születik. Megtanítják nekünk." Hát legyünk rossz nebulók! Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni, kizökkenteni, ne engedjük, hogy a negatív érzelmek, mint a harag, a düh, a félelem befészkeljék magukat az érzéseinkbe, a gondolatainkba, a mindennapjainkba! Tudjunk szeretni előítéleten túl, élni terrortámadások után, értékelni a szabadságot, élvezni, hogy sokszínű a világ, és bízni, bízni, bízni abban, hogy ez így van jól.

Én ezt a gondolatmenetet szimbolikusan egy csodás közel-keleti fogással, az izraeli vagy más források szerint arab lecsóval, zárom. És innen üdvözlöm az európai, az arab, a latino, az ázsiai, a heteró, a meleg, a fekete, a fehér, a zsidó, a muzulmán barátaimat világszerte, valamint Néhányótokat ott, Párizsban, akik mind a "safe" gombra kattinthattatok szombaton. #parisisaboutlife #lifeisaboutliving #peace

SHAKSHUKA

hozzávalók

1/2dl olívaolaj

1 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

1 piros kápiapaprika

1ek őrölt római kömény

1tk őrölt koriander

1ek őrölt édes pirospaprika

1 csipet cayannebors

1 paradicsomkonzerv

3 tojás

5dkg fetasajt

1/2 csokor korianderzöld

A felszeletelt hagymát és paprikát az olajon 20 percig dinsztelem alacsony lángon. Hozzáadom a felszeletelt fokhagymát, az őrölt fűszereket, és lepirítom kicsit, majd felöntöm a paradicsomkonzervvel, sózom, borsozom, elkeverem. A masszát egy tűzálló tálba teszem, rámorzsolom a fetát, a tetejére ütöm a tojásokat, és 180 fokra előmelegített sütőben 7-8 percig sütöm. Friss korianderzölddel és chilipehellyel kínálom. 

Éva

péntek
szept.252015

Sokkterápia

Ötlet az mindig van. Ahogy a zenében abból a néhány hangjegyből és ütemből, úgy a kulináriában is az ehető dolgok széles, de véges tárházából mindig lehet újat alkotni. Csak merni kell variálni... persze az sem árt, ha a végeredmény harmonikus marad ízben, látványban egyaránt. De hogy ezt pont az alábbi recept kapcsán említem...?!

Az ősz beköszöntével az ember egyre jobban visszaszorul a szabadból a négy fal közé, megszaporodnak a konyhában töltött percek, ezzel párhuzamosan szűkül a szezonális alapanyagok skálája. Önmagunk és környezetünk szórakoztatására (sokkolására) pedig ilyenkor érdemes néhány új ötletet becsempészni akár a tálalásba, akár az íztársításokba, hogy meg ne öljön minket a gasztrounalom.

Ezúttal egy nagy kedvencemet, a körömpörköltet tálaltam egy új formában. Most többen hátrahőkölnek, hogy "A csaj az egészséges táplálkozás szószólójaként hogy rukkolhat elő egy körömpörkölttel... ráadásul kenyérháton?!" Nos, a körömpörköltben a finom ízeket és a nélkülözhetetlen tápanyagokat egyaránt szavatoló jófajta telített zsírok és egy halom kollagén is fellelhető, ami utóbbi a bőrünkre, izületeinkre egyaránt jótékonyan hat. És bár valóban nem egy könnyű, kímélő étel a köröm, de nem, kérem: a telített zsír minden hülye dietetikai intés ellenére igenis nagyon jótékony. Minél többet fogyasztunk belőle, annál kevésbé raktározza a szervezet. Kiváló energiaforrás. Tessék zsírt enni zsírral! Viszont a gabonával, cukkorral óvatosan, ha lehet csak ritkán, majdhogynem tévedésből kerüljön be alkalomszerűen az étrendbe! Ez most egy ilyen alkalom. 

