Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in tilápia (7)

péntek
máj.312013

Tegyük tisztába!

A minap egy kedves ismerős kérdezett rá, hogy mi a lényegi különbség a zöld és a fehér spárga között, mert neki egy krémlevesakció után passzíroznia kellett a végeredményt, hogy a fás szálaktól megszabaduljon.

Nos, a spárgavásárlásnál kvázi ellentétes szempontokat kell érvényesíteni a két szín esetében. A zsenge zöldspárga akkor a legjobb, ha minél vékonyabb. A főzésnél ilyenkor nem szükséges a szárak végét megpucolni, többnyire elég, ha meghajlítjuk a vágott végét, és ahol már nem hajlik, hanem törik, ott letörjük - meg is szabadultunk a fás végektől. Ezzel szemben a fehér spárgával akkor járunk jól, ha minél vastagabbat, tömzsibbet választunk. A fehér spárga esetében nem ússzuk meg a pucolást, de olyan munka kvázi, mintha vékonyka répákat hámoznánk - egy jó minűségű zöldséghámozóval pillanatok alatt megvagyunk, nem kell tőle megijedni. Az egész spárgaszárat végig kell hámozni a fej, a korona (3-5cm a spárga végén) kivételével.

KÓKUSZTEJES SPÁRGAKRÉMLEVES HALLAL ÉS KUKORICÁVAL

hozzávalók

1 csokor fehér spárga

3dl víz

2dl kókusztej

1 1/2kk

pici frissen őrölt zöldbors

3 gerezd fokhagyma

1/4 citrom leve

1/2 üveg konzerv kukorica (a DM biopolcain remek cukor és adalékmentes kukoricakonzerv található)

1 szelet fehér húsú halfilé (én tilápiát használtam)

5dkg kemény érett sajt

tálaláshoz tökmagolaj

A spárgát megmosom, meghámozom, és 3-4 centis darabokra vágom. A vízzel és a kókusztejjel felteszem főni fedő alatt. Kb. 10 perc alatt megpuhul a spárga, ekkor leveszem a levest a tűzről, hozzáadom a sót és a zúzott fokhagymát, majd egy botmixer segítségével lepürésítem. A halszeletet és a lecsöpögtetett kukoricát beleteszem a krémlevesbe, hozzá reszelem a sajtot (nekem egy sötétsárga aromás, kemény holland sajt volt még itthon a hágai kirándulásból), és összemelegítem az egészet. Végül citrommal ízesítem a levest, tálakba merem, és tökmagolajjal valamint kevés extra zöldborssal díszítem.

Éva

vasárnap
ápr.212013

Hirtelen felindulásból

Amit találtam itthon a hétvégére megüresedett, és biopiaclátogatás elmaradása okán feltöltetlenül maradt hűtőben, mélyhűtőben és környékén az többek között egy tálca pármai sonka, néhány szelet tilápiafilé, egy újonnan felfedezett édes paprikachips és az előző napról megmaradt kuszkusz. Készült is belőle hirtelen felindulásból egy gyors, rögtönzött ebéd, aminek a neve ugyan hosszú, de mire végigmondod, majdhogynem végig is csinálod. :)

PÁRMAI SONKÁBA GÖNGYÖLT LESTYÁNNAL FŰSZEREZETT FOKHAGYMÁS TILÁPIA CITROMOS PIRÍTOTT KUSZKUSZTALLÉROKKAL ÉS PAPRIKACHIPSSZEL

hozzávalók

4 szelet tilápiafilé

8 gerezd fokhagyma

1ek

1ek szárított lestyán (vagy bármilyen zöldfűszer - a lestyán jól megy a grillekhez, sültekhez)

4 szelet pármai sonka

8ek főtt kuszkusz (kb 4-5ek-nyi kuszkuszt annyi sós forrásban lévő vízzel öntök fel, hogy egy ujjnyire ellepje, és lefedem - 2 perc alatt megszívja magát), vagy kukoricapolenta (ezt fel kell főzni)

