Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in sóska (8)

kedd
máj.282013

A rizottó közös kedvenc

Nagy kedvencek közé tartoznak nálam a zöldrizottók - de a receptkeből láthatjátok, hogy Ádámnak is. Két éve mutattam már itt a blogon egy a lentihez hasonlatos spenótos-spárgás-mentás variánst. Ezúttal egyéb zöldek lévén a hűtőnkben, egy sóskás-spárgással folytatom a zöld sort.

SÓSKÁS-SPÁRGÁS RIZOTTÓ

hozzávalók

2ek olívaolaj

2+2dkg vaj

1 vöröshagyma

1 szárzeller

1 bögre kerekszemű rizs

1dl száraz fehérbor

1/2l zöldségalaplé (bio leveskockából)

8 szál zöldspárga

4 gerezd fokhagyma

1 marék sóska

10+10dkg parmezán

tálaláshoz friss bors

Az olajat az első 2dkg vajjal felhevítem. Amíg melegszik, a hagymát megpucolom, a zellerszárat megmosom, mindkettőt felaprítom, majd a zsiradékhoz adom, és közepes lángon megdinsztelem. Hozzáadom a rizst, fehéredésig pirítom, majd felöntöm a borral. Amikor a rizs minden nedvességet felszívott (addigra az alkohol is kipárolog belőle), elkezdem merőkanalanként adagolni az előre elkészített alaplevet, mindig akkor adva a következő merőkanállal a rizshez, amikor az előző adag elfőtt. Az utolsó adag alaplé hozzáadásával egyidőben az idő közben megtisztított és 3-4 centis darabokra vágott spárgát is a rizottóhoz keverem, hogy az utolsó két percben, amíg elfő a amradék alaplé, épp roppanósra párolódjon a rizottóban a spárga. Az utólsó simítások jönnek: elzárom a gázt, gyorsan felcsíkozom a sóskát, amit a rizottóhoz forgatok. Elkeverem benne a maradék vajat, belereszelem az egyik 10dlg parmezánt, és összekeverem... mostanra szép krémes kell, hogy legyen az étel. Azonnal tálalok parmezánforgáccsal és frissen reszelt borssal. A sóska savanyúsága pont elegendő ahhoz, hogy az egyébként rizottóban szokásos citromot helyettesítse. Már csak egy klassz bor hiányzik hozzá...

Éva

csütörtök
máj.092013

Iciri-piciri

Móricz Zsigmond: Iciri-piciri


Hajaj, hol volt, hol nem...Volt egyszer egy iciri-piciri házacska; 

ott lakott egy iciri-piciri kis macska.


Volt annak két iciri-piciri kis ökre,

rákaptak egy iciri-piciri kis tökre.


Csizmát húz az iciri-piciri kis macska,

hová lett az iciri-piciri barmocska.


Bejárja az iciri-piciri kis erdőt,

s nem leli az iciri-piciri tekergőt.


Bejárja az iciri-piciri kaszálót,

s nem látja az iciri-piciri kószálót.


Rátalál egy iciri-piciri kis tökre,

bánatában iciri-picirit meglökte.


Felfordult az iciri-piciri tököcske,

benne a két iciri-piciri ökröcske.


Megörült két iciri-piciri ökrének:

vége van az iciri-piciri mesének! 

 

TAVASZI ZÖLDSÉGES KÖLESSEL TÖLTÖTT SÜLT GÖMBCUKKÍNI FÜSTÖLT LAZACCAL, KAPROS-SPÁRGÁS CUKKÍNIPÜRÉN TÁLALVA

hozzávalók

2 gömbcukkíni

a töltelékhez

1/2 bögre köles vagy quinoa (nekem most utóbbi volt itthon)

1 bögre víz

1tk

1 répa

1 újhagyma

2 szál spárga (lehet fehér és zöld vegyesen)