KÖRÖMPÖRKÖLT BRUSCHETTA

hozzávalók

1 csomag sertésláb

1dl sertészsír

1 vöröshagyma

1ek

2ek őrölt pirospaprika

1 paradicsom

1 paprika

1tk adalémentes ételízesítő (én a Virágoskút biokertészet sóban tartósított összedarált zöldség-fűszer ételízesítőjét használom)

1 babérlevél

2 gerezd fokhagyma

1/2 csokor bazsalikom

3ek kockázott konzerv paradicsom

csípős paprikakrém igény szerint

2 ciabatta

Egy kuktában forró zsíron megdinsztelem a felaprított hagymát. Beleszórom a pirospaprikát, felöntöm 2dl vízzel, hozzáadom az előzetesen meghámozott, felnégyelt paradicsomot és a kimagozott, darabolt paprikát, az ételízesítőt, a babérlevelet, végül beleforgatom a körmöket, lábakat, lefedem, és alacsony lángon másfél-két óra alatt lezárt kuktában megfőzöm. A pörköltet kicsontozom, eltávolítom belőle a babért és a paprikadarabokat, felaprítom, elkeverem benne a zúzott fokhagymát, aprított bazsalikomot, paprikakrémet és a paradicsomkockákat. Forrón kínálom pirított ciabattán.

...Aztán van, hogy nem jut el a láb a pirítósig, mert a tűzhelyen lévő fazék fölé hajolva, éjfélkor, hálóingben, állva, csontról egyenesen gyormorba csúszik a culáré.  

Úgyhogy vagy kellemes cupákolást, vagy jóízű ropogtatást, de mindenesetre jó hétvégét kívánok!

Éva

szerda
ápr.082015

Csak ha egyedül vagyok

A feleségem, velem ellentétben ki nem állhatja a csirkemájat. A szagát sem bírja. Nagyon ritkán készítek itthon, leginkább akkor, ha Ő nincs itthon és csak magamra kell főznöm. Rántva, resztelve, krémként, vagy kínai fűszerekkel. Ez utóbbi annyira jó, hogy az egyébként hagyományos ízeket kedvelő anyósom óvatos kóstolás után kétszer szedett belőle.

SANGHAI CSIRKEMÁJ

kell hozzá

fejenként 25 dkg csirkemáj

osztrigaszósz

szójaszósz

friss gyömbér

mirin/rizsecet

ötfűszerkeverék

szezámolaj

egy fej vöröshagyma

olaj/zsír a pirításhoz

kukoricaliszt

Keverj össze a osztrigaszószt, szójaszószt és mirint egyenlő arányban (mondjuk 3-3 evőkanál), egy késhegynyi ötfűszerkeverékkel, egy evőkanálnyi reszelt gyömbérrel és pár csepp szezámolajjal. A csirkemájat tisztítsd meg, a hártyáktól és az epétől (kis gömbölyű batyu) szabadítsd meg, majd csíkozd fel. Hevítsd fel a wokot nagyon forróra (kell a magas hőmérséklet a pirításhoz, így nem ereszt levet a hús vagy a belsőség), a zsiradékot futtasd benne körbe, hogy mindenhol belepje. Pirítsd meg a májat, gyorsan forgatva-keverve, hogy mindenhol egyenletesen süljön. Ne sózd, azt majd a szósz elvégzi. Ha megpirult, add hozzá a felkarikázott vagy kockázott vöröshagymát, párold pár percig. Ezután szórd meg egy evőkanál kukoricaliszttel, majd öntsd nyakon a fűszeres szósszal. Pár percig főzd még, azután tálalhatod. Csilivel, korianderzölddel turbózható.

A kukoricaliszt nélkül paleo (persze ha a szószok adalékmentesek).

Ádám

csütörtök
márc.122015

A rettegett belsőségek

Az emberek többsége óckodik a belsőségektől! Pedig milyen finomak, mennyi változatosságot csempésznek az ember tányérjába, és milyen fantázia rejlik az elkészíthetőségükben! Nem véletlen, hogy a menőbb éttermek repertoárjában számos formában fellelhetők ezek az ínyencségek a pacaltól a véren át a velőig. Nekem még volt abból a marhaszívből itthon, amit a múltkoriban vettem, és különböző formában darabolva fagyasztottam le. A múltkori satay után most egy sztékkel rukkoltam elő.

