Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in pisztráng (12)

péntek
jan.302015

Kenni, vagy nem kenni...?

Ez itt a kérdés. Elkenni? Bekenni. Felkenni? Lekenni. Kikenni... Átkenni... De leginkább megkenni. Mert kenni jó. Mikor mire. Reggelire, saláta mellé gyors ebédnek, vacsora gyanánt, bor kísérőjeként, pikniken, vendégségben, magányban, akárhogy. 

SZÁRÍTOTT PARADICSOMOS FÜSTÖLT PISZTRÁNGKRÉM

hozzávalók

1 tálca melegen füstölt pisztráng

1 doboz natúr sajtkrém

1 doboz natúr joghurt

1/2 citrom leve és héja

10db olajban eltett szárított paradicsom

2 gerezd zúzott fokhagyma

igény szerint snidling

A szárított paradicsomot aprítom, a halat villával összetöröm, és az összes többi hozzávalóval együttegész egyszerűen elkeverem. Kínálhatom mátogatósként zöldséghasábokkal, kenhetem kenyérre, vagy két kanál segítségével formázhatok galuskákat belőle és tehetem egy nagy halom zöldsalátára. Mindenhogy isteni lesz.

Éva

kedd
dec.102013

Nagy erő egy kis tojásban

Amikor a hűtőben minden pár nélkül marad, és csak kóbor alapanyagok várják, hogy felhasználjam őket minden hozzáillő összetevő nélkül magányosan... Vagy mégsem? Volt egy adag brokkolim a biopiacról. Árválkodott még egy tálca fürjtojás, kevés krémes kecskesajt és egy tálca melegen füstölt pisztráng a frigóban az egyéb apróságok mellett. Szépen lassan összeállt, hogy mi lesz ebből. 

Gyerekkajának indult: az együtt megfőzött brokkolit és tojást (utóbbit nyilván pucolás után) összedaraboltam, és forrón összekevertem a kecskesajttal, amire végül rátördeltem a pisztrángot. Az ízharmónia olyan átütő volt, hogy ezt muszáj volt egy mutatós, akár ünnepi felnőtt fogássá konvertálnom. Így lett belőle egy terrine.

Apropó: gyerekkaja. Egy fürjtojás tápanyagtartalma öt (!!!) tyúktojáséval megegyező, ezért állítólag felmerült felsőbb szinten, hogy a közétkeztetésbe bevezetik. Alapgondolatnak kiváló, hiszen a fürjtojásnak remek élettani hatásai vannak: magas a foszfor-, vas-, kálium-, cink- valamint az A-, B1-, B2-, C-, D3-, E-vitamintartalma illetve megtalálható benne egy lizozim nevű enzim, amit a szervezet természetes antibiotikumának tartanak. A fürjtojásnak gyógyító hatást tulajdonítanak: segít légzőszervi megbetegedések, allergiás tünetek, asztma, különböző gyulladások, emésztőrendszeri panaszok esetén, emellett jótékonyan hat a szív és az idegrendszer működésre. Sőt, még potencianövelő hatása is van. Kérdés, hogy ekkora mennyiségben, amennyi ahhoz elegendő, hogy rendszeresen ellássák az ország menzára beiratott gyermeklakosságát, hogy lehet úgy előállítani, hogy a tömegtermelésre jellemző minőségi áldozatokat ne kelljen meghozni. Nyilván aki majd foganatosítja a döntést, tudni fogja a választ. Addig is mi mikroszinten előszeretettel fogyasztjuk.

KECSKESAJTOS BROKKOLI TERRINE FÜJTOJÁSSAL ÉS FÜSTÖLT PISZTRÁNGGAL

hozzávalók

500g brokkoli

2ek

100g krémes, kenhető kecskesajt

1 tálca (100g) melegen füstölt pisztráng

1 tálca (15db) fürjtojás

1 fej lilahagyma

1/4 szerecsendió

frissen őrölt bors

1/2 lime/citrom leve

díszítésnek brokkolicsíra, tökmagolaj és hagymaszeletek

A rózsáira szedett brokkolit és a feldarabolt szárát szokásomtól eltérően ezúttal nem gőz fölött párolom, hanem sós vízben megfőzöm a fürjtojással együtt, közben a hagymát megpucolom, és a felét felaprítom. Amikor a brokkoli már szinte teljesen puha, de még méregzöld, a tojás pedig keményre főtt, hideg vízzel átöblítem őket. A tojást meghámozom, félcentis kockákra vágom, alaposan elkeverem a sajttal, és a lilahagyma felkockázott felével. Kb. ekkorára aprítom a brokkolit és a halat is. Végül egy tálalógyűrű (az én esetemben négyzet) segítségével rétegesen összeállítom a terrine-t: alulra három-három evőkanál brokkolit teszek, jól lenyomkodom, majd rá halmozok két-két kanállal a sajtos tojásból, szintén lenyomkodom, végül a rátördelt haldarabokkal zárom a rétegeket, amit kevés lime- vagy citromlével megcsorgatok. Mindegyik torony tetejére egy-egy, a gyűrűbe belepasszoló poharat teszek nehezéknek, és beteszem a hűtőbe. Pár órával később leemelem a terrine-ekről a poharakat és a gyűrűket, és a maradék hagyma hajszálvékonyra vágott szeleteivel, kevés tökmagolajjal és csírával díszítve tálalom.

