Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in Pane rustico (1)

vasárnap
máj.092010

Egy hirtelen jött ötlet

Ha kedvenc könyvemről kérdeznek, szakácskönyvcímeket és -írókat kezdek sorolni. Rajongásig szeretem bújni a gasztroirodalmat. Ha egy női magazin a kezembe kerül, az bizos, hogy  hátulról támadok, és a recepteket nézem meg először. Egyrészt esztétikai élményt nyújt a szemetgyönyörködtető tálalásban, szépen megfotózott ételek látványa, másrészt ötletet ad, hogy aznap akár mit főzzek. Harmadrészt megihlet. Ha az ember sokat forgat vonatkozó szakirodalmat, és ehhez mérten sokat is kísértletezik, egy idő után megtanulja, hogy milyen ízek mivel passzolnak, milyen technikákat húzhat rá egy létező receptre, amivel teljesen újraértelmezi azt, és egyáltalán: megtanul főzni, az alkotó értelemben. Sohasem késő elkezdeni. 

Mostanában, úgy látszik, az évek tapsztalásai és a folyamatosan bennem munkáló kreativitás elemi erővel akarnak belőlem innováció formájában előtörni. Ahelyett, hogy a korábban összegyűjtött és kipróbált, jól bevált - és már egy ideje befotózott - recepteket osztanám meg Veletek sorban, újabb és újabb gondolataim támadnak saját kreációkra. Az alábbi egy közülük. A fogyni nem látszó láda eper, némi főző múlt, egy szabad hétvége és egy induló blog teremtette lelkesedés isnpirációvá forrott össze, és alkotási vágyban manifesztálódik. ...De hogy konkrétan ez az összeállítás hogy jutott az eszembe?! T.i. ilyen vagy ehhez hasonló ízpárosítással még soha sehol nem találkoztam. 

FEKETE SAJT- ÉS FRISS EPERSALÁTA MÁKOS-MÉZES ÖNTETTEL, ZÖLDLEVÉLÁGYON

Az eper egy csoda. Ízre, látványra, sokoldalú felhasználhatóságát tekintve egyaránt. Örömmel bemutatnám, de mivel előttem ezt pl. Ízbolygó és a Wikipedia már minden részletre kiterjedően megtette, én nem szeretnék itt hosszas leírásokba bocsátkozni. Mert ha az eper jó tudjdonságait, erdetét, az elnevezése körüli kisebb zűrzavart akarnám részletezni, az bizony az hosszas leírás lenne. Ehelyett jöjjön csak egyszerűen maga a recept:

Hozzávalók

15dkg fekete penészes sajt (én Castello Blacket vettem, de más belül penészes sajt is kiváló lehet, mint a Roquefort, kéksajt, Gorgonzola, stb...)

15dkg friss eper

1 marék vegyes zöldsalátalevél

1ek mák

3ek olívaolaj

1tk méz

1 gerezd lime

4-5 mentalevél a díszítéshez

2 szelet friss kenyér (Mondjuk ehhez a fogáshoz én leginkább Ádám két percnyi munkával járó, könnyű és ropogós Pane Rusticoját tudom a legjobban elképzelni, fehér liszt ide vagy oda. Remélem, hogy minél közelebb ehhez a bejegyzéshez megosztja Veletek a receptet! Kérjétek tőle!)

A sajtot egy nagy tálba kézzel belemorzsolom. Az epreket hosszában négy felé vágom, és hozzáadom a sajthoz. Egy mozsárban összezúzom a mákot (de kapásból daráltat is lehet venni), hozzáadom először az olívaolajat, alaposan elkeverem, majd a mézet 2-3 csepp limelével, és erőteljesen keverem, amíg homogén nem lesz az öntet. A háromnegyedét ráborítom a sajt-eper kombóra, és gyors, könnyed, de óvatos mozdulatokkal összeforgatom az egészet, hogy az öntetet mindenütt egyenletesen eloszlassam. Egy tányérra zölsaláta-levelekkel megágyazok, a sajt-epersalátát ráhalmozom, a maradék öntettel meglocsolom, és vékony csíkokra vágott mentával megszórom. Limegerezdet és friss, ropogós magoskenyeret kínálok mellé.

...Uhhh, elég jó lett!

Éva