Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in répa (43)

kedd
márc.082016

Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske...

Belefoghatnék a folklór gyerekdalok szövegének tematikai elemzésébe, és akkor ez rögtön átváltana egy 18+-os poszttá, ehelyett ezt hagyom egy másik alkalomra, és most inkább ünneplem, hogy az a zöld ág, meg az a zöld levelecske, aktuálisan a medvehagyma, a tavasz első igazi gasztrohírnökeként kibújik a földből, és elárasztja a piacokat.

Én magam azok közé tartozom, aki minden évszakot szeret: igen, a hideget, a havat, a borút, az esőt is... a szelet talán kevésbé, inkább csak a vitorlákba fogva nyáron. Sokakkal ellentétben én nem kezdek el rögtön Újév napján nyavajogni, miután lezavartuk az ünnepeket, hogy mostmár aztán jöhetne a tavasz. A magam részéről élvezem a téli hangulatokat, és szeretem is kimaxolni ezt a szezont a sok hozzá illő benti vagy épp szabadtéri programmal. Ezzel együtt tény, hogy ha már márciust mutat a naptár, akkor én is kezdem unni a hideget, az esőt, nálam is megkezdődik a lábrázós visszaszámlálás. A forralt bort lassan fröccsre váltanám, a jégpályák látogatását balatoni vitorlázásra, a kandallóropogást tábortűzre, a gyökérzöldségeket meg sok szép, zsenge zöldségre, gyümölcsre cserélném.

Ma is 3 fokra ébredtünk... Brrrrrr. Már majdnem elkezdtem morgolódni, mikor kidugta az orrát a nap, nyújtózott egyet, és hirtelen aranyba borította az egész házat, fényárban úszott minden. Ilyenkor nem tudok betelni a látvánnyal. Vajon csak átverés, vagy tényleg jön a tavasz? Márpedig ha a gyerekek iskolába, óvodába menet a hajnali napsugarak mellett ülnek a reggelizőasztalnál tágra nyílt szemmel, viháncolva az állólámpa fényének hunyorgó félhomálya helyett, akkor biztosan lehet tudni, hogy valami kontinentális ébredezésféle elkezdődött.

Nos, a medvét, meg a hagymát, de a medvehagymát sem igazán érdekli, hol tartunk hőfokban és a napsütéses órák számában mostanság: ők menetrend szerűen kidugják az orrukat, hajtásukat, kinek épp mije van. Én meg előszeretettel használom a konyhámban azt, amelyik hagyja magát, jelen esetben a medvehagymát hogy feldobjam a reggelünket, meg a Tiédet, kedves Olvasó.

MEDVEHAGYMÁS LAZACOS OMLETTMAKI

hozzávalók

2 tojás

1dl (zab)tej

1 csipet

1ek olívaolaj

10 levél medvehagyma

1 újhagyma

1 répa

1 retek

5cm-es kígyóuborkadarab

1kk frissen reszelt torma vagy wasabi

3 szelet füstölt lazac

A tojást a sóval és a zabtejjel felverem, és egy serpenyőben omlettet sütök belőle. Amíg a tojás sül, a zöldségeket megtiszítom, és gyufaszál vékonyságúra vágom. Egy folpackkal leterített bambuszalátéten a medvehagymákat színükkel lefelé elrendezem egy akkora körben, amekkora az omlett. A megsült tojáskorongot ráfektetem a medvehagymára, megkenem tetszőleges mennyiségű wasabikrémmel vagy tormát hintek rá. A zsülienre vágott zöldségeket egy csíkban az omlett harmadánál elrendezem, ráfektetem a lazacszeleteket, és a bambuszalátét segítségével szorosan feltekerem. Végül a hengert 3-5cm vastagságban felszeletelem, zöldsalátával, igény szerint pirítóssal kínálom. 

Ráérős reggeleket, de ha időben belefér, akár egy dolgos hétköznapot is ünnepibbé varázsolhatunk egy ilyen napindítóval.

Szép tavaszt!

Éva

kedd
jan.122016

B.Ú.É.K. 2016!