Mutatom, hogy néz ki pástétomnak, amikor pedig minden hozzávalót a díszítés kivételvével egy villával alaposan elkeverek, szinte habosra, pépesre. Ezt rozskrékeren vagy pirítós kenyéren kínálom salátával körítve.

Akár a kényelmesebb pástétomváltozatot, akár a hajszállal munkásabb terrine-t választja az ember, mndekettővel jól jár egy ünnepi menü nyitányaként vagy egy szép reggeli/tízórai/uzsonna formájában, esetleg könnyű vacsora gyanánt egy szép fehérborral kísérve.

Éva

szerda
dec.042013

Gombhoz a kabát

Az év estéje címen vonult be a tegnapi közös főzéssel egybekötött társasági borkóstolás a 2013-as naptáramba. 

A privát önszerveződésű, Borkör munkacímen futó, Annácska szakmai irányítása mellett műkedvelgető galerink ezúttal nem irodai tárgyalókban vagy étteremben gyűlt össze borokat és hozzájuk illő falatokat kóstolni, hanem egy hirtelen jött kezdeményezés nyomán egy főzőkonyha és étkező hangsúllyal kialakított "gasztrotérben" találkozott a belvárosban zacskókkal felszerelkezve. A zacskókban borok és a csapatokra osztott brigád által kifundált, a borokhoz passzintott ételek alapanyagai rejtőztek, amiből aztán mi magunk készítettük el a vacsorát együtt, tizenöten.

Jocival a helyszínre érve kis tanakodás után bizonytalan léptekkel megindultunk a Nagymező utcai bérház első emeletére. Belépve pazar enteriőr, a célnak leginkább megfeleltetett terek, gyögyörű fények, ellenállhatatlan kajaillat, késcsattogás, rotyogás, pohárkocogás, remek társaság és karácsonyi jazz standard-ek lágy dallamai fogadtak. Mámoros hangulat kerített a hatalmába: a huszaséveimet idézte az élmény, amikor rengeteget jártunk össze nagyszámban, barátok főzni, borozni, ünnepelni, nagykanállal közösen falni az életet. Az ablakon át az utca ilyenkor megszokott karácsonyi fényeinek látványa fokozta a hangulatot, bent az üdvözlő poharak tartalma, a másodpercenként hol itt, hol ott elcsattanó humor, a keresztbe kíváncsiskodók kérdéseire adott "nemmondommegmeglepetés" válaszok homályába burkolt suttyom előkészületek okozta izgatottság tetézték az élményt. Nem hittem, hogy ezt lehet még fokozni, aztán eljutottunk oda, hogy nekiláttunk feltálalni a saját kreációinkat, és elfogyasztani a többiekét.

Pazar. Ennél jobb szóval nem is illethetném a menüsort. Mi öten, Annával a csapatunkban, az előételért feleltünk: a bor jegyei ismeretében a passzoló ízekből kombináltunk fogásokat, vagyis a gombhoz varrtuk a kabátot. Így a választott fehér mellé egy fúziós busa cevichét kínáltunk, a rozéhoz pedig a lenti fogást. Jóleső dícséreteket zsebeltünk be az eredményért. A folytatásban a fiúk resztelt borjúmájat tálaltak karamellizált hagymával, paszternákpürével, zölddióval, ezt követően kacsamellsztéket karácsonyi fűszerezésű lilakáposztával és sütőtökkel, végül egy mennyei gorgonzolás sajttorta érkezett a "desszertcsapattól" sóskaramellás csokifagyival és egy hamisítatlan házias, gazdagon megrakott meggyes pite.

A borok a tudatos ízalkotás nyomán bámulatosan hamonizáltak az ételekkel, a társaság pedig, mint mindenkor, felemelő volt. Egyszerűen egy minden pontján tökéletes estét élhettem meg, amit ezúton is köszönök Nekik, akik ott voltak, és azzá tették... ahogy a kedves szavakat is, amelyekkel a tegnapi fogásainkat és amúgy meg a blogot illették. Megbeszéltük, ezen túl csak így csináljuk. Hazatalátunk a programunkkal. Csak tudnám, hányat kell aludni a következőig! 

