Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in pálinka (2)

vasárnap
jún.192011

Fesztiválszezon

Tavaly már megkaptuk a hízelgőnek is tekinthető "Fesziválok országa" illetményt, de nem árt azért, ha tudjuk ezt magunkra nézve kellő szerénységgel értelmezni. A Fesztiválkalauz számai szerint idén 6000 fesztivállal kalkulálhatunk. Hatezer! Nos, mi magyarok, bár pesszimista és önbizalomhiányos nép hírében állunk, mégis valahogy hajlamosak vagyunk az eseményeinket felértékelve mindent fesztiválnak titulálni, ez a gyakori átcímkézés pedig nem kis mértékben csap át esetenként fogyasztóvédelmi hatáskörbe. (Igen, mondjuk ha belegondolok, a jobb eladhatóság és több pénz reményében a magyar "leleményesség" mindenkor és minden formában képes utat törni magának: a hazai szolgáltatóipar előszeretettel téveszti meg a fogyasztót, pláne a vendéglátásban. Ha valami, ez sajnos abszolút benne van a kultúránkban, sőt, vílághírűek vagyunk róla. Töretlen optimizmussal hiszem, hogy lassan etéren is érik a változás.)

Idén - minthogy bő négy hónap múlva nemcsak, hogy már javában ősz lesz, de a jövevény érkezte miatt várhatóan egy jó ideig négy fal, de legalább is a mostanihoz képest egy jelentősen korlátozott mozgástér áll majd a rendelkezésemre (ismételten isteni egybeesés) - igyekszem kiaknázni a nyár, a szabadág adta lehetőségeket, és feltankolni kultúrélményekből, legyen az zene, gasztronómia, hagyományőrzés, stb. Ennek keretében bújom a fesztiválkalauzokat, programszájtokat, és hétvégéről hétvégére igyekszem megtervezni az optimális programot, ami kellő eseménygazdagságot és aktív pihenést, feltöltődést eredményez a családnak. Minden gondos utánajárás ellenére azért akadtak komoly mellényúlások. Ennek okán csak remélni merem, hogy az állítólag kialakítás alatt lévő szabályzás, miszerint nem lehet mindent fesztiválnak kikiáltani, csak ami volumen, színvonal és egyéb kritériumok mentén annak minősíthető, mielőbb meg is születik.

Voltunk idén többek között a MÜPÁ-ban Tavaszi jazzfesztiválon, a Várban Pálinka- és Libamájfesztiválon, Budai Gourmet-n a Millenárison (erről beszámoló is készült három felvonásban), Etyeken a Pincefesztiválon, hogy csak néhányat említsek, amik egytől-egyig hozták az elvárt színvonalat. Viszont mind a keceli Meggyfesztivál, mind az Eperfesztivál Tahitótfaluban hatalmas csalódás volt: a fesztiválok címadója komolyabb arányokat és magasabb színvonalat feltételezett gasztronómiai oldalról 3-3 standnál. Mindkét esemény inkább vurslira emlékeztetett, mint tényleges fesztiválra, ami pedig a csúcsot jelentette, hogy a Meggyfesztiválon mindenütt meghirdetett meggybornak se híre se hamva nem volt az egész rendezvény iskolaudvart alig meghaladó területén. Amiről viszont sajnáltam, hogy egyéb teendőink miatt lemaradtunk, az a Kéknyelű virágzásának ünnepe Keszegfesztivállal egybekötve Pünkösdkor Badacsonytomajban. Többezren látogattak el az eseményre, ahol 50 borász mérhette össze a Kéknyelű borait, miközben a közönség sorra tesztelhette a balatoni keszegsütők tudományát. (Szintén kimaradt az ország másik végében meghirdetett békéscsabai Csülök- és Sörparádé, illetve a szomolyai Cseresznyefesztivál - bár ha így látatlanban a két korábbi gyümölcsökre adaptált eseményt veszem alapul, ez utóbbit nem feltétlen bánom.) Ezzel szemben megjártuk Tihanyban az ottani Pálinkafesztivált, ami ugyan kicsi volt, de annál hangulatosabb a Visszhang-domb lankáin, hihetetlen panorámával a lemenő napban, kevés, de kimelkedő színvonalú kiállítóval. Ezek közül az egyik egy "Régi idők ízei" feliratú melegételstand volt. Kiváló szürkemarhából készült pincepörköltet kínáltak bográcsból, ropogós langalló lepényt, és ami nekem eddig az egyik legkiemelkedőbb ízélményt jelentette italfesztiválon: melegen füstölt egész pisztrángot házi kovászos uborkával. 

Ez a pisztrángcsoda annyira hatott rám, hogy így, egy bő hét után sem tudok túllépni rajta - ebbe a kívánásba azért minden bizonnyal az állapotom is belejátszik. (Szombaton pl. csak azért vacsoráztam roston tarját kovászos uborkával, hogy abból a két ízből legalább az egyiket megidézzem.) Utánajártam a rendezvény szervezőjének, hogy megtudjam, egyébként hol lehet ehhez a frenetikumhoz fesztiválkereteken kívül hozzájutni. Remélem, hamarosan választ kapok a kérdésemre, addig Rátok hagyatkoznék, kedves Olvasók: ha ismeritek az étel készítőit, és megosztjátok velem, hogy az év többi napján hol fellelhetők, azt nagyon megköszönöm.