2015. számomra igazán a változások éve volt. A legkevesebb, hogy hirtelen felindulásból hosszú barnából rövid szőkévé alakultam át egy átlagos májusi hétköznapon a család, barátok és ismerősök legnagyobb megdöbbenésére (majd jön a frissített kép - még nekem is szoknom kell, de rajongásig szeretem). A nagyobbik lányom keddről szerdára kiskamasz lett, egy hét alatt olvas el egy háromszáz oldalas regényt, felnőttként argumentál, a kisebbik négyévesen gyorsúszik, betűt vet és arat győzelmet felettünk a konstans érzelemkinyilvánításaival. Mindennap számtalan okot adnak rá, hogy büszkék legyünk rájuk - ebben nincs változás. Mindezek mellett lakhelyet és munkát váltottunk (utóbbit a másik felem), tartósan visszaköltözött a Balaton az életünkbe... éééés a szüleim is nálunk töltötték életünkben először a Szentestét illetve a karácsony első reggelét, ami csodásan sikerült. Óriási mérföldkövek ezek! De az elmúlt időszakban engem ért megannyi nem várt és sokkoló impulzus nyomán rohamléptekben változtam én magam is, formálódott a felfogásom és hozzáállásom dolgokat, embereket, elveket, helyzeteket illetően, amivel egyidőben óriási nagytakarítást végeztem belül és a környezetemben egyaránt. Ezáltal letisztult sokminden: leglalábbis én magam tisztábban látok. Célokat, értékeket, értéktelenségeket, és csak azokat az ambíciókat, energiákat, embereket őrzöm, amiről és akiről azt gondolom, helye van az életemben, érdemes arra, hogy maradjon. Így boldogan, békésen léptem át 2016-ba, immáron könnyedén elengedve minden egyebet, hogy csak az igazán lényegesre koncentrálhassak a jövőben. 

A főzéshez való viszonyom is sokat változott az elmúlt 365 napban. Még mindig az egyszerűség, elegancia és egészség jegyében alkotom meg a konyhában az ételeimet, de már másképp nyúlok az alapanyagokhoz, egyre inkább más alapanyagokhoz nyúlok, és olyan technikákkal igyekszem dolgozni, amivel közelíteni tudom a profi éttermekben előállított állagokat, ízeket. Rengeteget gyakorlok, igyekszem fejlődni, tanulni, inspirálódni, képezni magam itthoni körülmények között. Hogy ezeket miért nem osztom meg folyamatában a blogon? Nos, mostanában sok időt visz el a felkéréses tizenfős társaságok számára készített 5-6 fogásos bor- vagy egyéb tematikus vacsorák jelentette elfoglaltság. (A párom szerint ennek más semmi köze az egyszerűséghez, mire én megnyugtattam, hogy egy huszonkomponensből álló ötfogásos menü külön-külön tételei, higgye el, továbbra is többnyire egyszerűen elkészíthetők, de más, amikor ezek gyors egymásutánban és egy hadseregnyi emberre készülnek. A mai napig nem tuddom, meggyőztem-e.) Mindenesetre ez a magyarázata annak, hogy a blogolás kicsit alábbhagyott. Teszem hozzá, ha ezen főzések során végigfotóztam volna az elmúlt fél évben megfőzött vacsoramenük fogásait, akkor újabb száz recept állna sorban... Nem tudom, talán egyszer nekiállok, és elkészítem őket mind újra csak a blogra, mert az egyes vacsorák megálmodott és eredményesen lefőzött, a vendégek körében pedig egytől-egyig nagy sikert aratott ételsorait féltve őrzöm. Van is a fogások közt egy-két emlékezetes, mint például a nyári dinnyeconsommém citromfüves rákkal, vagy a 60 fokon sült malac fésűskaraj, a sashalfilém vajmártással, bok choyjal, esetleg a konfitált kacsával töltött wontonraviolim zsülienzöldekkel, tárkonyos szójamártással és nigella-maggal, vagy a dohányfagyi, amit nemrég csináltam, az olasz vaníliás főttkolbász, a cotechino házi birsalmamustárral és frissen sütött édesköményes szintén házi lepénykenyérrel, vagy most legutóbb egy helyben improvizált kókusztejes ötfűszeres gesztenyemousse gránátalmazselével, liofilizált málnával és csokival egy aktuális malac-lencse menüsor végén.