MARHASZÍVSTEAK PIRÍTOTT ZELLERREL ÉS ÉDESKÖMÉNNYEL

hozzávalók

1 marhaszív

1 közepes zellergumó

1 édesköménygumó

1 fej vöröshagyma

3ek olívaolaj

5dkg vaj

1/2l zöldségalaplé

só, bors

zellerszár

A szívet lehártyázom, feldarabolom, de fontos, hogy a zsíros rész rajta maradjon, mert mind ízben, mind állagban sokat ad hozzá a steak minőségéhez. A megtisztított zöldségeket felszeletelem, a vaj felét és az olajat felhevítem, lepirítom benne a zöldségeket, majd felöntöm az alaplével, lefedem, és pár perc alatt puhára párolom. Közben a füstölésig forrósított grillserpenyőben az enyhén sózott, borsozott szívszeletek mindkét oldalát 2-2 percig grillezem. Tálalásig a steakeket pihentetem. Amikor a zöldségek elkészültek, és a szív is pihent eleget, tálalok. Zellerszárral díszítek.

Éva

szerda
febr.042015

A garam masala altat?

A babánk estére annyira túltöltekezik élményekkel, hogy a fáradtságtól nem bír elaludni. Ismerős az érzés; felnőttként tudunk tenni az elalvásért, egy kéthónaposnak viszont a világ nyűgét jelenti. Órákon át sír és nyekereg.

Krízishelyzetben is enni kell, máshogy nem lehet bírni a 24 órás szolgálatot, és lehetőleg nem valami fost. Gyors ételekhez nyúlok, amelyek tényleg legfeljebb fél óra alatt az asztalon vannak. Az sem gond, ha indiait kívánunk meg. A fűszerek illata vajon segít elaludni? Majd kiderül.

EXPRESSZ VAJAS CSIRKE

kell hozzá


csirkemell

 

1 paradicsomkonzerv

1 vöröshagyma

2-3 gerezd fokhagyma

1 kávéskanál római kömény

1 kávéskanál koriandermag

1 kávéskanál garam masala

egy pohár joghurt

tisztított vaj/ghí

A hagymákat, paradicsomot és a joghurtot pürésítsd. A fűszereket (ha nem őröltek) forrósítsd fel száraz serpenyőben, majd porítsd mozsárban. A csirkét kockázd fel, nagy lángon pirítsd körbe a vajon, majd kotord hozzá a fűszereket, pár másodperc alatt felszabadulnak az illatok. Ekkor öntsd hozzá a pürét, és főzd negyed órát. Ha kész, még egy kocka vajat hozzáadhatsz. A tányéron még egy kanál joghurttal megfejelheted.

Mi párolt basmati rizzsel és csapattival (lapos indiai kenyérféle, leginkább a tortillára emlékeztet, 15 perc alatt kész) ettük.

Ádám

hétfő
dec.152014

Tűzoltás

Rohanós napjaim vannak. Van, hogy egyszerűen elfelejtek enni, inni. Aztán van, hogy annyi idő jut csak, hogy egy dobozban magamhoz veszem, amit pikk-pakk összedobtam, és a kocsiban, útközben, a piros lámpáknál diktálom magamba. Ez a saláta is egy ilyen tűzoltó megoldás volt extrém éhség csillapítására. Aztán más alkalommal felfedeztem, hogy a lenti villámgombóc milyen sokoldalú: tehetem ugyanis a salátán túl levesbe, keletiesbe vagy hagyományosba, szúrhatom nyársra és mártogathatom, tésztára is pakolhatom egy zöldségraguval, vagy pitába, szendvicsbe, tortillába tölthetem zöldségekkel.

SÜTŐBEN SÜLT GYÖMBÉRES HÚSGOMBÓC KORIANDERMAJONÉZZEL RUKOLAÁGYON

hozzávalók

2 marék rukola

a húsgombóchoz

400g darált sertéslapocka

1 vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

5cm gyömbér

1tk só

frissen őrölt bors

a majonézhez

1 tojássárgája

csipet

csipet szódabikarbóna

1ek lime-lé

1.5dl olívaolaj

1 csokor korianderzöld

A sütőt 180 fokra állítom. A darálthúst egy keverőtálba teszem, belereszelem a hagymát, a fokhagymát és a gyömbért, elkeverem a sóval és a borssal. Apró, 2-3cm átmérőjű gombócokat formálok, egy sütőpapírral bélelt tepsire teszem, és 10-15 perc alatt készre sütöm.