4-4ek olívaolaj

1 zacskó édes paprikachips (Spar zöldséges hűtőpult)

frissen őrölt bors

1 citrom leve és héja

díszítésnek tökmagolaj

A serpenyőt az egyik 4ek olajjal felforrósítom. Amíg melegszik, a kuszkuszbba belereszelem a citrom héját, és egy tálalóhenger segítségével korongokat formázok belőle, aminek mindkét oldalát megpirítom. Közben a halakat megmosom, megtörölgetem, besózom, befűszerezem a lestyánnal. A fokhagymagerezdeket megpucolom, felszeletelem, és a halak mindkét oldalán elosztom őket, de csak a sonkaköntös majdani takarásának a vonalába, hogy ne égjenek meg a sütéskor. A sonkaszeletekkel a halakat középen keresztben áttekerem, hogy fedjem a fokhagymaszeleteket. A kuszkusztallérokat kiemelem a serpenyőből, elosztom a tányérokon. A helyükre önötm a maradék olajat, és mikor már forró, beleteszem az előkészített halszeleteket. Mindkét oldalukat pirosra sütöm - legalábbis ami a sonkát illeti, a hal elég, ha átsül, nem kell, hogy megpiruljon: ez kb. 2-3 perc oldalanként. Ez idő alatt a kitáltalt kuszkusztallérokra citromlevet csorgatok, megszórom őket a paprikachipsszel, körbelocsolom a tökmagolajjal, és borsot tekerek rá. Végül mikor a hal elkészült, a köret mellé teszem. Üdítő, friss íz, könnyed állag - a roppanós paprika a puha hallal, a citrom könnyed, friss íze a sült fokhagyma lágy édességével... remekre sikeredett.

Jó étvágyat!

Éva

vasárnap
okt.142012

Eszter tökei

Vannak neki. Szép teremtesek. Cirmosak és egyszínűek, kerekek és hosszúkásak, finomabbnál finomabbak. Megint megajándékozott velük. Én pedig "feldolgoztam" a magam módján.

A tök egyébként amellett, hogy önmagában nagyon sokarcú zöldség komolyan kiterjedt rokonsággal (ide tartozik a cukkíni, az uborka, sőt, a dinnyefélék is), igen változatosan elkészíthető hozzávaló. Lehet párolni, sütni, levesnek elkészíteni, főzeléknek, egyéb köretnek, tölteni, lerakni, egyes fajtái desszertnek is kiválók. Amikor elérkezik az év azon időszaka, hogy leszűkül a piac kínálata, én a töknek örülök a legjobban. Rendkívül széleskörben kínál kísérletezésre lehetőséget.

SZÁRÍTOTT PARADICSOMOS, HALAS, DIÓS, JUHTÚRÓS QUINOÁVAL TÖLTÖTT CSŐBEN SÜLT TÖK

hozzávalók

1 közepes tök (én egy sárga-zöld cirmos cukkínitököt használtam)

4 szelet vagy 20dkg tömb érett, kemény sajt

a töltelékhez

1 vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

1 marék olajban eltett szárított paradicsom

1 marék quinoa (lehet kuszkusszal, bulgurral, árpával, rizzsel helyettesíteni)

1/2l víz

1tk

frissen őrölt bors

3 szelet (kb 20dkg) semleges ízű, fehérhúsú halfilé (én tilápiát használtam)

1 marék dió

1tk kakukkfű

20dkg juhtúró

A tököt ketté vágom, a magját kanállal kivájom, a tököt megsózom, félreteszem.

A töltelékhez a hagymát felaprítom, a szárított paradicsom olajából 3 evőkanálnyin közepes lángon üvegesre párolom. Hozzáadom a kakukkfüvet, a vékony csíkokra vágott szárított paradicsomot, a quinoát, felöntöm a vízzel, sózom, borsozom, és kb. 15 perc alatt, vagy amíg a quinoa meg nem puhul, fedő alatt párolom. Közben a halat és a diót feldarabolom, és amikor a quinoa már puha, hozzáadom a töltelékhez. Végül belereszelem a fokhagymát, és elkeverem benne a juhtúrót.

A tökről egy papírtörlővel felitatom a "kiizzadt" levet, belekanalaozm a tölteléket, beborítom a szeletelt vagy a reszelt sajttal, és 20 perc alatt készre sütöm 190 fokra előmelegített sütőben. Hogy szépen megpiruljon, még 10 percet rágrillezek. Forrón tálalom.

Köszönöm a tököt, Eszti!