GRÁNÁTALMÁS GRÉPFRÚT CARPACCIO FÜSTÖLT PISZTRÁNGGAL ÉS ÉDESKÖMÉNNYEL

hozzávalók

1 édeskömény

1-1 pink és fehér grépfrút

1 tálca melegen füstölt pisztráng

4ek olívaolaj

2ek aprított friss korianderzöld és menta

1/2 gránátalma

frissen őrölt bors

Az édesköményt megmosom, félbe vágom, hajszálvékonyra felszeletelem, majd az így kapott szálakkal megágyazok a tányérokon. A grépfrútokat alaposan meghámozom, hogy a keserű héjából ne maradjon semmi a gyümölcshúson. A gerezdeket filézem, azaz óvatosan kifejtem a hártyákból, ha nagyon vastagok, hosszanti irányban félbe vágom őket. A vékony grépfrútszeleteket váltott színekben körben elrendezem az édesköményágyon, és tördelek rá a halból. A koriandert és a mentát felaprítom, elkeverem az olajjal, amivel aztán megcsorgatom a carpacciot. Végül megszórom a gránátalmamagokkal és borsot tekerek rá.

Anna meg alább mondja, hogy melyik bort kínálta hozzá... vagy inkább melyik borhoz tálaltuk ezt a friss, ress, fanyar, füstös tálat.

Éva

péntek
nov.292013

Téli nádszál

Sokan télen kicsit elengedik magukat étkezés terén mondván, hogy úgysincs ilyenkor elég zöldség és gyümölcs, amivel változatosan lehet könnyű ételeket varázsolni, meg hát úgyis nyakig be vagyunk bugyolálva, nem látszik az a néhány plusz kiló, meg ugye ilyenkor az ember a napsütést és meleget hiányolva kedélyjavítás címén eszik, meg az ünnepek, meg a külső körülmények, meg a... meg a... meg a...

Állj!

Tény, hogy kisebb a kínálat a frissekből, pláne a hazaiból, mint ahogy az is tény, hogy fényből kevesebb jut. De hogy abból, ami elérhető, ne tudjunk mindig újabb és újabb ízharmóniákat varázsolni, és ezzel színeket csempészni a téli étkezésünkbe úgy, hogy még sikerüljön is a telet átvészelni a nyárra kínkeservesen megszerzett nádszál alakunkkal, na, az korántsem igaz! Itt az újabb szezonhoz illő formaőr fogás, ami csodálatos ebéd vagy vacsorafogás lehet önmagában, de az ünnepek során előételként is feltálalható... akár a lenti Alessiben. <3

NARANCSOS-AVOKÁDÓS PISZTRÁNGSALÁTA MÁNGOLDDAL

hozzávalók

1 doboz zsenge céklalevél (más zöldsaláta is megfelel)

20dkg (koktél)paradicsom

1 tálca melegen füstölt pisztráng

1 narancs/mandarin

1 avokádó

1/2 citrom

2ek tökmagolaj (olivaolajjal is helyettesíthető)

1ek tökmag

firssen őrölt bors

A narancsot/mandarint és avokádót meghámozom, a paradicsomot megmosom, mindent felkockázom. A salátából halmozok egy-egy maréknyit a tányérokba, megszórom a paradicsom-, narancs-/mandarin- és avokádókockákkal, és rátördelem a halból. A salátát aztán megcsorgatom citromlével (az avokádóra különös tekintettel, hogy ne barnuljon meg), megöntözöm tökmagolajjal, végül meghintem tökmaggal és borsot tekerek rá.

Villámgyors, ultra egészséges, nagyon tápláló és rendkívül finom.

Szép hétvégét!

Éva

szerda
máj.232012

Újrahasznosítás

Ha valamit, hát az átkos idején a szűkölködés belénk nevelte, hogy kaját nem dobunk ki. A családfő talán erre a legérzékenyebb nálunk. Én sem nézem jó szemmel, ha étteremben rendelés vagy itthon tálalás után úgy megy vissza a tányér, hogy maradt rajta étel. A már asztalnál evő gyerekemet is arra tanítom, hogy mindent meg kell enni, amit kiszedünk, mert sokaknak nem jut nem, hogy minőségi étel, de semmilyen. Nem hiszem, hogy van az a jólét, amiben ezt másképp gondolnám.

Amikor egy főzést követően elcsomagolom, amit a család/vendégek meghagytak, azt igyekszem másnap kreatívan felhasználni.

Évekkel ezelőtt kipróbáltam az előzőekben föltett sáfrányos, korianderes fehérborban paradicsommal posírozott pisztrángot, amit azóta kismilliószor csináltam - hol osztatlan, hol osztott sikerrel. Ez a recept aztán több mindent megihletett, többek között a másfél évvel ezelőtti Czifray hallé fordulójára ajánlott fogásaim közül egyet, amit következőnek meg is fogok osztani.