A majonézhez a tojássárgáját a sóval, a lime levével és egy evőkanál olívaolajjal egy habverő segítségével addig verem, hogy az emulzió összeálljon, innentől a maradék olajat apránként, lassú folyamban csorgatva folyamatos habverés mellett dolgozom hozzá az alaphoz, hogy a végén egy krémes állagú majonézt kapjak. A végén a korianderzöldet felaprítom, és hozzákeverem a majonézhez.

A kész gombócokat ezesetben rukolára halmoztam, nyakon öntöttem a korianderes majonézzel, bedobozoltam, megindultam vele.

Éva

vasárnap
szept.222013

Kápialecsó?

Bezárt a szomszédos szupermarket. Átalakítás, modernizálás, mondták.

Van az az érzés, mikor valami egy pillanat alatt felvillanyoz, megrohannak a gondolatok, összeszorul a tüdőm, nem kapok levegőt. Rendszerint akkor történik, mikor egy helyszín magával ragad és elképzelem, milyen lehet ott élni; Rómában a Trasteverén, Szantorinin Firostefaniban, egy ezeréves városkában Liguriában vagy akár a Vízivárosban. Milyen lehet felébredni, a reggeli kávét meginni, elmenni a piacra, a vásárfiából összedobni egy ebédet, este sztorizgatni a barátokkal. Ez az elképzelt és idealizált életkép egyszerre rámzúdul és nem ereszt.

Kis túlzással ezt éreztem, mikor elképzeltem a bolt újranyitását. Adalékoktól mentes alapanyagok, friss, helyi, termelői zöldségek, környezettudatos tartásból származó húsok, tejtermékek és tojás, százféle fűszer, „fair trade” csokoládé és kávé, hozzáértéssel összeállított borkínálat. Amilyennek szerintem ma egy boltnak lennie kellene. Milyen jókat lehet majd főzni, mennyi új lehetőség – nem kell majd a város más-más sarkaiba menni a jobb minőségű hozzávalókért!

Nem jött be. Itt megállt az idő. Egész sornyi levespor, ízesítő, műgyümölcs, műkenyér, béna tészta, finomított olaj, ketreces tojás, kétes eredetű hús. Marad a járt út: tanyasi kacsa az egyik helyről, fűszerek a másikról, datolyaparadicsom és kápiapaprika a harmadikról. Nem adhatom alább.

KONFITÁLT KACSACOMB KÁPIALECSÓVAL

kell hozzá

fejenként egy kacsacomb

annyi libazsír, amennyi ellepi a combokat

kakukkfű

4-6 gerezd fokhagyma

2-3 kápiapaprika

fél kiló (datolya)paradicsom

egy fej vöröshagyma

A felolvasztott zsírban helyezgesd el a sózott kacsacombokat, add hozzá a a zúzott fokhagymagerezdeket (meg sem kell pucolni), fél fej kockázott vöröshagymát és néhány szál kakukkfüvet. Alacsony hőfokon (kb. 80-100 °C) főzd a zsírban a combokat 4 órán át, ezalatt semmi dolgod vele. A kápiákat süsd 200 °C-os sütőben szenesre, majd hámozd-magozd ki.

Kóstolj: ha a hús omlós és puha, hozzáfoghatsz a lecsónak. Olívaolajon vagy egy kis zsíron fonnyaszd meg a vékony szeletekre vágott hagymát, majd add hozzá a felkarikázott kápiát és a paradicsomot, morzsolj rá egy kis kakukkfüvet. Egy percig főzd, elég, ha félpuha a zöldség.

A combokat serpenyőben körbepiríthatod, de nem szükséges.

Ádám

hétfő
jún.032013

Vadfokhagyma

Ahogy az angol hívja a medvehagymát. Pár hétig tart a szezonja, de szerencsére olyannyira bekerült a köztudatba, hogy mindenhol kapható. Kicsit ugyan már túlszaladtunk rajta idén, itt-ott azért még árulják - ha mégsem, 2-3 gerezd zúzott fokhagymával és egy marék spenóttal is célba érünk. Érdemes kihasználni ezt a rövid időt - most rizottó készült belőle egy kis zöldborsóval.

