Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in szilva (7)

kedd
aug.282012

Hívószóra

Jöttünk, láttunk, tettünk, vettünk. Hívószóra. A hívó szó két nappal a forgatás előtt ért el hozzánk azt kérve, fáradjunk be hétfő reggel a TV2 stúdiójába, és kanyarítsunk szilvából valamit a magunk "könnyű kézzel gallér mellől" módján. Egyikőnk (Ádám) Rómából mondott rá igent tudva, hogy pár órával a várt színrelépésünk előtt landol csak a gépe, ha szerencséje van, tehát nem lesz túl kipihent, másikunk (kizárásos alapon Éva) pedig egy szintén egykezes számolással megmutatható óraszámnyi alvással per hétvége a háta mögött és minimum egy gyerek perspektívájával meg ezer tennivalóval addig és aznapra bólinott rá a felkérésre. Idő és energia híján talán igen, csak épp ötlet híján nem voltunk. Általában nem vagyunk. Ez lett belőle: pikáns szilvakrémleves marasala borral és rózsaborssal illetve...

ÖTFŰSZERES DIÓS SZILVAFAGYI JUHARSZIRUPPAL

hozzávalók

5db érett banán

10db nagyobb vagy 15db kisebb érett szilva

5 marék dió

1 púpozott ek ötfűszerkeverék (annak híján őrölt fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, feketebors keveréke)

díszítéshez juharszirup és extra dió valamint fűszer

Ennek a fagyirecepnek az alapja Ági (Éva barátnője) ajánlása, aki valahol rábukkant a fagyasztott banán és natúr kakaópor krémes egyvelegének bombasztikus találmányára. Továbbgondolni nem volt nehéz.

A banánt meghámozzuk, felkarikázzuk, és egy dobozban lefagyasztjuk. A szilvát megmossuk, kimagozzuk, és egy másik tégelyben szintén lefagyasztjuk. (Minimum fél nap szükséges hozzá.) Felhasználás előtt 10-15 perccel kivesszük a gyümölcsöket a fagyasztóból. Először a banánt turmixoljuk le egy robotgép tégelyében vagy trmixgépben annyira, hogy teljesen homogén, pépes legyen. Egy tálba borítjuk, majd a szilvát a dióval és az ötfűszerrel együtt szintén pürésítjük (ez maradhat darabosabb is, ki hogy szereti). VÉgül a két pépet egy evőkanál segítségével tökéletesre összedolgozzuk. (Idő hiányában a forgatáson ezzel maradtunk el, így a végtermék kóstoláskor nem volt elég édes: a banán a tál alján maradt, többnyire szilva került a tányérra.) Két evőkanál segítségével galuskákat formázunk vagy csak egyszerűen egy fagyis kanállal adagolunk tányérra/tálkába/kehelybe a fagyiból. Díszítésnek megszórjuk durvára darabolt dióval, kevés extra ötfűszerrel és meglocsoljuk juharsziruppal, a maradék fagyit visszarámoljuk a fagyasztóba.

Gyakorlatilag bármilyen ízesítésnek neki lehet futni, a lényeg, hogy a banánalapot külön pürésítsük, mert az kell képezze a habos, krémes bázist, egyébként pedig más az állaga, mint a többi gyümölcsnek, magnak, egyébnek, így félő, hogy a krémesség rovására megy, ha együtt próbáljuk pürésíteni az összes hozzávalót.

Ennek a fagyinak a nagy előnye, hogy nincs benne sem tejtermék, sem cukor, se semmilyen adalék, tisztán gyümölcsből van, így laktózérzékenyek, paleósok és - a juharszirupot leszámítva - cukorbetegek is fogyaszthatják. Még fogunk vele mi is tovább kísérletezni fagyi, parfétorta és egyéb irányban, addig is szíves kipróbálásra ajánljuk az ínyenceknek, az egészségtudatosoknak, a gyerekeseknek... és egyáltalán.

Köszönjük, Mokka, a lehetőséget! 