A minap a megmaradt fűszeres halfilét spenóttal álmodtam meg tésztához, ami annyira jól sikerült, hogy Lola kétszer szedett. Ennél nagyobb elismerés nekem nem kell.

FÉSZEKTÉSZTA SPENÓTTAL ÉS FŰSZERES FEHÉRBORBAN POSÍROZOTT PISZTRÁNGGAL

Ezt a receptet akkor érdemes megcsinálni, ha azt a bizonyos pisztrángot előzetesen valaki elkészítette, és maradt belőle. Külön ezért megcsinálni a halat nem célszerű. Mondjuk úgy nekiindulni, hogy a halból többet készít az ember előző este, hogy a másnapi vacsorát egy csupán párperces főzéssel fejedelmi tudja varázsolni, úgy már érdemes.

hozzávalók

1/2kg tagliatelle

a halhoz

receptet lásd itt, amin ezúttal annyit változtattam, hogy a hal belsejét egy-egy marék mentából, bazsalikomból és korianderzöldből valamint két gerezd fokhagymából és sóból készült fűszerpasztával töltöttem meg

a spenóthoz

30g vaj

3 gerezd fokhagyma

3 marék friss spenót

1/2tk 

frissen őrölt bors és szerecsendió

tálaláshoz lime és (bár halhoz nem szokták, de) parmezán

A tésztának teszek föl vizet, amikor forr, sózom, és beleteszem a tagliatellét. Közben a spenót alá szánt vajat egy serpenyőben felhevítem, a fokhagymát belereszelem. Amíg a fokhagyma dinsztelődik, megmosom a spenótot, lecsöpögtetem, szárastól a serpenyőbe teszem, és jól összeforgatom a fokhagymás vajjal. Sózom, borsozom, szerecsendiót reszelek bele, néhányat forgatok rajta, és elzárom alatta a gázt, hogy a szükségesnél jobban ne, épp csak összeessen. Már csak a halból kell minden maradék szálkát eltávolítanom, ha előzetesen ezt nem tettem meg, és kivárnom, hogy a tészta megfőjön. Az összeállításhoz lecsöpögtetem a fogkeményre főzött tagliatellét, a serpenyőben lévő spenóthoz adom forrón, majd a hideg haldarabokat a vele sült paradicsommal és fűszeres szafttal együtt beleborítom, egy lime levével megcsörgatom, és az egészet alaposan összeforgatom. Melegen vagy hidegen tálalom kevés parmezánforgáccsal.

Éva

kedd
máj.222012

Megosztó

A halreceptek többnyire megosztják a közönséget. Aki szereti, azt ez a recept ledönti a lábáról, aki nem, azon még ez sem segít. A recept eredetijének az általam már sokat emlegetett Josceline Dimbleby a megalkotója. Posírozott halról van szó, tehát egy savas közegben, jelen esetben fehérborban sül/párolódik a halhús, amit különböző fűszerek tesznek izgalmassá, itt most a sáfrány, a zöldbors, a koriandermag. 

SÁFRÁNYOS-KORIANDERES FEHÉRBORBAN PARADICSOMMAL POSÍROZOTT PISZTRÁNG

hozzávalók

4 egész tisztított pisztráng

4 paradicsom

2 csokor petrezselyem

a fűszeres borhoz

2dl száraz fehérbor

1tk nyírfacukor/méz

2tk üveges zöldbors

1tk koriandermag

1 jó csipet sáfrány

1tk

1dl olívaolaj

tálaláshoz további , bors, balzsamecet és petrezselyem

A bort a cukorral felteszem forrni. A petrezselymet felaprítom, a halakat megmosom, a belsejüket sózom, megtöltöm a zölddel, és egy hőálló tálba fektetem őket "fejtől-lábig". Amikor a bor csak épp felforrt, elzárom alatta a gázt. A borsot a koriandermaggal mozsárban durvára töröm, hozzáadom a sót és a sáfrányt, felöntöm a borral, és hagyom kihűlni. A paradicsomokat idő közben centis kockákra vágom, és elosztom a halakon. Amikor a fűszeres bor kihűlt, hozzákeverem az olívaolajat, és az megöntözöm vele a halakat (én nagyjából a felét-kétharmadát szoktam ráönteni, és a maradékkal legfeljebb locsolgatom sütés közben), kicsit össze is rázom, hogy mindenhová jusson a léből. A halat 200 fokon sütöm 30-40 percig, további 10 percig grillezem a tetejét, hogy kicsit megpiruljon a hal bőre és a paradicsomkockák éle, amitől azok édesebbek lesznek.

Tálaláskor a halakat egy tálra átemelem vigyázva, hogy ne essenek szét. A visszamaradt fűszeres lét igény szerint sózom, borsozom, és a paradicsomokkal együtt rákanalazom a halra. Végül balzsamecettel meglöttyintem, és megszórom petrezselyemmel.