Az a menü - az egyébként azóta kérésre újrázott szilveszteri ételsorunk - egy vöröslencsehummusszal indult - ezt már itt bemutattam a blogon a pirított malacbőrrel együtt, amit hozzá kínáltam vendégváró gyanánt. Újdonság volt a malac fejéből készített terrine. Ehhez céklás tormapannacottát és pácolt lilahagymát társítottam, ezt fogom most közkinccsé tenni. A sorban következett egy kókusztejes lencsekrémleves (a fej főzőlevéből) zsülien répával, füstölt lazaccal és/vagy sonkachipsszel (ehhez hasonló is szerepelt már itt a blogon), a főfogás egy egészben lassan sült 8 kilós malac volt mandarinos, korianderes édeskömény-sütőtök- és belugalencsesalátával valamint édeskrumpipürével és jus-vel, végül a sort zárta a fent említett, helyben rögtönzött desszert, aminek az arányait majd megkísérlem újra belőni, hogy itt megoszthassam. A házi kókusztejes tojáslikőröm és egy forralt almás-mazsolás fehérbor komplettírozta a vacsorát. A malacra hatan voltunk 31-én... mondanom sem, kell, napokig ettük. Készült belőle egy japán leves (sohhhha többet nem állok neki, annyira bonyolult és időigényes), egy pikk-pakk enchilada Mautner Zsófi receptje nyomán, saláta, miegymás. Ezek után nem gondoltam volna, hogy egy baráti felkérés alkalmával 5-én 16 főre újra végigfőzött ételsort ugyanolyan lelkesen fogjuk végigenni. Pedig de!

MALACFEJTERRINE 

hozzávalók

1 malacfej

2 vöröshagyma

4 répa

1/2 zellergumó

1/2 édesköménygumó (elhagyható)

1 fej fokhagyma

2 fehérrépa

4 babérlevél

1-1ek szegfűbors, szemesbors, koriandermag

2-3 csillagánizs (elhagyható)

4ek

A malacfejet beleteszem egy kuktába a hámozatlan, de jól megmosott, hanyagul felekre, negyedekre darabolt zöldségekkel és az egész fűszerekkel valamint a sóval, és felöntöm annyi vízzel, hogy pont ellepje. (En egyik alkalommal egy nyolc-, a másik alkalommal egy tízkilós malacot vettem, annak a fejét használtam fel. Előbbi egy 3 literes, utóbbi csak egy 5 literes kuktában volt patent.) Rázárom a kukta fedelét, és a fej méretétől függően főzöm 1-2 órán keresztül, amíg a fül teljesen meg nem puhul. Ha megfőtt a fej, a főzőlevet leszűröm (én eltettem, mert pazar alapléként szolgált a lencseleveshez, ahogy már említettem, de ha azonnal nem tudom felhasználni, fagyasztva is eláll, csak kidobni kár), a zöldségeket igényszerint elfogyasztom vagy kukázom. A koponyáról lefejtem a húst és bőrt a füllel és az orral együtt, egy tálba teszem. (Amit kidobok, az a szem és a koponyacsontok.) A velőt fokhagymás pirítóson külön bepuszilom - ez a séf ajándéka -, a nyelvet pedig eldöntöm, hogy félreteszem egy másik ínyenc fogáshoz, vagy beleteszem a terrine-be. (Én ezúttal az A-t választottam.)

Most jön a technikaóra: egy kisebb (0.6l), terrine-formát kibélelek hosszában és keresztben is egy-egy folpackkal úgy, hogy túlnyúljon (ez segít majd kiemelni). A lefejtett húst, bőrt, fület, orrot egész egyszerűen azokban a nagy darabokban, ahogy sikerült, belenyomkodom alaposan a formába, amennyire légmentesen csak tudom. Ha maradt még hely a formában, felöntöm néhány kanál alaplével, hogy kitöltse a hézagokat. A túlnyúló részeket mindenhonnan ráhajtogatva zárom a terrine csomagolását a fóliával. Most jön a nehezék. A terrine forma tetejét egy kartonon körberajzolom, a kartont kivágom, alufóliába becsomagolom, ráteszem a befóliázott terrine-re, és súly gyanánt rápakolok egy nehezebb konzervet vagy bármi hasonlót (én egy kilós szögletes kúkuszzsírral terheltem a pakkot). Így mehet egy fél napra/napra a hűtőbe.

A fej porcaiban és bőrében annyi csodálatos kollagén van (a bőrünk és ízületeink legjobb barátja), hogy csodálatosan összekocsonyásítja a terrine-t rövid idő alatt, aminek következtében amikor tálalni szeretném a fogást, miután kiemelem a fólia segítségével a formából, lefordítom, egy éles késsel egyszerűen csak vékonyra felszeletelem... ha tányéron szeretném kínálni. De tehetem egyben is az asztal közepére ecetes, jeges vízben pácolt vékonyra szelt sonkahagymával és fekete szezámmal, esetleg kevés friss korianderzölddel megszórva. Úgy is látványos lesz. Én tányérokon kínáltam a fentiek mellett céklás tormapannacottával. Ennek a receptjét egy következő posztban írom.