Ádám&Éva

A végtermék mozgó képekben... a leginkább mozgó Mimivel a főszerepben: video 1., video 2., video 3.

péntek
júl.272012

Paraszthajszál

A szeretetet egy paraszthajszál választja el a gyűlölettől. Mindkét érzés mélyről fakad, és a szenvedély táplálja. Fordulhat át a gyűlölet szeretetté (ez a ritkább), vagy fordítva. Egy efféle fordulat pedig igen veszélyes tud lenni, ha emberi kapcsolatokra vetítjük. 

A fentiek taglalása helyett maradnék most inkább a kajáknál. Korábban volt néhány étel, amit ki nem állhattam. Ilyen például a spárgatök, a spenót, a gomba, a kapor, a korianderzöld... Ma mindegyikért rajongok. A padlizsán padlizsánkrém formájában vált ismeretessé a számomra, nagyon meg is szerettem. De évek óta ugyanabban a formában kínálják elém, ahová csak megyek: anyukámhoz, étterembe, vendégségbe. Unásig kóstoltam a jobb vagy kevésbé sikerült krémeket. Volt itthon padlizsán. Képtelen voltam megállni, hogy ne csavarjak egyett a megszokott ízeken.

TÁVOL-KELETI SZILVÁS-MENTÁS PADLIZSÁNKRÉM PITÁVAL, JOGHURTTAL

hozzávalók

1 padlizsán

3db nagyobb szilva

1 nagy gerezd fokhagyma

1/4 citrom leve

1tk ötfűszerkeverék

1 marék mentalevél

1/2tk méz/nyírfacukor

1ek szezámolaj

1 chilipaprika

A padlizsánt megmosom, és 170 fokra előmelegített sütőben 45-50 perc alatt puhára sütöm, majd héjastól feldarabolom. A puha hús krémessé válik, a héj pedig szép színfoltokat és izgalmas textúrát kölcsönöz majd a fogásnak. A szilvát szintén megmosom, felkockázom, a fokhagymát lereszelem, a mentaleveleket felaprítom, és a fűszerrel, olajjal, citromlével, sóval, mézzel/nyírfacukorral együtt hozzáadom a padlizsánhoz, majd alaposan elkeverem. Ha van rá befogadókedv, egy kimagozott, kierezett, apró kockákra vágott piros chilivel komplettírozom a krémet. Alaposan lehűtöm, szerencsés esetben egy napon át hűtőben érlelem, és frissen sült/pirított pita mellé joghurttal kínálom... palósok fogyaszthatják egy jó kacsamell mellé az előbbiek nélkül.

Éva

péntek
ápr.202012

Majdnem olyan

A Vapiano a remek tészták és pizzák mellett az édességek terén sem vall szégyent - és ezt nem az ott eltöltött négy hónap alatt állapítottam meg, már azelőtt is volt kedvenc. Az egyik legkívánatosabb dolci a gyümölcsös tejberizs, melynek receptjéért a fél karomat adnám - de mivel én csak a pasta és insalata pályákon dolgoztam, ehhez nem fértem hozzá. De még ha tudnám is, akkor sem adhatnám közre a titoktartási kötelezettség miatt, így egy lehetőség maradt: a kreatív reprodukció.

Majdnem olyan lett, mint az eredeti. Valami titok lehet a dologban, mert azért ha az a tízpontos, az enyém csak nyolc. Ha arra jártok, kóstoljátok meg egy pestós pizza vagy egy gombás tagliatelle után.

TEJBERIZS GYÜMÖLCSTOPPPINGGAL

kell hozzá:

20 dkg arborio rizs (rizottóhoz való)

10 dkg vaj

kb. 1 l tej

egy vaníliarúd

ízlés szerint gyümölcsök, én fagyasztott szilvát és ribizlit használtam

nádcukor/méz/nyírfacukor, ízlés szerint

a gyümölcs édes-savanyú arányának beállításához balzsamecet vagy citrom/lime leve

fűszerek (fahéj, szegfűszeg)

Forrald fel a tejet a kettévágott vaníliarúddal és kb. 5 dkg cukoral/mézzel. A vanília magját kapard ki, keverd a tejhez, majd a rúddal, magokkal együtt hűtsd szobahőmérsékletűre. A rizst rizottószerűen főzd meg, azaz 5 dkg vajon fehéredésig pirítsd, majd a lángot kicsire véve, a langyos tejet merőkanalanként adagolva, folyamatosan kevergetve főzd puhára. A főzés végén keverd hozzá a maradék 5 dkg vajat, és édesítsd, ha még szeretnéd. Adagold poharakba.

