Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in sör (2)

vasárnap
dec.292013

Legjobb karaj

A Mester azt mondta, a legjobb karaj, amit valaha evett. Ennek okán a csontos-bőrős kétkilós egyben állat jelentős részét (amit én balga elfelejtettem még egész állapotában lefotózni) egymaga szép lassan be is termelte. Előtte azért lenyesegettem, beleforgattam a sörös, kisült húslébe, amit ki tudtam menteni, és megtömtem vele az előző nap megsütött tortillákat néhány szelet avokádó, kevés lime és korianderzöld kíséretében.

FAJITAS EGYBEN SÜLT CSONTOS KARAJBÓL AVOKÁDÓVAL, LIME-MAL, KORIANDERREL HÁZI TORTILLÁBAN

hozzávalók

2kg csontos bőrős karaj egyben

2 fej fokhagyma

1 zacskó fajitas fűszerkeverék

1 üveg mexikói kukoricasör

tortilla (vásárolható készen, de én Ádám búzatortilláját sütöttem meg erre az alkalomra - link alább)

2 avokádó

2 lime

1 csokor korianderzöld

2 nagy chili

A húst napokkal előre előkészítem: megmosom, a bőrét rácsosan bevagdosom, a rostok közé dugdosom a fokhagymát (késsel vagy spékelőtűvel csinálok neki utat), majd mindenütt alaposan bedörzsölöm a fűszerkeverékkel. (Sózni külön nem kell, mert a fűszerkeverék elég sós.) Én négy napig hagytam állni, de elvileg egy-két nap után már sütésre kész.

A tortillákat is előre el tudom készíteni (hacsak nem készen veszem, de mivel nem kapható forgalomban adalékmentes, a készítése meg nem telik több időbe, mint 15-20 perc, én mindig magam sütöm) akár búza-, akár kukorcalisztből - utóbbi zamatosabb lesz, előbbi könnyebben kezelhető. Ádám búzalisztes pikk-pakk receptje itt, az én kukoricalisztes, két lépéssel többe kerülő receptem itt.

A sütés napján a húst 220 fokos sütőbe teszem első körben 20 percre. A 20 perc elteltével visszaveszem a hőt 160 fokra, és így sütöm az állatot toávbbi 2 órán át félóránként meglocsolva közel 1dl sörrel. A sütés végén a húst kiveszem, és fólia alatt letakarva pihentetem 10-15 percig.

A forró sütőt még nem kapcsolom ki: a tortillákat frissítem fel bennük úgy, hogy megnedvesítem az egyik oldalukat, és a sütőrácson szétterítve felmelegítem. 

Amíg a tortillák melegednek, az avokádókat meghámozom, kimagozom, vékony cikkekre vágom, és egy tálba teszem. Meglocsolom egy fél lime levével (a másik felet félreteszem), és összeforgatom, hogy meg ne barnuljanak. További két lime-ot is gerezdekre vágom, a chilit aprítom, a korianderzöldet összetépkedem.

A karajról a megpirult (effektív a fűszerekkel összegégett) bőrt és hájat eltávolítom, és nekiesem a húsnak, mint Tóth az anyjának, hogy vékonyan, de szabálytalanul lenyesegessem a csontról, amit aztán a kisült sörös húslébe forgatok. A félretett fél lime-ot is ráfacsarom.

A forró tortillákat tálon kínálom, mellette tepsiben a húst, tálakban/deszkákon pedig az avokádót, lime-ot, chilit és koriandert. Így igazán rusztikus. A gyerkőcöknek persze összeállítottam a maguk fajitasát, félbevágva tálaltam.

Kicsiben előételnek vagy fingerfoodnak is kiváló, de főételnek Szilveszterre sem rossz ajánlat.

Éva

vasárnap
jún.192011

Fesztiválszezon

Tavaly már megkaptuk a hízelgőnek is tekinthető "Fesziválok országa" illetményt, de nem árt azért, ha tudjuk ezt magunkra nézve kellő szerénységgel értelmezni. A Fesztiválkalauz számai szerint idén 6000 fesztivállal kalkulálhatunk. Hatezer! Nos, mi magyarok, bár pesszimista és önbizalomhiányos nép hírében állunk, mégis valahogy hajlamosak vagyunk az eseményeinket felértékelve mindent fesztiválnak titulálni, ez a gyakori átcímkézés pedig nem kis mértékben csap át esetenként fogyasztóvédelmi hatáskörbe. (Igen, mondjuk ha belegondolok, a jobb eladhatóság és több pénz reményében a magyar "leleményesség" mindenkor és minden formában képes utat törni magának: a hazai szolgáltatóipar előszeretettel téveszti meg a fogyasztót, pláne a vendéglátásban. Ha valami, ez sajnos abszolút benne van a kultúránkban, sőt, vílághírűek vagyunk róla. Töretlen optimizmussal hiszem, hogy lassan etéren is érik a változás.)