Éva

csütörtök
jan.052012

Újévi fogadalmakhoz

Sokan a nagy karácsonyi és szilveszteri fieszták után az új év kezdetével fogadkoznak, hogy életmódot váltanak, egészségesen fognak táplálkozni, elkezdenek mozogni, leszoknak, rászoknak, megszoknak... Ezzel az én párom is minden évben így van. Mit kapok én azért, hogy ezt megosztom, de egyszerűen ennél jobb kerettörténetet személyes merítésből nem tudok előrántani.

Mielőtt Lola született, elhatározta, hogy a megelőző években összeszedett kilóitól megszabadul, hogy az első közös fotókon jól mutasson az elsőszülött lányával. Eljött az a bizonyos 2006. szeptember 26-a, amikor kibújt a kisangyal... a fogadalom akkor fogadalom szintjén rekedt. Nem baj, mondta az én drágám, majd Karácsonyra! A következő három hónap is észrevételnül suhant el, már ami a változásokat illeti. Aztán jött az újévi, majd az első közös Húsvétra vonatkozó fogadkozás, aztán az azóta is minden évben elhangzó "Nyárrakigyúrommagam", mígnem elérkeztünk az első születésnapig, ahonnan már nem voltak jól hangzó kapaszkodó dátumok. Maradtak mindenkor az újévi és a nyári tervek. Azóta Lola 5 éves lett, sőt még egy lányunk született. :))) Hányszor hallottam az évek során, hogy "Kicsi, mától azt eszem, amit Te!", de a lelkesedés a pár napon belül másodjára előforduló halkajánál vagy salátánál rend szerint elpárolog. Így általában marad a szándék és vele együtt a kilók.

Idén is eljött az év vége, azzal együtt az elhatározás. Az én életem párja azonban most nagy fába vágja a fejszéjét. Neki akar futni a paleolit étrendnek. Ha már sanyargatja magát - gondolja ő -, hát üssön több legyet egy csapásra, és arasson több tekintetben. Ennyi kísértés között, amit nap mint nap átél, nagy teljesítmény lesz, ha sikerül, mindenesetre a magam részéről amit tudok, megteszek a cél érdekében annyival megkönnyítve a dolgát, hogy vele tartok, legalább addig, ameddig bírja. Ha ez két nap, két nap. (Bocs, Édes! :DDD)

BATYUBAN SÜLT FEHÉRBOROS-FOKHAGYMÁS TILÁPIA KAKUKKFÜVES ZÖLDSÉGÁGYON

Készítettem már hasonlót, annak ihtelésére született meg ez a változat.

hozzávalók

3 nagyobb répa

1/4kg zsenge zöldbab (nekem általában előkészítve van a fagyasztóban)

1 kisebb vöröshagyma

1ek szárított kakukkfű

6 szelet fehérhúsú halfilé (én a tilápiát nagyon szeretem, de lehet más is)

, frissen őrölt bors

6 gerezd fokhagyma

4ek olívaolaj

1/2 citrom leve

1/2dl száraz fehérbor

tálaláshoz lime-gerezdek

A sütőt 180 fokra előmelegítem. A zöldségeket megtisztítom, a hagymát felkozkázom, a répát felkarikázom, a babot, ha akarom, háromcentis darabokra vágom, de hagyhatom hosszúnak is. Mindent egy keverőtálba teszek, megsózom, meghintem a kakukkfűvel, meglocsolom kevés olajjal, összeforgatom, és egy tepsire kiterített alufóliára halmozom. A halszeleteket megsózom, és beborítom velük a zölségkupacot. A fokhagymagerezdeket vékonyan felszeletelem, és elosztom a halakon. Az egészre borsot tekerek, meglocsolom még egy löttyintés olívaolajjal, ráfacsarom a citromot, és befedem egy másik réteg fóliával. A két fóliát összefogva a négyből három oldalon feltekerem, hogy jól zárjon. A nyitott végén beöntöm a bort, és bezárom a batyut, majd betolom a sütőbe 50 percre. (Ha egyszermélyes adagojat csinálok, akkor érdemes a zöldségeket félig előpárolni, és a batyukat így elég 20-25 percig sütni.)

Ha kész, csak szétnyitom fölül a fóliát, és tálalhatok is egy-egy lime-gerezd kíséretében.