2 gerezd fokhagyma

10 levél sóska

a püréhez

2ek olívaolaj

1 kis darab vaj

1 kisebb vöröshagyma

a két cukkíni kivájt belseje

8 szál spárga

1/2 bögre víz

2ek joghurt

1/2 csomag friss kapor

A cukkíniket megmosom, a kalapjukat levágom, a belsejüket kivájom (a kalapjáét is). A kivájt cukkínihúst egy szűrőbe teszem, megsózom, jól összeforgatom, hagyom "izzadni". A kölest átmosom, egy kisebb lábasba szórom, felöntöm a vízzel, és elkezdem megpárolni (ha szükséges, pótolom a vizet). Közben az újhagymát és a spárgát hosszában négyfelé vágom, és félcentis darabokra szelem. A ugyanekkora méretűre aprítom. A hagymát és a répát félúton a köleshez adom, és amíg azok is párolódnak, a sóskát megmosom, szárastól felaprítom, mint ahogy a petrezselymet szokás, a lazacot felcsíkozom. Amikor már mind a köles, mind a zöldségek megpuhultak, mehet bele a spárga és a fokhagyma. Két percig főzöm még a tölteléket, véhül elzárom alatta a gázt, és belekeverem a sóskát valamint a lazaccsíkokat.

A sütőt 180 fokra állítom. A cukkíniket a töltelékkel jó alaposan megtömöm, a kalapjukat ráteszem, meglocsolom olívaolajjal, és egy hőálló tálban 40 percig sütöm. 

A sütés vége előtt 10 perccel elkészítem a spárgás cukkínipürét. Ehhez a vajat és az olajat egy edényben felhevítem. A hagymát felaprítom, hozzáadom a zsiradékhoz, közepes lángon megdinsztelem, majd a kivájt és megsózott cukkínihúst beledobom, elkezdem párolni. Amíg a cukkíni puhul, a spárgák fejét és még egy 3-4 centis darabot a spárgák ugyanazon végéből levágok, félreteszek, a többit akkor, amikor a tök már kezd puhulni, hozzáadom az edény tartalmához, illetve belereszelem a fokhagymát. Ha a spárga is megpuhult, leveszem az edényt a tűzről, és az egészet lepürésítem krémesre. Végül felaprítom a kaprot és a félretett spárgadarabokat a püréhez keverem, és lassú tűzön két perc alatt összepárolom a bázissal, majd egy kanál joghurttal teszem kerekké az ízt.

Tálaláshoz a püréből merek a tányérok aljába, ráteszek egy-egy töltött cukkínit, csorgatok köré a töltelék kisült levéből, és meghintem a maradék kaporra, esetleg frissen őrölt borssal.

Szevasz Tavasz!

Éva

hétfő
ápr.222013

Jeges élvezet

Nem emlékszem olyan áprilisra a közel negyven évemből, amikor ilyen tartósan ilyen meleg lett volna. A hosszú tél után mind mi, mind a D-vitamintól megfogyatkozott szervezetünk azon igényét, hogy töltődjön a napon. Önfeledten sütkérezünk, ha tahetjük, és közben nyúlunk a hűs dolgok után. Pedig azt mondják, a melegben a testünk hőkiegyenlítését legjobban forró folyadékkal, mint teákkal, levesekkel tudjuk megoldani, és a jeges dolgok kimondottan nem tesznek jót a belső egyensúlyunknak. De ha egyszer olyan jólesik!

MENTÁS SÓSKAGAZPACHO

hozzávalók

250g friss sóska

1 kígyóuborka

5 szál újhagyma

5 gerezd fokhagyma

2 szárzeller

1 alma

2.5dl hideg víz

1tk

1kk őrölt kömény

1/2dl extra szűz olívaolaj

1tk méz/nyírfacukor

1 csokor friss menta

1 marék jég

tálaláshoz extra olívaolaj és frissen őrölt bors, esetleg zellerszár

Ennek a fogásnak az elkészítéséhez nincs más teendőnk, minthogy minden hozzávalót, amit szükséges, megtisztítunk, feldarabolunk, és egy turmixgépben alaposan összepürésítünk. Előkészületekkel együtt 5 perc az egész. Tálalhatjuk is kevés olívaolajjal és frissen őrölt borssal megdíszítve. Célszerű azonnal fogyasztani, mert minél tovább áll a hűtőben, annál kevesebb vitamin marad benne. Márpedig ilyenkor, tél végén, tavasszal a vitaminfeltöltésre nagy szükségünk van... ahogy a bikiniszezon elején a kis kalóriatartalmú ételekre. Ez a leves több légy egy csapásra.