Idén - minthogy bő négy hónap múlva nemcsak, hogy már javában ősz lesz, de a jövevény érkezte miatt várhatóan egy jó ideig négy fal, de legalább is a mostanihoz képest egy jelentősen korlátozott mozgástér áll majd a rendelkezésemre (ismételten isteni egybeesés) - igyekszem kiaknázni a nyár, a szabadág adta lehetőségeket, és feltankolni kultúrélményekből, legyen az zene, gasztronómia, hagyományőrzés, stb. Ennek keretében bújom a fesztiválkalauzokat, programszájtokat, és hétvégéről hétvégére igyekszem megtervezni az optimális programot, ami kellő eseménygazdagságot és aktív pihenést, feltöltődést eredményez a családnak. Minden gondos utánajárás ellenére azért akadtak komoly mellényúlások. Ennek okán csak remélni merem, hogy az állítólag kialakítás alatt lévő szabályzás, miszerint nem lehet mindent fesztiválnak kikiáltani, csak ami volumen, színvonal és egyéb kritériumok mentén annak minősíthető, mielőbb meg is születik.

Voltunk idén többek között a MÜPÁ-ban Tavaszi jazzfesztiválon, a Várban Pálinka- és Libamájfesztiválon, Budai Gourmet-n a Millenárison (erről beszámoló is készült három felvonásban), Etyeken a Pincefesztiválon, hogy csak néhányat említsek, amik egytől-egyig hozták az elvárt színvonalat. Viszont mind a keceli Meggyfesztivál, mind az Eperfesztivál Tahitótfaluban hatalmas csalódás volt: a fesztiválok címadója komolyabb arányokat és magasabb színvonalat feltételezett gasztronómiai oldalról 3-3 standnál. Mindkét esemény inkább vurslira emlékeztetett, mint tényleges fesztiválra, ami pedig a csúcsot jelentette, hogy a Meggyfesztiválon mindenütt meghirdetett meggybornak se híre se hamva nem volt az egész rendezvény iskolaudvart alig meghaladó területén. Amiről viszont sajnáltam, hogy egyéb teendőink miatt lemaradtunk, az a Kéknyelű virágzásának ünnepe Keszegfesztivállal egybekötve Pünkösdkor Badacsonytomajban. Többezren látogattak el az eseményre, ahol 50 borász mérhette össze a Kéknyelű borait, miközben a közönség sorra tesztelhette a balatoni keszegsütők tudományát. (Szintén kimaradt az ország másik végében meghirdetett békéscsabai Csülök- és Sörparádé, illetve a szomolyai Cseresznyefesztivál - bár ha így látatlanban a két korábbi gyümölcsökre adaptált eseményt veszem alapul, ez utóbbit nem feltétlen bánom.) Ezzel szemben megjártuk Tihanyban az ottani Pálinkafesztivált, ami ugyan kicsi volt, de annál hangulatosabb a Visszhang-domb lankáin, hihetetlen panorámával a lemenő napban, kevés, de kimelkedő színvonalú kiállítóval. Ezek közül az egyik egy "Régi idők ízei" feliratú melegételstand volt. Kiváló szürkemarhából készült pincepörköltet kínáltak bográcsból, ropogós langalló lepényt, és ami nekem eddig az egyik legkiemelkedőbb ízélményt jelentette italfesztiválon: melegen füstölt egész pisztrángot házi kovászos uborkával. 

Ez a pisztrángcsoda annyira hatott rám, hogy így, egy bő hét után sem tudok túllépni rajta - ebbe a kívánásba azért minden bizonnyal az állapotom is belejátszik. (Szombaton pl. csak azért vacsoráztam roston tarját kovászos uborkával, hogy abból a két ízből legalább az egyiket megidézzem.) Utánajártam a rendezvény szervezőjének, hogy megtudjam, egyébként hol lehet ehhez a frenetikumhoz fesztiválkereteken kívül hozzájutni. Remélem, hamarosan választ kapok a kérdésemre, addig Rátok hagyatkoznék, kedves Olvasók: ha ismeritek az étel készítőit, és megosztjátok velem, hogy az év többi napján hol fellelhetők, azt nagyon megköszönöm.

A szezonban még számos fesztivál vár ránk. Mivel nem tudunk egy fenékkel több lovat megülni, ezért a hétvégéken párhuzamosan zajló események közül igyekezzünk kiválasztani az ízlésünkhöz legközelebbit. Ahol velünk minden évben biztosan össze lehet futni, az a Művészetek völgye Kapolcson, a Bográcsfesztivál Siójuton, a Sound, a Sziget, a SZIN, természetesen, a bajai Halászléfőző fesztivál, a Borfesztivál a Várban, a Kolbászfesztivál Békéscsabán, egyéb dinnye-, dió-, barack-, valamint egyes hagyományőrző vagy épp vitorlás, motoros rendezvények. 

Kutassátok a Programturizmus, a Fesztiválkalauz vagy a Fesztblog honlapját, állítsátok be a Facebookon is őket, így kisebb az esély, hogy lemaradtok valami Benneteket érdeklő eseményről. Mi mindenesetre tovább rójuk a fesztiválok forgatagát, hogy az élményszerzés mellett Titeket is első kézből tudjunk tájékoztatni az érdemi vagy pont azon eseményekről amelyeknek még célszerű adni néhány évet, így jövőre tudtok velük tervezni... vagy épp nem.

Éva