Éva


hétfő
dec.122011

Kicsit Kelet, Kicsit Karácsony

Szeretem a hagyományokat. Klassz dolog télen hajnalban felkelni, beöltözni jó meleg ruhába, és még sötétben elindulni jófajta házipálesszal felszerelkezve a barátokkal egy igazi vidéki disznóvágásra, hogy végigőrültködjük a napot helyi ízek, illatok, emberek gyűrűjében. De ugyanilyen hangulata van egy Márton napi kiruccanásnak is, amelyek közül nekem a legemlékezetesebbek a villányiak maradnak: vagy 10 éve Lojzi présházában a búboskemence mellett libasültet és a kemencén melegen tartott friss rétest falatozva sűrű borgurításokkal kísérve egy hatalmas társasággal, 2 éve pedig egy szűkebb kompániával a Gere borpanzióban kényeztetve magunkat hol a Mandula étterem Márton napi fennséges menüjének a fogásaival, hol a szálló és a környék kínálta egyéb élményekkel. Szeretem a hagymoányokat, bár ezek nekem inkább a vidékhez, a szülői házhoz, a falusi turizmushoz kötődnek. El nem tudom képzelni, hogy az Őrségben túrázva ne a helyiek készítette kecskesajtot, szalonnát reggelizzem. Hogy is nézne ki egy thai zöld curry ilyen közegben?! Azonban a nagyvárosi életem mozgalmas, egészségtudatos és kicsit kozmopolitának mondható világába ugyanilyen nehezen tudom már beilleszteni napi renszerességgel a hagyományosnak igen, de kímélőnek és változatosnak semmiképp sem nevezhető magyaros ételeinket. Ezért én minden hagyományokra alapuló ünnep alkalmával nekiállok variálni az ételsorral, hogy ha már a forgatókönyv minden évben nagyjából ugyanaz, az ételekben azért legyen változtaosság!

Az ünnepi készülődés kapcsán az izgalom gyerekkoromról megmaradt, de mostanra a családtagoknak való örömszerzés mellett leginkább az ünnepi dekoráció illetve a menüsor kitalálására és megalkotására terjed ki. Tavaly ilyenkor is már pattogtak az ötletek a fejemből, hogy mit fogok csinálni. Végül az itt is megosztot sok ötletből fennmaradt gombaszuflé, libamájas-diós gesztenyekrémleves, egyben sült borsos hátszín, spenótos csicseriborsó-saláta, citrusos lazac és gyömbéres parfébomba alkották az ételsort. Idén is vannak elképzeléseim. Íme az egyik, amit a megunhatatlan, és általam kétszer egyformán sosem készített igazi téli hangulatot árasztó sütőtökkrémleves, a karácsonyi hallé igénye és e kettőnek egy keleti ízekkel megteremtett kohéziója eredményezte a következő fogást. 

THAI IHLETÉSŰ SÜTŐTÖKKRÉMLEVES TILÁPIAFILÉVEL

hozzávalók

1-1ek vaj és/vagy olívaolaj

1 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

1/2kg sütőtök

1 alma

1l zöldségalaplé (bio leveskockából)

2cm gyömbér

2 kaffir lime levél

2dl kókusztej

5-6ek halszósz

3-4 szelet fehér húsú halfilé (én most tilápiát használtam, de lehet más fehérhűsű halból is, pl. ördöghal)

1 piros chili

1/4 lime leve

tálaláshoz nam pla (thai halszósz esetleg chilivel)

A zsiradékot egy edényben felhevítem, közben a hagymát felaprítom, majd hozzáadom az olaj-vaj keverékéhez. Alacsonylángon üvegesre párolom, közben hozzányomom a fokhagymát, és belereszelem a gyömbért is. A tököt meghámozom, kimagozom, feldarabolom, és összeforgatom a hagymákkal. Felöntöm az egészet a zöldségalaplével, beledobom a kaffir lime levelet, és fedő alatt alacsony fokozaton addig hagyom, míg a tök puhára párolódik. Amikor a tök puha, az edényt leveszem a tűzhelyről, kiveszem belőle a lime leveleket, a levest egy botmixerrel krémesre pürésítem, felöntöm a kókusztejjel, visszateszem bele a lime leveleket, és mehet vissza a tűhelyre. Amíg újra eljutt forrásig, addig falatnyi darabokra vágom a halat és felaprítom a chilit. Ezeket is hozzáadom a leveshez, és velük együtt addig főzöm, hogy a hal épp megpuhuljon, de ne essen szét. A só ízét biztosító halszósszal és a lime levével teszem teljessé az ízharmóniát. Forrón tálalom extra, friss chilivel dúsított halszószt kínálva mellé a sós és csípős ízek megszállottjai számára.