A gyümölcsöket hagyd nagyobb darabokban, és a fűszerekkel (egy-egy késhegynyit adagolj először), cukorral/mézzel ízlés szerint főzz belőle egy ragacsos mártást - ehhez pár perc elegendő. Kóstold meg, állítsd be a savanyú/édes arányt ízlés szerint a balzsamecettel/citruslével - minél savanykásabb, annál jobban fog működni az édes rizzsel. Kanalazd a tejberizs tetejére, hűtsd ki.

Ádám

vasárnap
okt.022011

Lilaláz

A lakberendezés minimál vonalában hasít a lila. Szerény véleményem szerint a lila a konyhában is az egyik legszebb szín, legyen szó a szederről, a padlizsánról, a célkáról, a káposztáról, a hagymáról, és még sorolhatnám. 

Ezt az ételt kevésbé az ízek, semmint a színek inspirálták, és az a megfigyelés, hogy az azonos színű alapanyagok gyakran remekül passzolnak egymással (pl. sütőtök, narancs, répa).

SZILVÁS-LILAHAGYMÁS KÁPOSZTASALÁTA

hozzávalók

2 fej lilahagyma

1 kis fej lilakáposzta

1/2kg szilva

1 citrom julienne-re vágott héja

az öntethez

4ek olívaolaj

1ek szezámolaj

1 citrom leve

1ek juharszirup

friss bors

tálaláskor passzol hozzá egy kis durvára vágott dió is ízlés szerint

A hagymát meghámozom, a káposztát a külső leveitől megfosztom, mindkét zöldséget félbe vágom, utóbbinak kivágom a torzsáját, és legyalulom őket vékonyra. A citrom legkülső héját hosszanti sávokban egy késsel lehámozom, a fehér héjrészt, ha maradt, eltávolítom, és a tiszta sárga héjat hosszában gyufaszálra vágom. A szilvákat megmosom, félbe vágom, kimagozom, és hosszában gerezdekre szelem. A salátát alaposan elkeverem, és félreteszem, amíg az öntetet összeállítom. Végül a nyakonöntöm vele a salátámat, jól összeforgatom, alaposan megborsozom, és ha szeretném, durvára vágott dióval meghintem. (Ha valaki megszállott csípőspárti, friss piros chilit is nyugostan adhat hozzá.)

Én magában ettem, egy jó vad- vagy akár halszték mellé is el tudom képzelni.

Éva

péntek
szept.232011

Elmúlás

Az elmúlás van, hogy szép, van hogy drámaian hirtelen történik. Akár az évszakok változását, akár az életünk epizódjait vesszük sorra, minden esetben azt, ami valami jót jelentett, nehezen engedjük, és kisebb/nagyobb traumaként éljük meg, hogy a "favant felcseréli a favolt"... ahogy Weöres Sándor Faiskolájában elhangzik. És persze vannak olyan változások, amiről tudjuk, hogy szebbé, könnyebbé teszik a mindennapjainkat. Bármi változzék is, legyen az a jó rosszabbra, a rossz jobbra, hajlamosak vagyunk nem hagyva magunknak időt az alkalmazkodásra sürgetni az új egyensúly beálltát.

A visszaszámlálás sok tekintetben megindult. Itt az ősz, ezzel lassan az év vége, bár a szeptember ezt egy nagyon kíméletes átmenettel adja a tudtunkra... valahogy úgy, ahogy tavaly. A lányom 3 nap múlva 5 éves - nem egészen egy év múlva iskolapadba ül át. A másik lányom néhány héten belül megszületik, és soha többé nem leszünk hárman. Jómagam rohamléptekkel haladok a negyven felé és a dédelgetett terveim megvalósítása irányába. ...Még a Spooonnál is vannak változások. Minden örök mozgásban van: ez a fejlődés garanciája.