Én többnyire natúr kuszkusszal vagy tabbouleh-vel kínálom. (Utóbbi receptje a két évvel ezelőtti közös nagy gyereknapi posztunkban, ami amúgy is most lesz aktuális, úgyhogy érdemes ott körülnézni.)

Éva

péntek
dec.162011

Hal a torkán

Az én Édesem nem egy nagy halrajongó szemben a családja többi tagjával. Mi élünk-halunk a hal mindegyik fajtájáért. Nála mára a csirkemellen túl a közös évek alatt őt érő állandó "behatások" nyomán ugyan befogadásra találtak a különböző nemes húsok, mint a sertésszűz, a kacsamell, a libacomb, a nyúl- és őzgerinc, a tengeri herkenytűk, még a csülök és a máj is, ezen túl már az ismeretlen fűszerek sem teljesen ismeretlenek a számára, ahogy a vega kaják fogysztásától sem óckodik. De a hal még mindig egy beveendő vár. Rendületlenül és láthatóan egyre növekvő élvezettel fogyasztja a legkomolyabb agymenéseimet is, de a minap kigondolt halkajám kiverte nála a biztosítékot. Becsülettel megette, de igazából akadozott hal a torkán... Pedig annyira finomra sikerült! Mindegy... jó nem túlfeszíteni a húrt, hisz nagy utat jártunk be idáig is! :)

FEHÉRBORBAN, VAJBAN PÁROLT PISZTRÁNG CITROMOS-ZÖLDFŰSZERES MANDULAPESZTÓVAL TÖLTVE BROKKOLIÁGYON

hozzávalók

3 kis fej brokkoli

egész konyhakész pisztráng

frissen őrölt bors

2ek vaj

1/2dl száraz fehérbor

a mandulapesztóhoz

1/2dl olívaolaj

1 kis kocka vaj

1/2 citrom leve

1 nagy marék natúr mandula

5 gerezd fokhagyma

3ek friss/fagyasztott zöldfűszer (én csombort, fokhagymasnidlinget és zsályát használtam)

frissen őrölt bors

1ek 

szerecsendió

tálaláshoz extra citrom

A brokkolit megmosom, kisebb rózsáira szedem, és fedő alatt párolórácson gőzben roppanósra párolom, majd jeges vízbe dobom, leszűröm, félreteszem.

A halat megmosom, letörölgetem. A sütésre szánt vajnak alágyújtok. A pesztó hozzávalóit egy robotgépben pürésítem, majd a krémet a halak belsejében szétosztom, a halak külsejét is sózom, borsozom. A halakat óvatosan beleteszem a felforrósított vajba,felöntöm a borral, lefedem, és közepes hőfokon az egyik, majd a másik oldalát is készre sütöm. 

Tálaláskor a brokkolidarabokat egy tányérra teszem, ráhelyezem az egész pisztrángot és megöntözöm a halsütésből visszamaradt szafttal, extra citromgerezddel kínálom.

Szeressétek! Nagyon könnyű és egészséges, ráadásul gyönyörű éke lehet a karácsonyi asztalnak.

Éva

vasárnap
jún.192011

Fesztiválszezon

Tavaly már megkaptuk a hízelgőnek is tekinthető "Fesziválok országa" illetményt, de nem árt azért, ha tudjuk ezt magunkra nézve kellő szerénységgel értelmezni. A Fesztiválkalauz számai szerint idén 6000 fesztivállal kalkulálhatunk. Hatezer! Nos, mi magyarok, bár pesszimista és önbizalomhiányos nép hírében állunk, mégis valahogy hajlamosak vagyunk az eseményeinket felértékelve mindent fesztiválnak titulálni, ez a gyakori átcímkézés pedig nem kis mértékben csap át esetenként fogyasztóvédelmi hatáskörbe. (Igen, mondjuk ha belegondolok, a jobb eladhatóság és több pénz reményében a magyar "leleményesség" mindenkor és minden formában képes utat törni magának: a hazai szolgáltatóipar előszeretettel téveszti meg a fogyasztót, pláne a vendéglátásban. Ha valami, ez sajnos abszolút benne van a kultúránkban, sőt, vílághírűek vagyunk róla. Töretlen optimizmussal hiszem, hogy lassan etéren is érik a változás.)

Idén - minthogy bő négy hónap múlva nemcsak, hogy már javában ősz lesz, de a jövevény érkezte miatt várhatóan egy jó ideig négy fal, de legalább is a mostanihoz képest egy jelentősen korlátozott mozgástér áll majd a rendelkezésemre (ismételten isteni egybeesés) - igyekszem kiaknázni a nyár, a szabadág adta lehetőségeket, és feltankolni kultúrélményekből, legyen az zene, gasztronómia, hagyományőrzés, stb. Ennek keretében bújom a fesztiválkalauzokat, programszájtokat, és hétvégéről hétvégére igyekszem megtervezni az optimális programot, ami kellő eseménygazdagságot és aktív pihenést, feltöltődést eredményez a családnak. Minden gondos utánajárás ellenére azért akadtak komoly mellényúlások. Ennek okán csak remélni merem, hogy az állítólag kialakítás alatt lévő szabályzás, miszerint nem lehet mindent fesztiválnak kikiáltani, csak ami volumen, színvonal és egyéb kritériumok mentén annak minősíthető, mielőbb meg is születik.