Utólag vettem észre, hogy odabiggyeszthettem volna jelzésértékel egy ezüst gömböt a fedeszkára, de addigra a levest is felfaltam, és be is sötétedett. Képzeljétek oda!

Éva

péntek
máj.132011

Lehetne egy kicsit egyszerűbben?

Eldobálom a hajam, mikor azzal talál meg valaki, hogy "Te, nem tudnál valami egyszerűbbet főzni?" (A minap az oviban egy anyuka vetette föl az "egyszerűség" gondolatát az egyébként felettébb igényes ovis ebédmenü kapcsán javasolva, hogy legyen inkább hot dog, meg rántott hús+krumpli. Volt is felhördülés a sorokban!) Na, várjunk csak! Mit értünk egyszerű alatt? A Te szemszögedből, vagy az enyémből? Az ilyen kérdésfeltevők nagy többsége a rántott húst, a töltött káposztát, a rakott krumplit és a hasonlókat sorolja ide... mert valószínű, még nem sokat állt konyhában, és mert az egyszerű alatt inkább a megszokottat érti. (Itt jegyzem meg gyorsan: nincs bajom a rántott hússal - egyszer egy évben, jól megcitromozva, friss saláta körettel. De nem rendszeresen! Sültburival, majonézzel!!! Ahogy a rakott krumplit is imádom ugyanennyiszer, a házi kolbászunkból, frankó nyári krumpliból, isteni kovászos uborkával.) De a szakács szemszögéből nem felétlen az az egyszerű, aminek csupánt két szóból áll a neve! Mert hát hogy is készül az ominózus rántott hús, például? Először is megmosom, besózom, egy napig állni hagyom a húst, majd előrámolom a lisztet, tojást, prézlit, egyenként belehempergetem a húsomat, és szintén egyenként kisütögetem őket... és akkor még nincs köretem. Egy fél élet, egy halom szennyes és a mindent átható, napokon át kiűzhetetlen olajszag. Neeeeem, kérem! Nálam az egyszerű úgy néz ki, hogy 10 perc munka van vele - jó esetben mosgatással együtt -, bármennyi szó is kell ahhoz, hogy meghatározzam, mit eszünk.

CSŐBEN SÜLT FEHÉRBOROS-SPÁRGÁS RAKOTT HAL

hozzávalók

4 szelet tilápia (én ebből készítettem, de ízlés szerint választható vajhal, laposhal, pangasius, lazac... bármi)

1/2kg zöldspárga (de nyugodtan lehet ennyi halhoz akár duplázni is)

1 nagy csomag újhagyma

30dkg parmezán vagy pecorino (érlelt juh-)sajt

A páchoz

2dl jó minőségű száraz fehérbor

1dl olívaolaj

3 gerezd zúzott fokhagyma 

1ek

1/2-1/2tk szárított majoránna, borsikafű, kakukkfű és zsálya

1tk őrölt mustármag

frissen őrölt bors

Először a pácot készítem elő. Ehhez az összes hozzávalót egy nagy tálban összekeverem, és a megmosott halszeleteket beleteszem pihenni.

A sütőt beállítom 180 fokra - amíg felmelegszik, pont elkészülök minden egyébbel.

Következő lépésben a spárgákat és az újhagymát bő vízben megmosom. A spárgák fás végeit letördelem, és egy tűzálló tál aljában elrendezem őket. A hagymákat megtisztítom, hosszában ketté vágom, és félcentisre feldarabolom, majd szétterítem a spárgán. Jöhet a hal: egyenletesen beborítom vele a hagymás spárgát, majd az egészet nyakon öntöm a fehérboros páccal. Végül nagylyukú reszelőn lereszelem a sajtot, és teljesen befedem vele a rakottasomat. Irány a sütő 70-80 percre. (Miután elkészült a fogás, én még tányéronként rágrilleztem egy kört, de ez nem kötelez senkit semmire.)