A szezonban még számos fesztivál vár ránk. Mivel nem tudunk egy fenékkel több lovat megülni, ezért a hétvégéken párhuzamosan zajló események közül igyekezzünk kiválasztani az ízlésünkhöz legközelebbit. Ahol velünk minden évben biztosan össze lehet futni, az a Művészetek völgye Kapolcson, a Bográcsfesztivál Siójuton, a Sound, a Sziget, a SZIN, természetesen, a bajai Halászléfőző fesztivál, a Borfesztivál a Várban, a Kolbászfesztivál Békéscsabán, egyéb dinnye-, dió-, barack-, valamint egyes hagyományőrző vagy épp vitorlás, motoros rendezvények. 

Kutassátok a Programturizmus, a Fesztiválkalauz vagy a Fesztblog honlapját, állítsátok be a Facebookon is őket, így kisebb az esély, hogy lemaradtok valami Benneteket érdeklő eseményről. Mi mindenesetre tovább rójuk a fesztiválok forgatagát, hogy az élményszerzés mellett Titeket is első kézből tudjunk tájékoztatni az érdemi vagy pont azon eseményekről amelyeknek még célszerű adni néhány évet, így jövőre tudtok velük tervezni... vagy épp nem.

Éva

szerda
jan.262011

A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek

Dr. John Gray nagysikerű könyve végtelen szellemesen, szokatlan köntösbe bújtatva, új megközelítésből tárgyalja az örök férfi-női ellentétet, és arra vonatkozóan szolgál útmutatásokkal, hogy hogyan értelmezzük egymást a nemünkből fakadó  különbözőségeink és eltérő világértelmezésünk, gondolkodásmódunk, kommunikációnk dacára. Erre a könyvre épült egy társasjáték is, amire a kedvenc békéscsabai second-hand üzletemben leltem rá pár éve. A kincsvadászat élményét fokozta a tény, hogy kemény 400 magyar forintért jutottam hozzá a ráadásul nyelvgyakorlásnak sem utolsó, angol nyelvű játékhoz.

A tegnapi vendégség záró akkordjaként 3-3 fős női-férfi csapatra osztva próbáltuk kitalálni egymás gondolatait a húzott kártyákon szereplő kérdésre adható mindenkor 3 válasz közül. A kérdések helyes értelmezése is sokszor már diskurzust indított köztünk, de a válaszok kivesézése és a válaszadó szepontjainak megismerése - már amikor hagyta - óriási móka volt. Hatalmasakat röhögtünk, nagyon jó kis este volt.

A menü részeként pedig francia hagymalevest, hamis qiuche lorainne-t avocadomártással készült zölsalátával, fondüt mindenféle mártogatnivalóval, mint zellerszár, körte, alma, kenyér és füge és a végén egy saját ihletésű desszertet tálaltam fel.

ÖTFŰSZERES-MASCARPONÉS GESZTENYEKÚP KÓKUSZTEJES CSOKIBEVONATTAL ÉS CSERESZNYEPÁLINKÁBA ÁZTATOTT ASZALT VADCSERESZNYÉVEL

hozzávalók

25dkg sült vagy főtt gesztenye (én frissen sütöttem, de kevesebb macera a Marroni fagyasztott natúr egész főtt gesztenyéjét használni)

25dkg mascarpone

2ek ötfűszerkeverék (ha nincs, akkor külön teszem bele az őrölt csillagánizst, fahéjat, szegfűszeget, édesköménymagot és szecsuáni borsot)

3ek méz

a bevonathoz

10dkg 70% kakaótartalmú csoki

1/2dl kókusztej

5dkg vaj

3ek víz

3ek méz

1ek vaníliaesszencia

körítésnek egy marék aszalt feketecseresznye 1dl vadcseresznyepálinka

Ha teljesen megőrültem, akkor előző este egy kb. 40dkg gesztenyét bevagdosok, és beáztatok vízbe, hogy aztán másnap 140 fokon 30-40 perc alatt megsüssem, és egy órát kínlódjak a héja eltávolításával. Máskülönben a fagyasztóból kiveszem a főtt egész gesztenyéket, és csak megvárom, míg felenged. Viszont a cseresznyéket előző nap áztatom a pálinkába, és lefedve hagyom, hogy házasságra lépjenek egymással.

Egy robotgépben összedolgozom a gyesztenyemassza minden hozzávalóját, és egy tálra halmozok kúpokat belőle, majd beteszem a hűtőbe/kiteszem a teraszra.

A csokiöntethez gőz fölött egy tálban megolvasztom az összetört csokit a vízzel, majd beledolgozom a kókusztejet, a vajat és a mézet végül a vaníliaesszenciát. Ha esetleg eljön egy pont, ahol csomósodik a kókusztej hozzáadása után, nem kell aggódni, mert a méz és a vaj rendbe tesz mindent.

A gesztenyekúpokat előveszem, a csokimázzal bevonom őket, és visszahűtöm fogyasztásig.

Tálaláskor a maradék csokimázzal megdíszítem a tányért, ráhelyezem a csokis gesztenyebonbont (elég tömény ahhoz, hogy elég legyen tányéronként egy), és a pálinkás cseresznyével körítem (a gyerekek esetében természetesen ezt kihagyom). Én tegnap a kiázott feketecseresznyével bordóra színezett pálinkát is mellé kínáltam a desszertnek. Legközelebb viszont az áztatott aszalt cserkókat nem a falatok mellé teszem, hanem bele fogom dolgozni a gesztenyemasszába - ezt már eldöntöttem.

Éva

Ui.: ...És megint olyan mázlim volt a képkészítésnél - legalább a frissen elkészült desszertek fotózásnál, a tálalásnál már sajnos vakuznom kellett -, hogy pont piroslott az ég alja az eső utáni lemenő napban, mint az ominózus csokis-mézes diótortám fotózása idején.