Voltunk idén többek között a MÜPÁ-ban Tavaszi jazzfesztiválon, a Várban Pálinka- és Libamájfesztiválon, Budai Gourmet-n a Millenárison (erről beszámoló is készült három felvonásban), Etyeken a Pincefesztiválon, hogy csak néhányat említsek, amik egytől-egyig hozták az elvárt színvonalat. Viszont mind a keceli Meggyfesztivál, mind az Eperfesztivál Tahitótfaluban hatalmas csalódás volt: a fesztiválok címadója komolyabb arányokat és magasabb színvonalat feltételezett gasztronómiai oldalról 3-3 standnál. Mindkét esemény inkább vurslira emlékeztetett, mint tényleges fesztiválra, ami pedig a csúcsot jelentette, hogy a Meggyfesztiválon mindenütt meghirdetett meggybornak se híre se hamva nem volt az egész rendezvény iskolaudvart alig meghaladó területén. Amiről viszont sajnáltam, hogy egyéb teendőink miatt lemaradtunk, az a Kéknyelű virágzásának ünnepe Keszegfesztivállal egybekötve Pünkösdkor Badacsonytomajban. Többezren látogattak el az eseményre, ahol 50 borász mérhette össze a Kéknyelű borait, miközben a közönség sorra tesztelhette a balatoni keszegsütők tudományát. (Szintén kimaradt az ország másik végében meghirdetett békéscsabai Csülök- és Sörparádé, illetve a szomolyai Cseresznyefesztivál - bár ha így látatlanban a két korábbi gyümölcsökre adaptált eseményt veszem alapul, ez utóbbit nem feltétlen bánom.) Ezzel szemben megjártuk Tihanyban az ottani Pálinkafesztivált, ami ugyan kicsi volt, de annál hangulatosabb a Visszhang-domb lankáin, hihetetlen panorámával a lemenő napban, kevés, de kimelkedő színvonalú kiállítóval. Ezek közül az egyik egy "Régi idők ízei" feliratú melegételstand volt. Kiváló szürkemarhából készült pincepörköltet kínáltak bográcsból, ropogós langalló lepényt, és ami nekem eddig az egyik legkiemelkedőbb ízélményt jelentette italfesztiválon: melegen füstölt egész pisztrángot házi kovászos uborkával. 

Ez a pisztrángcsoda annyira hatott rám, hogy így, egy bő hét után sem tudok túllépni rajta - ebbe a kívánásba azért minden bizonnyal az állapotom is belejátszik. (Szombaton pl. csak azért vacsoráztam roston tarját kovászos uborkával, hogy abból a két ízből legalább az egyiket megidézzem.) Utánajártam a rendezvény szervezőjének, hogy megtudjam, egyébként hol lehet ehhez a frenetikumhoz fesztiválkereteken kívül hozzájutni. Remélem, hamarosan választ kapok a kérdésemre, addig Rátok hagyatkoznék, kedves Olvasók: ha ismeritek az étel készítőit, és megosztjátok velem, hogy az év többi napján hol fellelhetők, azt nagyon megköszönöm.

A szezonban még számos fesztivál vár ránk. Mivel nem tudunk egy fenékkel több lovat megülni, ezért a hétvégéken párhuzamosan zajló események közül igyekezzünk kiválasztani az ízlésünkhöz legközelebbit. Ahol velünk minden évben biztosan össze lehet futni, az a Művészetek völgye Kapolcson, a Bográcsfesztivál Siójuton, a Sound, a Sziget, a SZIN, természetesen, a bajai Halászléfőző fesztivál, a Borfesztivál a Várban, a Kolbászfesztivál Békéscsabán, egyéb dinnye-, dió-, barack-, valamint egyes hagyományőrző vagy épp vitorlás, motoros rendezvények. 

Kutassátok a Programturizmus, a Fesztiválkalauz vagy a Fesztblog honlapját, állítsátok be a Facebookon is őket, így kisebb az esély, hogy lemaradtok valami Benneteket érdeklő eseményről. Mi mindenesetre tovább rójuk a fesztiválok forgatagát, hogy az élményszerzés mellett Titeket is első kézből tudjunk tájékoztatni az érdemi vagy pont azon eseményekről amelyeknek még célszerű adni néhány évet, így jövőre tudtok velük tervezni... vagy épp nem.