Szép hétvégét!

Éva

csütörtök
ápr.262012

...Folyt. köv.

A tegnapi poszt folytatása a tegnap előtti távol-keleti al fresco (azaz hideg) menüsorból, aminek része volt még egyszer egy jeges korianderes-kókusztejes répakrémleves, az alábbi saláta és egy kesudiós pavlova fűszeres bogyósgyümölcsökkel (ld. holnap.). Ki gondolta volna abban a szörnyű esős időben, hogy az aznapi menü, így a heti posztok épp passzolni fognak a hétvégi nyárba, napsütésbe, kirándulásokhoz. Ezek a fogások egytől  egyig gyorsan, egyszerűen és előre elkészíthetők, könnyen szállíthatók, és hidegen fogyaszthatók akár egy kerti partin, akár egy kiránduláson vagy pikniken. Rádaásul a fenekünket sem nehezítik el.

TÁVOL-KELETI SÓSKÁS SZŰZSALÁTA AVOKÁDÓVAL ÉS GRÁNÁTALMÁVAL

Ennek a salátának az ötlete Csakbernyényben (ahogy Ági barátnőm 2.5 éves kislánya mondta, Chuck Berry-ben :DDDDDDD - komoly zenei műveltségről árulkodik) fogalmazódott meg bennem. Meg is csináltuk kooprodukcióban: a rendelkezésre álló fűszerekkel bepácoltam a húst, a barátnőm férje faszénen tanítanivalóan megsütötte az esti grillezésnél, amit aztán azonnal befóliáztunk, és másnap este csodáaltos borok társaságában hideg salátaként egy halom zölddel összeforgatva, vékonyra szelve elfogyasztottunk. Nagykönyvszerűen rozé lett. Isteni finom. Sok minden hiányzott hozzá, hogy az legyen, aminek megálmodtam (attól még finom volt... csodás füstös a faszéntől), ezért alig vártam, hogy hazaérjek, és újra megcsináljam. És hogy mitől távol-keleti? Nyilván kisebb részben a hús fűszerezésétől, de sokkal inkább az öntet ízesítésétől. Íme:

hozzávalók

a húshoz

2 nagyobb szűzérme egyben

fűszeres pác (tetszés szerinti összetételben - amit én kotyvasztottam: 1ek őrölt koriandermag, 5cm friss gyömbér reszelve, 1ek citrombors, 1dl szójaszósz, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 1dl olívaolaj, 2ek balzsamecet, 4 szegfűbors porítva, 2-2 szárított curry- illetve lime-levél szintén porítva, 1/2tk őrölt csillagánizs) ...de simán lehet csak só-bors, mert az önteten a lényeg

a salátához

2 zacskó vegyes zöldsalátalevél (én a Culinarisban veszem a tartósító nélküli csomagot, amiben van rukola, bébispenót, céklalevél, madársaláta, stb...)

1/2 kg friss zsenge sóska

1 kígyóuborka

1 csomag újhagyma vagy egy szál póréhagyma

2 lilahagyma

3 csomag friss korianderzöld

2 csomag friss menta

1 gránátalma

1 avokádó

az öntethez

1dl olívaolaj

1/2dl halszósz

2ek szezámolaj

1.5 lime leve

1ek nyírfacukor

1ek rizsecet

2 gerezd fokhagyma

2cm friss gyömbér

esetleg 1 magozott, aprított zöld chili

Először a húst készítem elő. Akr egy nappal vagy kettővel hamarabb, amikor időm van. Ehhez a pác hozzávalóit összedolgozom, jól beleforgatom az egész szüzeket, hogy mindenütt bevonja a páclé, lefedem, és ha pár órán belül sütöm, akkor hagyom szobahőmérsékelten érni, ha másnap vagy harmadnap, akkor hűtőben pihentetem sütésig.