Ezért van, hogy minden változásban, még a legtragikusabb változásokban is van valami várakozással teli izgalom. Ha más nem, hát az, hogy hogy mit tartogat nekünk az új élethelyzet, mit kezdünk a benne rejlő lehetőségekkel, meg tudunk-e felelni az új körülmények támasztotta kihívásoknak, fogjuk-e tudni szeretni, látni benne a megnyíló új kaput, vagy a becsukódó felé forgolódunk csak vissza. 

Sokan az őszt tartják az elmúlás legszemléletesebb szimbólumának. Nekem mindig az újrakezdést jelentette, hiszen ilyenkor lettem egy évvel nagyobb diák, találkoztam újra az osztálytársakkal, ismertem meg az új tanáraimat, az új tantárgyaimat. Ilyenkor kezdődik a szüret, az újbor szezonja, az őszi kirándulások ideje is eljön. Az őszi fények és színek egyszerűen gyönyörűek. Ha ez az elmúlás, hát én örömmel időzöm benne.

Az ősz egyik csodája a szőlő, a szüret, a bor mellett a szilva is. A színe, az íze, a sokoldalúsága ontja ránk a lehetőségeket, amikkel nem csak azért jó, ha élünk, mert alámerülhetünk a kulináris változatosság kimeríthetetlenségébe, hanem mert az egészségünkkel is nagyon jót teszünk, ha gyakran fogyasztjuk.

PIKÁNS SZILVAKRÉMLEVES MARSALA BORRAL ÉS RÓZSABORSSAL

Mint az tudvalévő, minden zöldség és gyümölcs akkor ad a legtöbbet, ha nyersen fogyasztjuk, de legalább is a legkíméletesebb hőkezelésnek tesszük ki. (A hagyományos magyar konyha főzési technikái a fentiekkel nem igazán vannak összhangban.) Ennél fogva mostanában igyekszem a lehető legtöbb dolgot nyersen enni/inni, hogy kellően feltankoljak a téli nap- és vitaminhiányos időszakra. 

Amellett, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket nyakra-főre préselem, facsarom, centrifugázom, salátákat gyártok, a krémleveseimet is megreformáltam. Legalább is ami a gyümölcskrémleveseket illeti. (Rosszul vagyok a gondolattól, hogy mit művelnek a menzai gyümölcslevesekkel, pl. a meggylevessel: először is agyoncukrozott, szétfőzött, tartósított meggybefőttből csinálják, aztán még főznek rajta egy sort, telenyomják további tetemes mennyiségű cukorral, keményítővel, tejjel/tejszínnel... Ez minden, csak nem egészséges.) Rákaptam arra, hogy csinálok egy fűszeres alaplevet, amit lehűtök, és nyersen belepürésítem az adott gyümölcsöt, utólag szükség szerint édesítem, ízesítem. Így készült legutóbb a körtekrém-, vagy korábban az eperkrémlevesem is, de erre az analógiára kreáltam a tegnapi vacsora kezdő fogását is - a család fékezhetetlen örömére.

hozzávalók

1dl Marsala bor (édes spanyol likőrbor)

3/4l víz

1 rúd fahéj

1tk borókabogyó

1ek rózsabors

3 egész csillagánizs

1 csík narancshéj

(aki pikánsabban szereti, annak 1 egész friss chili)

1/2kg szilva

2-3ek méz/juharszirup/nyífacukor

ízlés szerint rózsabors és joghurt (paleósoknak nem) tálaláskor

(utólag kipróbáltam: kevés szezámolaj a füstös íze miatt, illetve pár csepp jó minőségű balzsamecet is dobott rajta nem keveset)

Az alapléhez a bort a vízzel, a fűszerekkel és a narancshéjjal felteszem forrni. Amikor elkezd gyöngyözni, onnantól számítva kb. 10 percig főzöm, hogy a léből az alkohol távozhasson. Idő közben a szilvát megmosom, és kimagozom. Amikor az alaplé elkészült, leszűröm, kicsit hagyom hűlni, majd belepürésítem a szilvát. Igény szerint a levest szűrőn átpasszírozom (így krémesebb lesz), majd ízesítem a mézzel/juharsziruppal, és tálalom. Én első körben csupán rózsaborssal szórtam meg, de remekül passzol hozzá pár csepp szezámolaj és/vagy balzsamecet valamint kevés joghurt is. (Ha nem azonnali fogyasztásra készítem a levest, megfőzhetem egy reggeli készülődés során az alaplevet, majd leszűrve hűtőbe tehetem, a frissen magozott hideg gyümölcshúst pedig ráérek közvetlen az esti tálalás előtt belepürésíteni a jégbehűtött alaplébe és ízesíteni.)