MEDVEHAGYMÁS-ZÖLDBORSÓS RIZOTTÓ

kell hozzá

két marék medvehagyma

két marék zöldborsó (már van friss, de a fagyasztott is megteszi)

20 dkg rizottórizs (pl. arborio)

5 dkg vaj

1-2 dl száraz fehérbor

fél-egy fej vöröshagyma

1 liter zöldségalaplé (jó bio kockából is)

parmezán

A zöldborsót pucold meg, ha fagyasztott, akkor meleg vízzel szűrőben mosd át (ezalatt épp eléggé felolvad).

A rizottót a szokásosmódon készítsd: vaj megolvaszt, apróra vágott hagyma megpárol, rizs hozzádob és fehérre pirít, bor hozzálöttyint, ha ez elforrt, akkor láng közepesre állít, állandó kevergetés mellett forró levesből merőkanalanként hőzzá-hozzáad, amíg a rizs al dentére puhul. Ekkor kevés parmezánt reszelj hozzá, kis darabka vajat dobhatsz hozzá, borsozd, és forgasd hozzá a felcsíkozott medvehagymát és a borsót. A rizottó akkor jó, ha van leve - az állandó kevergetés eredményeképpen a rizsszemek felületéről a finom liszt leválik és besűríti a levet, így az sűrű és ízgazdag lesz.

A tetejére reszelhetsz még egy kis parmezánt.

Ádám

csütörtök
máj.092013

Fusilli con il tonno alla bolognese

Azaz bolognai tészta, csak hús helyett tonhallal. Turbó változat.

TONHALAS BOLOGNAI

kell hozzá

2 tonhalkonzerv

egy-két sárgarépa

2-3 gerezd fokhagyma

egy szárzeller

egy fej vöröshagyma

egy-két friss paradicsom vagy egy doboz darabolt paradicsom

egy evőkanál balzsamecet

olívaolaj

Az apróra vágott vöröshagymát párold üvegesre olívaolajon, majd add hozzá a gyufaszálasra szelt (julienne) sárgarépát és zellert (így nagyon hamar elkészül), valamint a zúzott fokhagymát. Amikor már félpuha (ez pár perc), add hozzá a tonhalat és a paradicsomhúst, sózd, borsozd, lötyintsd hozzá a balzsamecetet. Néhány perc főzés után forgasd hozzá a tésztát, reszelj rá parmezánt, kész is.

Ádám

kedd
márc.122013

Az én komfortkajám

Comfort food - ami ugye nem arról a komfortról, a magyar szóhasználatban vett kényelemről, hanem a vigasztalásról szól: arról, hogy ha az embernek elege van a világból, visszamenekül a gondtalan gyermekkor emlékei közé, amik megvígasztalják. Ez lehet egy dallam, egy illat, egy hangulat, egy könyv, egy történet... de leginkább egy étel. A mama főztje. Nos, nekem is van ilyen fogás. Ez az étel azokra az időkre emlékeztet, amikor még panellakásban laktunk Békéscsabán (30+ éve). Annyira kicsi volt a lakás, hogy amikor Anyuék vendégeket fogadtak - és ez elég gyakran előfordult -, helyhiány miatt kénytelenek voltak az én szobámban felállítani a nagyra nyitott étkezőasztalt (így a nagyszoba megmaradhatott a táncos mulattságnak). Anyu mindig korán elkezdett főzni, így már délután átéltem a készülődés izaglamát. Ahogy a finomságok sültek, mi pedig fürödtünk, hajat mostunk, készülődtünk (Apu egy ponton biztos előjött azzal, hogy nem lesz elég sem a kaja, sem a sör - ez máig nem változott), a levegőben az ételek és a piperék illata keveredett, a háttérben hol halkan, hol hangosabban dünnyögő jazz zajával... sosem felejtem a hangulat teremtette érzést. Aztán mikor minden és mindenki elkészült, szépen felöltözve vártuk a mindenkor figyelmesen virágcsokrokkal, italokkal, apróbb ajándékokkal felszerelkezett baráti vendégség érkeztét. Máskor mi mentünk. Gyakran. Nekem az is legalább olyan várakozással teli volt - mínusz a készülő ételek illata. 