Sütéskor előveszek egy vasserpenyőt, vagy beizzítom a parazsat. A szüzeket a jól felforrósodott rácsra teszem, és minden oldalát 5-7 percig sütöm. (A képen látható, hogy én ezúttal kicsit tovább készítettem, ha a vendégek esetleg vonakodnak a rózsaszín húsoktól.) A sütést követően forrón alufóliába csavarom a húsokat, és hagyom kihűlni, ezt követően felhasználásig, de minimum 2 órára hűtőbe teszem. Tálalás előtt összeállítom a salátaöntetet, azaz az összes fent felsorolt hozzávalót összekutyulom, illetve megcsinálom a salátaalapot. Ehhez az uborkát és a hagymákat legyalulom, és egy nagy késsel még durvára vágom a vékony szeleteket. A zöldfűszereket szintén durvára aprítom, és az egészet egy nagy tálban összeforgatom. Ez után jöhetnek a saláta- és sóskalevelek, természetesen szépen megmosva, megszárítva. Mindent kézzel alaposan, de óvatosan összeforgatok. Jöhet a saláta tartalmasabb része: a vékonyra szeletelt szűz és a meghámozott, szintén vékonyra szelt avokádó. Az öntettel megküldöm a salátámat, enyhén összedolgozom. Zárásképpen egy gránátalma magját morzsolom a tálba, és kicsit összerázom a végeredményt, hogy a kis gyöngyök az alsóbb rétegekbe is beguruljanak. (Arra azért vigyázzunk, hogy ha piknikre visszük a salátát magunkkal, akkor előre ne állítsuk össze, mert a salátalevelek összeesnek az öntet nedvessége miatt egy idő után. A húst, a zöldeket és az öntet külön dobozoljuk, és csak fogyasztás előtt röviddel borítsuk össze.)

Az ízek csak úgy cikáznak majd a szánkban: a sóskától és lime-tól kellemesen savanykás ízt kap a saláta, amit a gránátalma édessége ellensúlyoz, a chilit a menta hűti, a levelek roppanós frissességét pedig az avokádó érett, krémes állaga ellenpontozza. A vendégeim azt mondták, soha ilyen finom salátá nem ettek életükben. Nézni, ahogy a húsimádó párom három teli tállal szed, ahogy a lányom a gyerkepálcikákkal küzdve lapátolja a zöld leveleket... Üdítő látvány volt. Megérte. Ajánlom melegen... vagyis hidegen kipróbálásra. Íz- és sikerélménynek is elsőosztályú.

Éva

Ui.: Szójaszósz nélkül paleolit.

hétfő
jún.062011

Mindenből a legjobbat! - 3. felvonás

Kimaxoltuk. Vasárnap, miután reggelire beburkoltuk a Petit Pain Pékség lenmagos bucijait, amit előző esti előrelátó gondos előkészületeinknek köszönhetően hazaszállítottunk, a kajakommandó megint útnak indult. (Bevallom, Lolának már kellett a játszótéri motiváció, mert bár érzi ő ezt a témát, azért háromnapos gasztrotúrára közel ötévesen még nem rendezkedett be egészen.) Kevés kiállítót hagytunk a végére a korábbi alapos terepfelmérés után, ráadásul azt is fejből tudtuk, hogy hol mit szeretnénk még kóstolni, úgyhogy elég célirányosan tudtunk haladni. Az utolsó nap ízpróbái, bártan mondhatjuk, feltették az i-re a pontot. 

BOCK - ÚJABB NO COMMENT

Az óra járásával megegyező irányban: Malac-lazac és tormás céklasorbet; Rántott véreshurka; Erdélyi sóskaleves gidabordával és spárgával; Hálóban sült nyúlgerinc salátamártással

 

TIGRIS - TÁNYÉRDESSZERTBEN ÖVÉ A PONT

Mákmousse eperhabbal 

 

MÁK BISZTRÓ ÉS TÁRSAI - MEGUNHATATLAN 

Vaníliás kecskesajt tejcsoki-ropogóssal

 

LACI! KONYHA! - ERŐS BEKEZDÉS

Mentás bárányburger 

 

MEZZO - JÖVÜNK MÉG

Hideg rebarbarás eperkrémleves; Borjúpofa fehérrépaágyon polentával 

Ha összegezni szeretném a 3 napot, akkor elég széles spektrumon kéne kategóriákat felállítanom, és beleféretnem a fogásokat egyikbe illetve másikba, mert minden egytől egyig, amit kóstoltunk, a maga nemében kifogástalan volt. Én inkább azt emelném ki, hogy micsoda vendégszeretetet tapasztaltunk a Rosensteinnél, kreativitást a Patakinál, eleganciát a Costesnél, változatosságot az U26-nál, frappáns ízeket a Baldaszti's-nál, nemes egyszerűséget az Anyukám mondtánál, és még sorolhatnám, mindenesetre profizmust és nívót kivétel nélkül mindenhol.