Nem kell félni, nem fog fájni! Amilyen bizarr, olyan mennyei fogás!

BÚÉK!

Éva

szerda
febr.042015

Türelemjáték

Munkaigényes? Korántsem. De akinek nincsenek órái arra, hogy megfőzze, meg órái arra, hogy lecsöpögtesse, az most ne olvasson tovább. Pedig mennyire megéri...

CITROMFÜVES RÉPACONSOMMÉ ZELLERSZÁRRAL ÉS MOZZARELLÁVAL

hozzávalók

1/2kg répa

3/4l víz

1 narancs leve és héja

1cm gyömbér

5-5 szem feketebors, szegfűbors és szegfűszeg

néhány szerecsendióvirág

1 kaffir lime levél

1 citromnád

1 vöröshagyma héjastól

2 zellerszár

1 lime

1ek méz

1 mozzarella sajt

A megtisztított, felkockázott répát a vízzel, a narancshéjjal, a szeletelt gyömbérrel, a többi fűszerrel, a félbevágott hagymával és az egyik zellerszárral egy magas falú edényben alacsony lángon, lefedve felteszem főni. 2 óra elteltével elzárom alatta a gázt, és egy órát hagyom hűlni, majd egy gézen keresztül egy éjszakán át lecsöpögtetem a levest. Az így kapott tiszta répaesszenciát sóval, lime-mal, narancslével és mézzel ízesítem. Hidegen vagy melegen kínálom a beletépkedett mozzarellával és aprított zellerszárral.

Éva

kedd
febr.032015

Esti gyors

Ezek a pikk-pakk levesek az én esti gyorsvonataim. Minden igényt kielégítenek: folyadékbevitelnek ötös, vitaminbomba mind, laktat, de nem töm, ízgazdag, lélekmelengető... és őrült gyorsan megvan. Már ha az ember annyi csalást megenged magának, h nem főzi órákon át az alapleveket hozzá, hanem bio leveskockát használ. Ennyi csalás pedig a háztartásokban megengedett. Egy jobb étteremben nyilván nem nézném el.

INDIAI CURRY-S FEKETEKAGYLÓLEVES

hozzávalók

1l csirkealaplé

1 doboz (400 gramm) kókusztej

1 tasak enyhe indiai curry paszta

1kg feketekagyló

1 nagyobb répa

3 zellerszár

½ lime leve

Az alaplevet a kókusztejjel és a curry pasztával felforralom, majd kb. 20 perc alatt 2/3-ára redukálom. Beleteszem a kagylót, és addig főzöm a levest , amíg a kagylók ki nem nyílnak. Ekkor hozzáadom a megtisztított , feldarabolt répát és zellerszárat. A zöldségeket egy-két perc alatt félpuhára főzöm, és elzárom az edény alatt a gázt. A levest szükség szerint sóval, borssal igazítom, végül lime-lével ízesítem.

Éva

hétfő
febr.022015

Téli sali

A saláták nem mindig készülnek nyers hozzávalókból, és az sem kritérium, hogy hidegen tálaljuk. Jelen esetben egy tepsiben készülő saláta ötlete fogalmazódott meg a fejemben, amit kínáláskor beborítottam rukolával. A gyerekek (is) imádták.

LANGYOS SÜLT RÉPA-DATOLYA-KÓKUSZ SALÁTA RUKOLÁVAL

hozzávalók

1 nagy répa

10 szem magozott datolya

2 marék kókuszchips

2ek dióolaj

1 narancs leve és héja

kevés és bors

1kk chilipehely

1ek juharszirup

2 marék rukola

A répát megmosom, felkockázom, a datolyát vékonyan felszeletelem, majd egy keverőtálban összeforgatom a dióolajjal, a juharsziruppal, a narancs kifacsart levével és lereszelt héjával, a sóval és a borssal valamint a chilipehyellyel. Az egészet egy sütőpapírral bélelt tepsire borítom, a darabokat egyenletesen elrendezem, és 160 fokon 25-30 perc alatt megsütöm a hozzávalókat. Sütőből kivéve megszórom rukolával, és az összefogott sütőpapírról tányérokba csúsztatom a langyos salátát.