Ha valaki durvítani akar, kínálhat hozzá betétnek sült vagy melegen füstölt kacsamellet esetleg kacsa-/libatepertőt.

Csupa erő, egészség, élvezet - és rém egyszerű!

Szép hétvégét!

Éva

szerda
aug.182010

Zsalugáter desszertestálon

A nagykönyveim... A desszerteset eredetileg Édesanyámnak vettem egyik karácsonyra, de nem talált. Én meg mivel alapvetően nem szeretem az édességet, szintén évekig csak porfogónak használtam. Aztán megszületett a kislányom, Lola, és annyira felcseperedett, hogy kiderüljön róla, ebből a szempontból is ízig-vérig nő: imádja az édeset. Mit volt mit tenni: ha nem akartam, hogy a fehérlisztes, cukros, állományjavított, színezett, aromás, tartósított és még sorolhatnám, mi mindenféle feldolgozóipari procedúrán átesett, káros készételekhez szokjon, amit csak kényelmesen leemelek a boltok polcairól, vagy a cukrászdák - jó esetben - hűtőpultjaiból, akkor kénytelen voltam megtanulni házilag sütni, alkotni. Eleinte a könyveket használtam inspirációnak, aztán születtek már saját receptjeim is teljesen kútfőből, mint a minden körben óriási sikert arató csokis diótortám, vagy a házi fagylaltjaim (ld. pár poszttal később).

Ezúttal megint a nagykönyvhöz nyúltam, amiben egy gyors és egyszerű almás levestészta-receptre figyeltem föl, de természetesen részben az adott alapanyagok okán, részben pedig, mert nem tudom fékezni magam, hozzá kellett nyúljak a leíráshoz.

FŰSZERES MARSALA BORBAN PÁROLT NARANCSOS SZILVÁVAL ÉS ASZALT CIGÁNYMEGGYEL KÉSZÜLT JALOUSIE

A jalousie egyébként franciául féltékenységet, illetve mára zsalugátert, rolót, redőnyt is jelent, és természetesen az ahhoz való hasonlóságáról kapta a desszert az elnevezését. Ádám, a színész, franciatanár, szakács és végzett művészettörténész, mindig elkápráztat a műveltségével. Ő mesélte el, hogy a névadó "féltékenység" ablakok eredendően olyan, sok helyen áttört, cirádás ablakok voltak, amelyeken a háremhölgyek kiláttak, ugyan, de őket bent nem láthatták. A férfiak "tulajdonaikat" féltve így biztosították, hogy a háremlakó nőkön más férfiak nem legeltetik a szemüket. Ez a praktikum, egyben ornamentum aztán a mórokon keresztül a franciákhoz került. New Orleans utcáin is, a francia örökség révén sok ilyen nyílászárót látunk, amiből aztán elsőként Amerikában a mai ablakredőny ötlete és névhasználata megszületett.

Hozzávalók

1 levelestészta

3dkg vaj

2ek méz

1/2kg friss szilva

1/2dl Marsala bor (elhagyható)

1ek citromlé

1/2 narancs leve

1ek reszelt citrom- és narancshéj vegyesen

1 rúd fahéj

1tk frissen reszelt szerecsendió

1 marék aszalt cigánymeggy (elhagyható)

1 marék mazsola

1 tojás

A vajat a mézzel összeolvasztom egy edényben. Közben a szilvát megmosom, kimagozom, felnégyelem, majd a mézes vajhoz adom. Hozzáöntöm a bort, a citom- és narancslevet valamint a fajéjrudat, belereszelem a citrom- és narancshéjat, majd fedő alatt közepes lángon 10-15 percig rotyogtatom, amíg a szilva megpuhul, és a leve szirupossá válik. Ekkor belereszelem a szerecsendiót, hozzákeverem az aszalt meggyet és a mazsolát, majd a tüzet elzárom az edény alatt, és a tartalmát hagyom teljsen kihűlni (kb. 40-50 perc), végül a fahéjrudat eltávolítom.