Az én személyes kedvencem Bíró uram nyúlgerince volt (Bock)... vagy inkább a Baldaszti's kacsa-tök párosítása, esetleg a Kistücsök harcsája? Ádámé minenesetre az U26 libamelle káposztás brick palacsintával... Vagy ugyanezt mondta volna a Laci! Konyha! mentás bárányburgerére meg a Rosenstein flódnijára? Én már nem is tudom! Ami biztos, hogy osztatlan sikert aratott köreinkben a Pataki zöldfűszeres fagyikínálat, a Tigris mákmousse és a Gere Frici. Meg a Costes pisztáciadesszertje, meg a ... áááh, tényleg feladom! Csak sorban jutnak az eszembe a három nap alatt kóstolt finomságok, és elkezdhetném sorolni az elejétől a végéig a rendezvényen felvonultatott szinte összes fogást. Nem teszem. Itt van erre ennek a három napnak a három bejegyzése. Tessék válogatni! Én pedig csupán csendesen Meli barátnőmmel (Ádám felesége) értek mélyen egyet, aki azzal a mondattal zárta a hétvégét: ez lett a kedvenc fesztiválom. Nekem is, és csak remélni tudom, hogy jövőre ugyanitt.

Éva

kedd
máj.032011

Ennek a fele se...

Ennek a fele se tréfa, mert a fele se fogyott el. Mármint a sóskának. Csináltam már belőle grill bárány mellé salátát paradicsommal, töltöttem canneloniba lazacos ricottával keverve, rittyentettem vele tonhalsalátát pitába tömve, csőben sütöttem burgonyával hal mellé, most pedig ezzel álltam elő:

SÓSKÁS-FETÁS BULGURRAL TÖLTÖTT KARALÁBÉ KAFFIR LIME-OS, KAPROS KARALÁBÉMÁRTÁSBAN

...és még mindig megvan a fele. Ha elzárnának a világtól, és semmi más dolgom nem lenne, csak agyalni és alkotni, sem végeznék ennyi sóskával egy hét alatt sem. Lefagyasztani nem tudom, mert nincs helyem, lepárolva eltenni nem szeretném, úgyhogy mit van mit tenni: áradnak továbbra is a sóskareceptek.

hozzávalók

A töltelékhez

10dkg nayszemű bulgur

10dkg friss sóskalevél

2 szál újhagyma

15dkg fetasajt

1 gerezd fokhagyma

frissen őrölt bors

A karalábémártáshoz

1/4 kocka vaj

4 szál újhagyma

4 nagy fej karalábé + egynek a levelei

1l zöldségalaplé (bio leveskockából)

6 kaffir lime levél

1 marék friss vagy fagyasztott kapor

1 doboz créme fraiche/tejföl/joghurt/kefír

díszítéshez tökmagolaj

A karalábékat megfosztom a leveleitől. Egyet félreteszek a mártásnak, a többit eltehetem tölteni (ld. pl. ennél a thai ihletésű receptnél - holnap meg is csinálom). A karalábéfejeket megmosom, meghámozom, az alján talpat vágok nekik, egy dinnyekanállal pedig kivájom a belsejüket.

A vajat egy magas falú edényben alacsony lángon megolvasztom. Amíg hevül, az újhagymákat megmosom, hosszában ketté vágom, felszeletelem, majd hozzáadom a vajhoz, és megdinsztelem. Ezután beleforgatom a kivájt karalábédarabokat, és hagyom kicsit párolódni. Közben elkészítem a tölteléket.