Éva

szombat
aug.232014

Keletszerelem

Ritka manapság, hogy nem a kókusztejhez, korianderhez, gyömbérhez, halszószhoz és egyéb keleti fűszerekhez nyúlok, már amikor egyáltalán nyúlok. Teljesen bedaráltak ezek az ízek. Olthatlan, perzselő szerelem ez pláne, hogy még legtöbbször chilivel is hevített. Ez alkalommal csak a nyelvem maradt csípős, a fogásból mellőztem a Kis Pirost.

CSIRKÉS KÓKUSZOS RÉPA-ÉDESKÖMÉNYSALÁTA AVOKÁDÓVAL ÉS PIKÁNS KÓKUSZTEJES ÖNTETTEL

hozzávalók

1 répa

1/2 avokádó

1/4 édeskömény

1 marék kókuszchips

hagymacsíra

fekete szezámmag

a csirkéhez

1 csirkemell

1dl kókusztej

1ek rizsecet

1/2 lime reszelt héja

1kk

1cm friss gyömbér

1kk őrölt koriander

az öntethez

1dl kókusztej

1 gerezd fokhagyma

1cm friss gyömbér

1ek halszósz

1/2 lime leve

1/2 csokor korianderzöld

A csirkét a kókusztej, reszelt gyömbér, lime-héj, rizsecet, só és őrölt koriander elegyébe bepácolom. Egy vasserpenyőt alaposan felforrósítok, majd a csirkéket beleteszem, és mindkét oldalukat megsütöm. (Túlsütni csak annak ér, aki kimondottan a kiszáradt madarat szereti!)

Amíg a csirke sül, a répát meghámozom és julienne-re darabolom. Az édesköményt félbe vágom, és vékonyan felszeletelem, majd egy mélytányér aljában elrendezem. Az öntethez a kókusztejet elkeverem a halszósszal és a kifacsart lime-lével, belereszelem a fokhagymát és a gyömbért, hozzáadom az apróra vágott korianderzöldet, az egészet alaposan eldolgozom, és összeforgatom a répacsíkokkal, amit aztán az édesköményre halmozok, arra pedig avokádó-szeleteket teszek. Végül a megsült csirkét felcsíkozom, megpúpozom vele a salátát, zárásnak egy kis csomó csírát teszek a torony tetejére, és fekete szezámmaggal illetve kókuszchipsszel szórom meg.

Éva

szerda
ápr.022014

Bundás padlizsán

Kedvenc kínai éttermünkben rendszeresen bundázott padlizsánt rendelek - ez az étel ihlette az alábbi fogást. Az eredeti recept hiányábában kénytelen voltam improvizálni, de az eredmény szinte pontosan olyan lett, mint az eredeti. Kukorica-rizsliszt keveréket használtam, ez ropogósabb bundát adott, mint az éttermi változat, ráadásul gluténmentes is.

BUNDÁZOTT PADLIZSÁN

kell hozzá

egy nagy padlizsán

2 tojás

5 dkg kukoricaliszt

5 dkg rizsliszt

sütéshez olaj

a zöldségraguhoz

sárgarépa

egy darabka gyömbér

gomba (laskát használtam)

fél vöröshagyma

pár csepp szezámolaj

2-3 evőkanál szójaszósz

2-3 gerezd fokhagyma

csokor korianderzöld

pár evőkanál olaj vagy zsír

A padlizsánt vágd hasábokra és áztasd sós, meleg vízbe (ez a lépés talán kihagyható, de a padlizsán rengeteg olajat képes feszívni, ezzel a trükkel ez elkerülhető). A tojássárgáját keverd el a lisztekkel és egy kis vízzel (vagy sörrel), majd keverd hozzá a fehérjékből vert habot. Tejföl sűrűségű legyen.

A zöldségeket vágd kis kockákra vagy csíkokra. A vöröshagymát, gyömbért és fokhagymát némi zsiradékon párold puhára, majd mehet hozzá a répa és a gomba is. Pár perc alatt megpuhul, ekkor ízestísd a szezámolajjal és a szójaszósszal (vigyázz, nagyon sós). Hintsd meg az aprított korianderzölddel.

A lecsepegtetett padlizsánt forgasd a bundába, süsd ki bő, forró olajban (4-5 perc). Csepegtesd le papírtörlőn, tálald a zöldségraguval.