A sütőt 190 fokra begyújtom. A levelestésztát hosszában sütőpapírostól kettévágom. Az egyik felét centinként bevagdosom úgy, hogy a tészta szélein egy-egy ujjnyi perem maradjon. A "teli" tésztát egy tepsibe fektetem egy extra sütőpapírra, ráhalmozom a megdermedt tölteléket (ha jól csináltam, akkor még nagyon is darabos, de nem folyik, kicsit akár kocsonyás is, így jól lehet dolgozni vele) úgy, hogy ennek a tésztának a szélein is maradjon egy-egy centi perem, majd a széleket megkenem az enyhén felvert tojással. A bevagdosott tésztával befedem a tölteléket, a két tészta széleit jól összenyomom, kicsit fel is hajtom. Bár a vágások mentén a töltelék ki-ki látszik, a tészta a sütés köszben még jobban szétnyílik majd, hogy tényleg úgy nézzen ki, mint a zsalugáter. Végül a sütemény tetejét megkenem a maradék tojással, és 35 percre sütőbe teszem. Amikor szép aranyszínűre sült a teteje, kiveszem.

Kicsit hagyom hűlni, hogy tudjam szeletelni. Melegen és hidegen egyaránt tálalhatom.

Éva

szombat
jún.192010

"Reggelizzél, mint egy király,..."

"...ebédeljél, mint egy polgár, vacsorázzál, mint egy koldus!" Ismerős a mondás? Mikor gyerek voltam, a Nagypapám szájából gyakran elhangzott egy-egy étkezésnél. Na, nem mintha ők a Nagymamámmal annyira tartották volna magukat hozzá, viszont ezzel bennem sikerült elültetni a jó szokását annak, hogy többnyire kalóriadús, kiadós reggelivel indítom a napot, délben egy mértéktartó ebéddel konzerválom az energiaszintemet, és egy szolid vacsorával fejezem be este - többnyire. Azaz egy jól megkomponált reggelivel, ami az én véleményem szerint a nap legfontosabb étkezése, reggel megadom a testemnek a napindításhoz szükséges lassan (keményítőféle) és gyorsan (cukorféle) lebomló szénhidrátokkal a sokáig tartó és azonnal beütő energiafröccsöt a szükséges vitaminok és ásványi anyagok bevitele mellett, majd dél körül szintentartásnak egy laza ebédet szavazok meg - csak annyira középutasat a nehéz irányában, hogy töltsön még munícióval a nap végéig, de kajakómára ne ítéljen -, végül este, amikor már közel az ágy, egy könnyű vacsorával fejezem be.

Ma így kezdtem:

PIKÁNS SZILVALEKVÁROS PIRÍTÓS FRISS NARANCSLÉVEL

Hozzávalók (4 főre)

4 szelet teljeskiőrlésű magos kenyér (én a Jókenyér termékeit veszem zömmel)

2 gerezd fokhagyma

vaj

4ek házi szilvalekvár (én ezt a lekvárt eszem egyedül, mert semmi plusz édesítést nem igényel az elkészítése, minden, ami benne van, természetes)

frissen őrölt bors

2kg narancs

Egy narancs héjából vékony csíkokat vágok (a fehér részt eltávolítva), félreteszem, és az összes narancs levét kifacsarom, szétosztom a poharakban. A kenyereket bepattintom a pirítóba. Amíg sülnek, előkészítem a tányérokat, megpucolom a foghagymát. A kész kenyereket alaposan bedörzsölöm egy-egy fél fokhagymagerezddel, megkenem vajjal és szilvalekvárral, majd tekerek rá egy rendes adag borsot frissen (gyereknek elhagyható), és meghintem kevés narancshéjjal. Háromszögekre vágva friss narancslé kíséretében kínálom.

Szép napot!

Éva