Ehhez felforralok 1l vizet, a sóskaleveleket megmosom, és egy szitába téve a víz felével leforrázom őket, a másik felét a bulgurra öntöm, hadd ázzon. Alaposan lecsöpögtetem a leveleket, és szárastól felaprítom. Az újhagymákat hosszában négyfelé vágom, szintén felaprítom, és egy keverőtálba küldöm a sóskával együtt. A zöldekbe belemorzsolom a fetát, hozzáreszelem a gerezd fokhagymát, majd amikor a bulgur megpuhult, leszűröm, és hozzáforgatom a töltelék többi részéhez, borsozom (só nem szükséges, mert a feta elég sós). Az egészet alaposan elkeverem, és betöltöm a karalábékat, amiket aztán a főzőedényben lévő hagymás karalábédarabokra ültetek. Újabb liter vizet forralok, feloldom benne a két leveskockát, és felöntöm vele a karalábét annyira, hogy a darabokat ellepje, de a töltött egész karfioloknak legfeljebb csak a háromnegyedéig érjen. A mártásba beledobálom a lime leveleket, az egészet lefedem, és 40 percig a legalacsonyabb lángon párolom.

A főzés végefelé a karalábéleveleket felcsíkozom, a kaprot felaprítom. Egy kés hegyével tesztelem, hogy a töltött karalábék kellően megpuhultak: nem szabad, hogy szétfőjenek, de nyersen sem jók - csak épp, hogy puhák legyenek. Ha elkészültek, kiemelem őket a tányérokra (mélytányérokat javaslok), és befejezem a mártást. A kaffir lime leveleket kiveszem, a karalábélevél-csíkokat és a kaprot beledobom a mártásba, és egy botmixer segítségével összepürésítem. Végül hozzákeverem a mártáshoz a créme fraiche-t/joghurtot/kefírt/tejfölt - amelyikhez kedvem van, vagy épp van otthon -, és igény szerint borsozom. (Sózni megint nem kell, mert az alaplé elég sós.) A mártásból merek a karalábék köré, és pár csepp tökmagolajjal megdíszítem a kompozíciót. (Ha most így belegondolok, talán kevés felaprított tökmag vagy fenyőmag is jól passzolt volna a töltelékbe... legközelebb.)

Ahhoz képest, hogy életem első karalábéalkotását csináltam meg, kimondottan jól sikerült. Ahogy a mi Elviránk mondta: igazi könnyed, friss, kellemes, tavaszias ízvilág.

Jó étvágyat hozzá!

Éva

hétfő
máj.022011

Sóskalandok

Ha a üzlet egyszer beindul...! Szó sincs itt üzletről, persze. Mármint ami a Spooont illeti. Egyszerűen csak adott egy adag déli éhség, egy (még mindig nagy) zsák friss sóska és egy jókora dózis kísérletező kedv. Azért annyira nem szaladtam messzire a gondolatokkal, csupán egy korábbi villámreceptemet (mentás-uborkás tonhalsaláta grillezett pitába töltve) alkottam újra az itthoni alapanyagokból.

SÓSKÁS-UBORKÁS TONHALSALÁTA SZÁRÍTOTT PARADICSOMOS-ÚJHAGYMÁS SAJTKRÉMMEL PITÁBA TÖLTVE

hozzávalók

4db pita (én a biopiacon találtam csodálatos teljeskiőrlésű lisztből készült pitát, amit ha megpirítok, kívül roppan, belül lágy)

A sajtkrémhez

1 doboz natúr sajtkrém (pl. Nádudvari)

1 szál újhagyma

5db olajban áztatott szárított paradicsom

A salátához

1/2 kígyóuborka

2 szál újhagyma

1 marék retek

2 marék friss sóskalevél

1 marék friss mentalevél

1/4kg konzerv tonhal (de citromban pácolt nyers tonhallal is isteni lehet - bár ezt én most egy jó darabig nem tesztelhetem)

1/4 citrom leve

4ek olívaolaj

A sajtkrémhez a hozzávalókat robotgépben összepürésítem. A pitákat a pirítóba teszem. Amíg elkészülnek, pont összedobom a salátát.