Ádám

kedd
ápr.012014

Rabságban

Amióta paleolit étrendre tértem, nyilván rengeteg a kókusztejjel készülő étel a háztartásban. Ezzel együtt vagy azért, mert számora nagyon kéz a kézben járnak, vagy azért, mert a tavaszra lemerült vitamitartalékok miatt a szervezetem úgy diktálja, egyszerűen nem tudok szabadulni a távol-keleti ízharmóniáktól, így a gyömbértől, a koriandertől, a lime-tól, a citromfűtől, stb., ami fűszerek azon túl, hogy nagyon karakteresek és finomak, tényleg őrült immunerősítőként hatnak a szervezetre. Minden, amibe belefőnek, kvázi gyógyteaként funkcionál, amellett, hogy ellenállhatatlanok. Mint ez az ötperces répafőzelék.

GYÖMBÉRES-KÓKUSZTEJES RÉPAFŐZELÉK ÚJHAGYMÁVAL ÉS KORIANDERREL

hozzávalók

4 kisebb répa

2dl kókusztej

2cm gyömbér

1tk

1tk lime-lé

2 szál újhagyma

1 marék aprított korianderzöld

igény szerint szezámolaj, bors és chilipaprika

A répkákat meghámozom, kockákra vágom, és a kókusztejjel, a reszelt gyömbérrel és a sóval együtt közepes lángon elkezdem főzni lefedve. 5 perc elteltével a répakockák felét kiemelem, félreteszem. Az edény tartalmát további 2 percig főzöm, majd elzárom alatta gázt, és az egészet botmixerrel alaposan lepürésítem. A híg főzelékalapot a tápiókaliszttel besűrűsítem, tálakba adagolom, elosztom rajtuk a maradék répakockákat, megcsorgatom a lime levével, megszórom az előzetesen felkarikázott újhagymával és az aprított korianderzölddel, végül körbecsöpögtetem a szezámolajjal... de ezt elhagyhatom. Ínyencek chilivel fokohzatják az ízélményt.

Nekünk ezúttal erre a bázisra került a minap posztolt lassan sült oldalas... merthogy közkívánatra újra megcsináltam.

Éva

vasárnap
márc.092014

Akkor is megcsinálom

Semmi időm nem volt mostanában, de ez a recept ott dübörgött a fejemben. A répatortát mindig is szerettem, van is rá egy régi jól bevált receptem, amit az egyik kedvenc szakácskönyvemből tanultam. Aztán az is eszembe jutott, hogy milyen jó lenne ötvözni a répatorta szeretetét azzal a kísérlettel, amivel még évekkel ezelőtt örvendeztettem meg a környezetemet egy lisztmentes, csokis-mézes diótorta formájában. A répa és a dió remekül illenek egymáshoz, sütit is lehet kettejük házasításából sütni, ami ráadásul a paleo étrendembe is beillilk. A hűtőajtóból kikandikált a pekándió. Azt is tudtam, hogy mézes kókusztejszínnnel szeretném bevonni a tortát. A kókusz, a répa, a pekándió ötlete pedig adta, hogy ötfűszerrel fogom összefogni az egészet.

ÖTFŰSZERES PEKÁNDIÓS RÉPATORTA MÉZES KÓKUSZKRÉMMEL

hozzávalók

10dkg pekándió (normál dióval, esetleg mandulával vagy törökmogyoróval is helyettesíthető)

10dkg répa

4 tojás

pici

3ek méz/nyírfacukor

1tk ötfűszerkeverék

1/2kk sütőpor

1/2 narancs reszelt héja és leve

a mázhoz

4ld kókusztej zsíros része (a DM Alnatura bio kókuszteje garantáltan ketté válik zsíros krémre és vizes tejre, mert nincs benne állományjavító, ami fontos ennek a receptnek a kivitelezhetősége szempontjából)

2ek méz/nyrírfacukor/juharszirup

1ek kókuszreszelék

díszítésnek pekándió darabok

A sütőt 160 fokra állítom. A tésztához a diót ledarálom, a répát meghámozom, lereszelem. A tojásokat kettéválasztom, a sárgáját a mézzel/cukorral felverem, hozzádolgozom a reszelt répát, a diót, a narancs héját, levét, a sütőport és az ötfűszert (ha nagyon híg, 1ek mandulaliszttel eleht dúsítani). A tojásfehérjét a sóval kemény habbá verem, és óvatos mozdulatokkal beleforgatom a diós-répás alapba. Egy sütőpapírral bélelt szögletes sütőformába öntöm a masszát, elegyengetem, és beteszem a sütőbe 50-60 percre. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy elkészült-e.