Jó étvágyat!

Éva

csütörtök
szept.162010

Elvágyódás

Toszkána egy olyan vidék, ahová az ember vagy nagyon vágyik, mert még nem volt, vagy nagyon visszavágyik, mert már egyszer-kétszer-százszor megjárta. A környezetemben sokan sokfélét meséltek a tájról, az építészetről, a hangulatokról, az ételekről, csak szuperlatívuszokkal tarkított mondatokban, de jómagam még sosem jutottam el oda. Ez egy gasztrobloggertől már majdhogynem ciki. Pedig ott várnak a többszázéves, autentikus villák, a mindig kék ég, a fantasztikus helyi termények, lágy sajtok, grillhúsok, no, meg a Chianti.

FLORENTIN HAL

Magával, a Florentin (azaz firenzei) elnevezéssel több ételfajtát is illetnek a toszkánok, sőt, a florentin konyha kifejezés is létezik, egész kulináriát ölelve fel. Mégis a florentin jelző egy fogás esetében, legyen az hal, hús vagy tészta, többnyire azt takarja, hogy spenót egész biztosan van benne, esetenként sajt és/vagy tejszín is, és minden bizonnyal sültőben sült.

Ezt az ételt az Édesanyámtól tanultam még bő 10 évvel ezelőtt, amikor még hihetetlen következetességgel odafigyeltem az étkezésemre. Akkor még nem az egészséges, a tiszta volt az elsődleges szempont, sokkal inkább a kalóraiszegény. A Mamám nekem akart kedvezni ezzel a fantasztikus fogással, én pedig mikor megtudtam, hogy kevés tejszín is van benne, kicsattantam, hogy "Mondtam, hogy nem eszem semmilyen tejszíneset!". Nagyon hálátlan dolog volt, pedig mekkora szeretettel csinálta, úgy ráadásul, hogy ő, maga nem is szereti a halat. Azóta is sokszor eszembe jut ez a jelenet, és olyankor minden alkalommal mélységesen elszégyelem magam... De talán a későbbi bocsánatkérésem és a tény, hogy azóta ez az étel a kedvenceimmé küzdötte fel magát mind fogyasztási, mind készítési oldalról, meghozta a megbékélést az amúgy is nagyon megbocsátó Anyukámnak. (Csak, úgy látszik, nekem nem. Meg is érdemlem.)

hozzávalók

2+2dkg vaj

3+3 gerezd fokhagyma

4-5 szelet friss vagy fagyasztott fehérhúsú hal (én tilápiát vagy hortobágyi busa filét használok)

1/2kg friss vagy fagyasztott leveles spenót

15dkg ementáli vagy gruyére, de akár pecorino sajt

1dl kókusztej

1/4 szerecsendió

, frissen őrölt bors

Ha friss a halam és a spenótom, akkor nem kell előre gondolkodnom. Ha viszont fagyasztóból dolgozom, akkor mind a halat, mind a spenótot, ha nem felejtem el, pár órával vagy akár egy nappal a főzés előtt ki kell vennem felengedni.

A sütőt 180 fokra állítom. Két serpenyőt készítek elő. Mindekettőben megolvasztom a 2-2 dkg vajat, belereszelem a 3-3 gerezd fokhagymát, picit megfuttatom, és az egyik serpenyőbe a halat, a másikba a spenótot teszem. Mindkettőt sózom, borsozom. A spenótot jól összeforgatom a fokhagymás vajjal, lefedem, és közepes lángon párolom, a halat csak hagyom sülni szintén közepes lángon, idővel megfordítom. (Ha nagyon toszkán akarok lenni, akkor a hal alá löttyinthetek egy fél deci Chiantit.) Amíg a hal és a spenót elkészülnek, lereszelem a sajtot, a kókusztejjel, sóval, borssal és a frissen reszelt szerecsendióval összekeverem. Egy hőálló tálba végül lerétegezem a megsült halat, a kinyomkodott spenótleveleket, és az egészet beborítom a sajtmártással. 20 perc alatt az előmelegített sütőben készre sütöm.

Én így, magában szoktam tálalni. Szénhidrátfüggők lekíséhetik némi krumplipürével.

Éva