Ehhez a kígyóuborkát, retket és újhagymát megmosom, előbbit félcentis kockákra, utóbbiakat vékony félkarikákra vágom, és együtt egy nagy keverőtálba teszem. A sóskaleveleket alaposan átöblítem, lecsöpögtetem, és centis csíkokra vágom. A tonhal levét leöntöntöm, és a húsát a sóskával együtt a zöldségekhez adom. A mentát felaprítom, és megszórom vele a salátát. Végül a citromlével és az olívaolajjal az egészet megöntözöm, és jól összeforgatom.

A megpirult roppanós pitákról egy centis csíkot levágok, a zsebet kitárom, a belső falait megkenem a sajtkrémmel, és az üregét tisztességesen megtömködöm a salátával. Ennyi. Csak tudj leállni!

Éva

hétfő
máj.022011

Tavaszi megújulás

Egy gasztroblogger életét nemcsak hogy ellehetetleníti egy jó kamera hiánya (az enyém teljesen gallyra ment), de érdekes módon a főzőkedve is alábbhagy, hisz vérzik a szíve, hogy nem tudja megörökíteni és megosztani az újabb és újabb hasznosnak gondolt találmányait. Ez történt velem... illetve még valami. Kiderült, hogy várandós vagyok a második babánkkal. HATALMAS BOLDOGSÁG!!!!!!! Persze az örömbe az elején némi üröm is vegyül, ha az ember lánya naphosszat émelyeg, enerváltan tántorog, ráadásul minden kiesik a kezéből. A napi főzések persze nem maradtak, nem maradhattak el, de szigorúan a jól bevált, párpcerces kedvencekre korlátozódtak. Annak is örültem, ha két hányingerhullám között egyáltalán meleget tudtam varázsolni az asztalra esténként és sikerült reggelivel is bekínálnom a kis családot - a kreatív alkotóműhely működtetésére egyszerűen nem volt energiám.

Így az első trimeszteren túl valamivel jobb állapotban, egy kölcsöngéppel az egyik bloggertárstól és egy kölcsönaksival a másiktól, plusz a lassan beérő első szabadföldi friss termények bűvöletében, mondhatni a tavaszi megújulás jegyében, teljes harmóniában a természettel újra erőre kaptam. Ennek keretében nekiláttam kifundálni, hogy mit kezdhetnék a párom szüleitől kapott óriási zsák sóskával. Hisz nem is szeretem. Sőt, gyűlölöm. Az egyetlen zöldség, amit nem tudok legyűrni... legalábbis azon az egy szál elkészítési módon, ahogy azt a hagyományos házias magyar konyhából ismerem: savanyú-édes püréként. (Áááááá... ki is rázott a hideg, hogy rágondoltam.) Ha jól számolok, sóska legalább 25 éve nem ért a számhoz, pedig ahogy hallottam, nyersen isteni savanyú - nem is értem, miért nem szántam rá még magam, hogy megkóstoljam, mikor a savanyúért rajongok. Így hát amikor a legutóbbi látogatásunk alkalmával a párom mamája felkínálta a kertjükben frissen termett, permetmentes sóskát, vettem egy nagy levegőt, és egy életem, egy halálom alapon úgy döntöttem, nekiszaladok. Bólintottam hát egy nagyot, szépen megköszöntem a pakkot, és egész Békéscsabáig meg sem álltam vele. 360km és majd 4 órás út (aznap összesen 6) után sem - vagy tán épp azért nem - volt halvány fogalmam még, hogy mit fogok kezdeni azzal a halom idegen zöld levéllel, hogyan indul majd a barátkozásunk, de valahogy éreztem, hogy megköttetik. Az első ihlet a báránygrillezéskor talált rám: amikor a szokásos paradicsom-hagyma-olíva olaj-citrom standard salátámat készítettem elő, bevillant a gondolat, hogy mi volna, ha a citrom helyett vagy kevesebb citrom mellett egy nagy halom friss sóskát csíkoznék a salátába. Kevés rukolát is hozzákevertem a végeredményhez, ami így egyszerűen maga volt a friss tavaszi tökély a faszenes báránybordák mellé. A zacskóban majdhogynem még így is több sóska volt, mint mikor felbontottam. Erre jött a pár nappal ezelőtti vacsoragondolat, hogy a gyermekkel is megszerettessem ezt a valóban finom, csupa egészség levelet. (Úgy tűnik, a próbálkozás igen jól sikerült: a kölök két különböző alkalommal kb. 5 perces részidőkkel tömött magába egy-egy komplett felnőtt adagot.) Ezzel az újabb akcióval egy fokkal megint apadt ugyan a készlet, de még maradt bőven alapanyag a további ötletgyártáshoz.

