Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in szuflé (2)

péntek
jan.062012

Ez nem is egy igazi nap!

Lola lányom nem egy beteges fajta. 5 éve ellenére az idei őszt megelőzően másfél évig még egy meghűlése sem volt. Aztán valami történt. Nyilván belejátszik a kistestvér születése révén a felfokozott izgalmi, azaz stresszes állapot is abba, hogy gyengébb az ellenállóképessége, meg itt van ez a télnek nem nevezhető, sokpluszos, nyirkos időjárás, no, meg a tény, hogy mostanra egy kicsit elfáradtam a terhesség, a baba, a háztartás, a munka, az év végi Ünnepek és egyéb okán, és sokszor engedtem az asztlanál, hogy ne annyit, meg ne mindenből, ha nem akarta, és persze ebben a szezonban a süteményből is bőven kijutott. Az időjárás ellen nem tudunk mit tenni, a kistesót sem cserénénk el malacért. Az egyetlen terület, ahol felelősséget vállalhatunk az immunrendszer erősítéséért a fent felsoroltak közül, az az étkezés. Egyértelműen látszik, hogy ha belazázom az odafigyelést és a következetességet, hagyom a pronto tészta- és kenyéralapú ételeket elárasztani az étrendünket, és az édességek terén is a megszokott mértéken túl engedek, azaz egy átlag gyerek átlagétrendjére hagyom visszaminősülni az én gyerekem étrendjét, akkor az immunitása is pont olyan lesz, mint egy átlagos óvodásé: minden második héten bekap valamit, amiből ha nem áll talpra úgy, ahogy kell, masszív erőnléttel, akkor egyik baj követi a másikat. Jelenleg egy tüdőgyulladás fejelte meg a korábbi, teljesen még ki nem hevert megfázást annak minden velejárójával, mint a 39.6-os láz, óránkénti éjjeli lázmérések, kúpok, állandó fájdalmas, ugatós köhögés, antibiotikum, és így tovább, mindez a négy fal közé bezárva. (Neeeem, levertség még véletlenül sem, ellenkezőleg! Közel 40 fokos lázzal is a fejünkön pörgünk!)

Életünk talán legrosszabb éjszakáján vagyunk túl. Nem elég, hogy Lola mellett virrasztottunk, a kicsit is most oltották, úgyhogy ő is nyugtalan volt, hőemelkedéssel, de még erre rájött egy telihold plusz Emily Bronte hagyatéka... az Üvöltő Szelek. (Süvöltő Belek - ahogy magyar fakultáción Korinna barátnőmmel az irodalmi klasszikust percekig tartó vinnyogás mellett átkereszteltük.) Talán olyan hajnal 7 felé csendesedett el a ház, ebből adódóan 11-kor indult újra az élet. (Ilyenre is csak a gyerekek előtti időszakból emlélkszem vissza utoljára a megboldogult partihajcsár életemből.) Mire a nap első étkezéséhez jutottunk, már dél volt, úgyhogy arra gondoltam, reggeli helyett ebédet tálalok rögtön. Erre Lola kifakadt, hogy "Ez nem is egy igazi nap, ha nincs reggeli!" Igaza van. Úgyhogy mégis inkább nekiláttam egy könnyed, de tápláló tojásételt elkészíteni, ami talán egy köztes megoldásnak is elmegy. 

KECSKESAJTSZUFLÉ PARADICSOMÁGYON

hozzávalók

1 konzerv paradicsom (én a DM bio paradicsomkonzervjét tartom itthon), de nyáron friss paradicsomszeletekkel is elkészíthető, 6db egész paradicsom kell hozzá

1tk méz

15dkg kenhető kecskesajt

1tk kukoricakeményítő

2 tojássárgája

3 tojásfehérje

1/2tk szárított oregánó

, frissen őrölt bors

10dkg parmezán sajt

kevés vaj

6 szuflé formát alaposan kivajazok. A paradicsomot kevés sóval, borssal és a mézzel elkeverem, majd elosztom a formák alján. A kecskesajtot a kukoricakeményítővel, a tojássárgákkal valamint az oregánóval krémesre keverem, szintén sózom, borsozom. A sütőt 195 fokra begyújtom. A tojásfehérjét egy fél tk sóval kemény habbá verem, majd óvatos mozdulatokkal beleforgatom a sajtos keverékbe, amit aztán szétosztok a tálkákban. Végezetül mindegyikre parmezánt reszelek, és egy tepsin egyszerre betolom a sütőbe az összes szuflét. 10-12 percig sütöm, amíg szépen megemelkedik és aranybarna lesz. Forrón tálalom, mert a szuflénak megvan az a "hálás" tulajdonsága, hogy adalékok híján hamar összeesik.

Nos, megvolt a reggeli, úgyhogy sikerült így talán megmenteni a napot, hogy mégis igazi legyen. Köszönet érte Josceline Dimbleby-nek és az ő remek receptjének!

Éva

péntek
jan.212011

Összeesés határán

Mielőtt bárki rosszra gondolna, személy nem érintett a történetben, ugyanis a történet központjában a szuflé áll. Nem a hagyományos értelmében, hanem hamis szuflé formájában. 

Maga a szuflé (eredeti írásmódban: soufflé) francia szó, jelentése: felfújt. Minden olyan sós és édes, sütőben, kis formákban sült fogásra használják, aminek az alap összetevőihez arányaiban sok tojást használunk. A szuflé legalább olyan egyszerű és változatos ételfajta, mint a muffin. Gyakorlatilag bármiből bármilyen alkalomra elkészíthető. A felfújt nevet pedig onnan kapta, hogy a hőkezelés során a tojás segítségével az étel felfújódik. Ez az állapot azonban sajnos nem tart tovább 5-10 percnél, mert utána a szuflé gyorsan összeesik. Szerencsére kis adagokban készül, így nem nagy kihívás a drámai átalakulás előtt eltűntetni. 

Én jelen esetben nem egy klasszikus állagú és hagyomásnyos célzattal készülő szufléban gondolkoztam. Egy gyors reggeli volt a terv, de valami újításra vágytam. Ez lett belőle:

SPENÓTOS-FETÁS TOJÁSSZUFLÉ REGGELIRE

Sajnos a fotózással én nem voltam elég gyors. Már kivettem a reggelit a sütőből, mikor nekiláttam a fényképezőgépet keresni. Azalatt pedig, amíg ráébredtem, hogy a kocsiban hagytam, és elindultam begyűjteni, a "szuflém" szépen lassan... vagy inkább csúfondáros módon gyorsan összeesett. Szerencsére ez az ízét nem befolyásolta.

hozzávalók

4 tojás

5dkg fetasajt (paleósok válasszanak érett sajtot - lehet parmezán)

2 gerezd fokhagyma

5dkg aprított leveles spenót (én a Tescoban veszem fagyasztva a kis nudlikba adagolt, aprított, bio leveles spenótot)

, frissen őrölt bors

1ek aprított friss vagy fagyasztott bazsalikom

parmezán

tálaláshoz friss zöldségek, igény szerint kenyér

A sütőt 170 fokra állítom

A tojást egy keverőtálban felverem, hozzáadom a spenótot és a fűszereket, belereszelem a fokhagymát és belemorzsolom a fetát. Jól összekeverem, kis formákba adagolom, reszelek rá parmezánt, és 15-20 percre sütőbe teszem. Amíg elkészül, bőven van ideje mindenkinek, hogy rendbe hozza magát, így aztán indulás előtt kultúráltan tudunk együtt reggelizni.

Éva