Éva

hétfő
nov.292010

A különc

Engem mindig is sok tekintetben különcnek tartottak. Már az általános iskolában kilógtam a sorból, és ahogy cseperedtem, folyamatában megtapasztaltam, hogy akik általános mércével próbáltak mérni, azoknak a szemében mindig szálka voltam, legyen szó tanárról, diákról, barátról, szülőről. Ez nem, hogy megrettentett volna, sokkal inkább megerősített abban a hitemben, hogy jó másnak, nem konformnak lenni, még ha sokszor nehezebb is. A minap olvastam egy remek idézetet a Facebookon, miszerint: "Sometimes you put walls up not to keep people out, but to see who cares enough to break them down", azaz "Néha nem azért építesz Magad köré falakat, hogy távol tartsd az embereket, hanem hogy megtudd, kit érdekelsz annyira, hogy megpróbálja őket lerombolni". Talán az egész életemet végigkísérte, és kíséri a mai napig ez az attitűd, aminek köszönhetően igenis egy idő után törekedtem rá, hogy ne lehessek egyszerűen mázsálható, miközben mindig, a mai napig formálódó nyitott könyvként tártam magam az engem körülvevő világ elé. Volt, aki egyszerűen nem volt kíváncsi az abban foglaltakra, volt, aki igen, de számára nehéz olvasmánynak bizonyultam, aztán volt olyan is, aki kíváncsi nem volt, de belefeledkezett a sorokba, és volt/van olyan is, aki nyitott volt erre a bizonyos nyitott könyvre a tartalmával együtt, és a mai napig érdeklődéssel lapozgat a fejezetek között. 

A mostani fejezet sok időt szentel a gasztronómiának, a legsokrétűbb művészetnek, az egyik legkomplexebb önkifejezési formának, amit ismerek. És mivel ugyanarról a "kötetről" van szó, hát miért lenne pont a kulináris karakterem különböző az alapoktól: természetesen a konyhaművészetben is a különlegeset, az esztétikusat, az elegánsat, a minden szempontból az átlagostól eltérőt keresem, kedvelem.

A legutóbbi Czifray-versenyre is ennek jegyében készültem a kis csapattal. A magam részéről a lent látható recepttel, annak több változatával (follow up-ban a későbbiekben részletezem) járultam hozzá a közös pályamunánkhoz. Az Ünnepekhez is szépen társítható.

EGRESSEL SAVANYÍTOTT HIDEG PISZTRÁNGKRÉMLEVES PIRÍTOTT MANDULÁBA FORGATOTT KAPROS-TÚRÓS HALGOMBÓCOKKAL

hozzávalók 

leves 

2ek olívaolaj 

1 felaprított újhagyma 

½ szeletelt édeskömény 

1/2kg egres (fagyasztott jó) 

1l fehérboros halalaplé (5dl víz, ¼ zeller héjastól levelestől, ¼ fehérrépa, ¼ póréhagyma, 1ek egész tarkabors, 

½ vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1/2tk szegfűbors, 5dl fehérbor, 1 pisztráng feje, farka és szálkái) 

1/2cm frissen reszelt gyömbér 

1-2ek méz

, bors 

halgombócok 

150g nyers pisztrángfilé (1 pisztráng filézve – a fejéből és a szálkájából készül az alaplé) 

125g natúr krémtúró 

1ek aprított friss édesköménykapor (sima kapor is jó)

1/8 lime leve 

1 tojás 

3ek (teljeskiőrlésű) gríz (elhagyható)

só, bors 

szerecsendió 

díszítéshez 

100g mandulapehely 

4tk tökmagolaj 

édesköménykapor

Először az alaplevet készítem el. A pisztrángot kifilézem, a filéket félreteszem, a farkat, fejet, gerincet és uszonyokat pedig fölteszem az alaplé egyéb, hámozatlan hozzávalóival együtt közepes lángon főni. Kb. 30-40 perc elteltével az alaplevet leszűröm, felhasználásig pihentetem. 

A leveshez az újhagymát és az édesköményt az olívaolajon közepes lángon megfuttatom, hozzákeverem az egrest, pár percig párolom, hozzáreszelem a gyömbért, majd felöntöm az alaplével. Felforralom, és fedő alatt alacsony lángon 10 percig főzöm a levet. Eközben egy robotgépben a halgombóc hozzávalóit a gríz kivételével krémesre összedolgozom, ízesítem, végül a grízt belekeverem (ha akarom, de el is hagyhatom - a tojás így is összefogja majd a gombócokat). Nedves kézzel cseresznye nagyságú gombócokat formázok a halas túrókrémből, és egy párolóedényben gőz fölött pár perc alatt készre párolom őket. A levest, mikor az egres és az édeskömény megpuhult, egy botmixerrel összepürésítem, hagyom kicsit kihűlni, belekeverem a mézet, majd legalább egy órára hűtőbe teszem a gombócokkal együtt. Tálalás előtt az édesköményzöldet felaprítom, a tökmagolajjal összekeverem, és egy egy csíkot húzok belőle a tányérra. Egy serpenyőben szárazon megpirítom a mandulapelyheket. A mandula egy részét késsel felaprítom, a halgombócokat kicsit megnedvesítem, és beleforgatom a pirított mandulapelyhekbe, majd tányéronként három gombócot az édesköménycsíkra helyezek. A levest tálba merem, a tetejét megszórom a mandulával, és a halgombócok mellé teszem. 