LAZACOS-SÓSKÁS RICOTTÁVAL TÖLTÖTT CANNELONI PARADICSOMOS SAJTMÁRTÁSBAN

És hogy miért örül a szervezetünk is annak, ha sóskát eszünk? Mert tele van C-vitaminnal, ásványi sókkal, mésszel, foszforral, vassal, remek immunerősítő, vizelethajtó és vértisztító hatású. (Lehet, hogy nem véletlen, hogy pont várandósan tört meg nálam a jég?) Savanykás ízét a C-vitamin mellett oxálsav tartalmának is köszönheti, emiatt azonban nem ajánlott a növény túlzott fogyasztása, mert hosszú távon elősegítheti a vese- és húgyhógyagkő képződését.

hozzávalók

12db friss lasagnelap (spenótos vagy sima) vagy 20db száraz canneloni

A töltelékhez

1/4 vaj

2 gerezd fokhagyma

1/2kg sóska

1tk

1/4kg nyers lazac

1/2kg ricotta

2 gerezd fokhagyma

1tk

1/4 szerecsendió

1 marék friss bazsalikom

frissen őrölt bors

A sajtmártáshoz

1 doboz darabolt paradicsomkonzerv

1/4 kg mascarpone

40g szardellafilé

1 marék capribogyó (elhagyható)

1 marék friss bazsalikom

1/2-1/2tk szárított borsikafű és oregánó

1tk

1db (200g) mozzarella

10dkg parmezán

A töltelékhez a vajat egy serpenyőben felhevítem, belereszelem a 2 gerezd fokhagymát. A sóskát szárastól alaposan megmosom, durván összedarabolom, és kevés só valamint frissen őrölt bors kíséretében hozzáforgatom a fokhagymás vajhoz. A sóskának a spenóttal szemben van egy olyan áldatlan tulajdonsága, hogy a gyönyörű friss zöld színét hő hatására szinte azonnal elveszti, és egy khakibe hajó, málós maszlag lesz belőle. Nem túl szép, de ha már odáig eljutottunk, hogy nekivágunk a sóskaevésnek, ezen nem akadunk fönn. 

Amíg a levelek párolódnak, a töltelék többi hozzávalóját robotgépben pépesítem. Amint a sóska kész, azt is pürésítem, és egyenletesen hozzádolgozom a lazacos ricottakrémhez.

A mártáshoz a szardellát és a kapribogyót szinte krémesre felaprítom, a fokhagymát lereszelem a bazsalikomot feldarabolom, és a mozzarella illetve a parmezán kivételével a többi hozzávalóval összedolgozom.

A sütőt ezen a ponton 180 fokra beizzítom. A mártás egy harmadát egy szögletes tűzálló tál aljában szétterítem. Ha lasagnelapokkal dolgozom, azokat harmadba vágom, egy-egy nagy kanál ricottakrémmel betöltöm majd föltekerem őket, és egy rétegben lerakom. (A cannelonit simán megtöltöm - egy zsákkal könnyebb -, szintén lerétegzem.) Az első réteg tetejére terítem a mártás következő harmadát, majd egy újabb réteg töltött tészta következik. Végül a maradék mártásba belereszelem a parmezánt és a mozzarellát (ha az utóbbi túl puha, bele is tépkedhetem cafatokban), és ezzel zárom a rakottasomat.

A sütőben 40 percig hagyom összeérni az ízeket.

...És igen: a sóska két nekifutás után már a kedvencek közé küzdötte föl magát! Micsoda teljesítmény ez tőle, és micsoda megújulás tőlem! Érdemes lesz vele... velem tovább kísérletezni.

Éva

Ui: Kóstolás után megjegyzem, hogy apróra darabolt szárított paradicsom akár a töltelékben akár a mártásban remekül kiegészítheti az ízeket. Legközzelebb így próbálom.