Imádtam mindigis a szüleim barátait, akiknek nagy része a mai napig a szüleim mellett van - együtt lettek előbb felnőttek, majd szülők, nagyszülők, de szinte semmit nem változott az évek alatt, már a mi a fiatalos habitusukat és az egymáshoz való végtelen tiszteletreméltó viszonyukat illeti. Csak tanulni lehet tőlük etéren. A többség még a szüleim középiskolás időszakából eredő barátság, ami azt jelenti, hogy vagy 45-50 éves. Atyaég! Bár ismerve őket, értem, hogy miért. Mind szívélyes, kedves, odaadó emberek. Ezen találkozások alkalmával nem is a gyerektársaságot vártam igazából, hanem őket. Sokukkal még most is jó a kapcsolatom, remélem, sokáig marad is még! Richweisz Ancsa és Feri bácsi (Isten nyugosztalja!), Gally Zorka és Misi bácsi, Csécsei Ida és Józsi, Kegyes Bori és Pali... Ők kötődnek nekem ehhez az érához, ehhez az ételhez leginkább, amin variálhatnék (biztos egyszer fogok is), de nekem ez így, ebben a formában jelenti a komfortkaját, a gyermekkorom legemlékezetesebb vendégváró ünnepi ételét. Íme:

"A" RÓMAI CSERÉPTÁLAS

Ez egy rendkívül könnyen elkészíthető, percek alatt előkészíthető, egyszerű, de egyedi ízvilágú, rusztikus egytálétel. Az egyediségét pedig nyilvánvalóan a cseréptálban való sütés/párolás adja, amitől egész különleges aromája lesz az ételeknek általában.

hozzávalók

1/2 kg húsos (mangalica)szalonna (én a Kézműves Magyar Ízek Vására keretében megrendezett hó eleji Gasztropiac rendezvényen vettem a Szilágyi Gazdaság tradícionálisan elkészített tartósítószer és adalékanyagmentes termékeiből egy remek, pancettához hasonló darabot - a Lehel csarnokban fellelhetők)

3 nagy vöröshagyma

10-12 szem kisebb burgonya

12 szelet (mangalica)karaj

, frissen őrölt bors

3 közepes vagy 6-8 koktélparadicsom

A tálat egy órával a sütés előtt hideg vízbe beáztatom úgy, hogy ellepje. Amíg a tál ázik, az alapanyagokat előkészítem. A hagymát meghámozom, félbevágom, és félkarikákra szeletelem. Ha a hús egyben van, mint az enyém volt, megmosom, és centis szeletekre vágom. A krumplit szintén megmosom, és mint azt én már mindenütt leírtam, nem hámozom (ez az egyik eltérés Anyukám receptjéhez képest azon túl, hogy biolalapanyagokat és magalicát használok), csak félcenti vastag karikákra vágom, vízbe teszem. Majd a szalonnát, ha tömbben van, hajszálvékonyra szeletelem. Végül a paradicsomot karikázom félcentisre szintén. Ha már egy órányi ideje volt a tálnak, hogy megszívja magát (enélkül szétreped sütés közben, mellesleg ebből a vízből fog átengedni levet a szaftnak), jöhet a nyers összeállítás: a tálat kibélelem a szalonna és a hagyma kétharmadával, majd feltetek rá egy sor krumplit, sózom, borsozom, fektetek rá egy réteg karajt, szintén sózom, borsozom, még egy rétek krumpli, még egy réteg karaj, elrendezem rajta a paradicsomkarikákat (ez a másik eltérés az Anyuétól - ő egy faszasztott paradicsomot darál az utolsó krumpliréteg tetejére), befedem a maradék hagymával, végül lezárom a megmaradt szalonnaszeletekkel.

A tál tetejét rápasszintom az aljára úgy, hogy teljesen zárjon, majd beteszem a hideg sütőbe, amit ekkor indítok csak el 180 fokra állítva. A fokozatos hőhöz így a tál hozzá tud szokni, így megintcsak nem durran szét. A rakottast 2 órán át sütöm. Forrón tálalom. Csak semmi flanc: egyszerűen belekanalazok, és tálra szedem, esik, ahogy puffan. Érdemes a kisülő sok szafttal meglocsolgatni, mert abban van a lényeg.

Nem diétás, nem kímélő, de ellenállhatatlan. Néha belefér.

Éva