Látványos és emlékezetes fogás.

Éva
szerda
nov.102010

Villámvendéglátás

Amikor az ismerősökből/barátnőkből anyák lesznek, egy témával több okuk van találkozni, beszélgetni, eszmét és tapasztalatot cserélni a megváltozott életükről, értékrendjükről, gondolkodásukról, énképükről és, persze, a csemetéjükről. Az ilyen beszélgetések nagyon felemelőek tudnak lenni, a legtöbbször azzal, a beszélgetés során sok ponton megerősített végső konklúzióval, hogy az örömeinkkel, nehézségeinkkel, felismeréseinkkel, aggályainkkal, tapasztalatainkkal nem vagyunk egyedül. Az anya "bajtársakkal" érzett sorsközösségből lehet sok erőt meríteni azokhoz a pillanatokhoz, amik kihívást jelentenek. Arról nem beszélve, hogy sokat tanulhatunk egymástól arról, ki hogy látja, csinálja, véli. A kéretlen tanácsoknak ezekben a beszélgetésekben nincs helye - a tanulási folyamatot más táplálja.

Apropo: táplálás. A héten hozzánk látogató mamabarátnő szereti a konyhaműveszetet, de mint mondta, ő maga a főzésre nem midenkor szán időt, energiát. Szerencsésnek tartja magát abból a szempontból, hogy nincs rékényszerülve, mert a férje otthonosan mozog a konyhában, így ő még többet koncentrálhat az éveken át áhított és egy éve világra jött csodaszép kislányukra, Grétára. Anyez az egészséges, ínyenc kajákért van oda, a saját blogján is ezt promotálja. (A mi blogunkat pedig lépten-nyomon dícséri. Mondjuk minden szentnek maga felé hajlik a keze: a blog egy hangyányit az ő bébijük is, hisz a logónk tőlük származik. :) Ez úton is köszönet érte.) Nem volt tehát nehéz dolgom, mikor azt kellett kitalálnom, mivel várjam ebédre.

GYÖMBÉRES-KÖRTÉS KARFIOLPÜRÉ AKÁR SÜLT PISZTRÁNG MELLÉ

hozzávalók

1 fej karfiol

1/2 fej vöröshagyma

(esetleg 1/2 fej édeskömény - elhagyható)

1 körte

1cm friss gyömbér

1tk méz/nyírfacukor

1/2 citrom leve

1tk

frissen őrölt bors

Egy párolóedényben fölteszek vizet forrni. A karfiolról a leveleket levágom (nem dobom ki!), a fejet megmosom, és rózsáira bontom. A vöröshagymát megpucolom, a felét tovább felezem, és a karifollal együtt a párolóedénybe teszem. A körtét meghámozom, kicsumázom, nagyobb darabokra vágom, és a karfiol után küldöm. Fedő alatt pár perc alatt puhára párolok mindenkit. Amikor kész, egy keverőtálba borítom az párolórácson izzadó zöldséget-gyümölcsöt, és egy botmixerrel krémesre pürésítem. A pürébe belereszelem a gyömbért, hozzáadom a sót, borsot, mézet és citromlevet, majd alaposan elkeverem. Ha úgy ítélem, hogy nem elég laza, egy-két kanállal adok hozzá a párolóléből. Halak, sültek mellé isteni köret (ráadásul nem hízlal!), de magában is finom. Egy kis alaplével meg némi fűszerrel, joghurttal remek krémlevessé lehet fejleszteni.

Éva

Ui.: A halhoz én egyszerűen fogtam két egész pisztrángot, megmostam, kívül belül besóztam, beborsoztam, félretettem. A karfiol levágott levelét és a megmaradt fél hagymát felkozkáztam, egy tálban sóval, borssal, 1tk őrölt korianderrel és 2 gerezd reszelt fokhagymával összekevertem, és beletöltöttem a hal belsejébe. Egy tűzálló tálba tettem a megpakolt pisztrángokat, fél deci olívaolajjal nyakonöntöttem, és 40 percre betoltam 180 fokra a sütőbe. Amikor a hal félóra sütsen túl volt, akkor fogtam hozzá a karfiol elkészítéséhez. Ági, aki nem rajong a karfiolért, három adaggal kért. Akkor ezek szerint jó lett. :)