Amikor kihűlt, elkészítem a mázat. Ehhez a kókuszkonzerv megnyitását követően fúrok két lyukat a zsíros krémbe, ami a konzerv tetején van (az egyiken a lé fog kifolyni, a másikon a levegő megy be a helyére, hogy a vákuum ne akassza meg a folyamatot), és kiöntöm egy tálba vigyázva, hogy a krém a dobozban maradjon. (A kiöntött kvázi kókuszvízből mézes kakaót csináltam a gyereknek reggelire.) Ezután a megmaradt zsíros részt egy robotgépben a mézzel és a kókuszreszelékkel együtt felhabosítom (az itt kiváló vizet is leöntöm róla), végül a krémet szépen elosztom a süti tetején. Kockákra vágom, a maradék dióval díszítem, és kínálásig hűtőben tárolom.

Lesz sikere, garantálom!

Éva

szerda
febr.052014

Visszapótlás

Év vége. Nagyszülők. Síelés. Ünnepek. Amikor az év elkezdődött, láthatón teljesen kibillent a család a normál táplálkozási kerékvágásból. (Már aki.) Ennek eredményeképpen január elején a fele nem is tudott ellenállni a minket körülvevő baciknak, és ágynak esett. Az maradt talpon, akinek volt kellő tartaléka és/vagy erős immunredszere, hogy kellő ellenállóképességgel felvértezve átvészelje a "vitaminínséges" időszakot. Ez nagyjából a nagylányom volt és én.

Bár a szilveszteri síelés alatt a többi gyerek étkezését látva Lola sem akart kimaradni a ránotthús-krumpli-nápolyi-tictac-műanyagkakaó... soxarteszünksemmitáplálót közösségteremtő mozgalomból, hazaérve, mikor a maradék tortillákat előhalásztam a fagyasztóból és megcsináltam azt, amiről úgy gondoltam, nincs az az isten, hogy ezt a kölkök egyáltalán fontolóra vegyék, hogy a szájukhoz emelik, a legnagyobb meglepetésemre sáskák módjára szívták fel a full ropogós nyerszölséges fajitast. Csak nem ki volt éhezve a szervezetük?

BÉLSZÍN/HÁTSZÍN FAJITAS JOGHURTOS KÁPOSZTA-ÉDESKÖMÉNY-RÉPA SALÁTÁVAL TORTILLÁBAN

hozzávalók

kész vagy házi tortilla (gyors recept itt)

a fajitashoz

20dkg bélszín/hátszín (nyilván bélszínből sokkal finomabb és szebb a végeredmény)

, frissen őrölt bors

1-1 csipet egész római kömény és koriandermag, szárított oregánó és őrölt chili

a salátához

1/4 lilakáposzta

1 édeskömény

1 répa

2 szál újhagyma vagy 1/2 fej lilahagyma

1 csokor korianderzöld

az öntethez

2dl kefír/joghurt

2 gerezd zúzott fokhagyma

1tk

1/2 lime leve

A tortillákat korábban megsütöm, hűtőben/fagyasztóban tárolom felhasználásig. (Aki nem idegenkedik az adalékoktól, az használjon készen kaphatót.)

Egy vasserpenyőt tűzforróra felhevítek. A fűszereket egy mozsárban porítom. A bélszínt/hátszínt ráteszem a forró vasrácsra, fűszerezem. Egy-két perc elteltével fordítok rajta, és a megsült oldalát is fűszerezem. Én a bélszínt medium-rare állapotban szeretem, így még kettőt fordítok a húson, és már teszem is alufóliába pihenni. A forró rácsra pedig a tortillákat ültetem melegedni - egyiket a másik után, mindkét oldalukra kicsit rápirítva.

Amíg pedig a hús sül, a zöldségeket gyalulom le, illetve a korianderzöldet aprítom. Az öntet hozzávalóit is elegyítem, a zöldségekre öntöm, és az egészet összeforgatom.

A forró tortillákba vékonyan szelt bélszínt teszek, megpúpozom a salátával, feltekerem, félbe vágva kínálom, igény szerint chilipaprikával kiegészítve. Csomagolva is remek fogás lehet egy munkahelyi vagy egy kirándulós ebéd gyanánt.

Éva