Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in marha (10)

szombat
okt.122013

Majdnem klasszikus vadas

Családi ebéd, nehéz ügy. Nem merek nagyon kísérletezni, volt rá példa, hogy teljes csőd volt a menü, a rossz választás vagy kivitelezés miatt. Tálaltam már fel, jobb híján, takonnyá főtt minestronét, karamellmentes crème brûlée-t, "marhahúslevest" sertésből.

Vadas mellett döntöttem, és bár sosem csináltam, nem tűnt kihívásnak. Marhapofát szerettem volna, Józsi hentes kifogyott belőle, helyette rostélyost ajánlott. Megérte hinni Neki, a hús olyan omlós lett, hogy nem lehetett szeleteni sem. A mártás fűszerezését kicsit újragondoltam, főleg azért, mert a klasszikus után a gyomorégés menetrendszerűen érkezik az egész családnál.

A köret yorkshire puding és krumpligombóc volt, ez utóbbit szintén először csináltam. Az egyik fele szétfolyt, a másik, újra bekevert rész pedig túl kemény - ahhoz nem is adok meg receptet, minden anyutól/nagyitól el lehet kérni a tutibiztos reszöpit.

Az előétel vargányás marhavelouté volt tigrisrák tempurával, azt elfelejtettem lefényképezni. Legközelebb.

MAJDNEM KLASSZIKUS VADAS

kell hozzá

fejenként 20 dkg marhahús (pofa, rostélyos, meg amit a hentes ajánl)

fél kiló húsonként 1 fehér- és sárgarépa

egy darabka szerecsendió-virág

2-3 szegfűszeg

egy csillagánizs mag (a csillag egy ága)

teáskanál egész feketebors

2-4 babérlevél

kis darabka fahéj

egy fej vöröshagyma

2 kanál nádcukor vagy méz

2 evőkanál teljeskiőrlésű liszt

egy teáskanál mustár (lehetőleg cukormentes)

1-2 dl tejföl

kis kocka vaj (2-3 dkg)

A húst forró serpenyőben pár perc alatt kérgesítsd körbe, nem gond, ha kicsit odakap, kell a pörzsanyag. Ha kész, tedd lábosba, öntsd fel annyi vízzel, ami ellepi. Darabold hozzá a gyökereket, a hagymát és teatojásba vagy muszlinba csomagolva a fűszereket (így egyben ki lehet majd venni a főzés végén, a mártásba csak az ízük kerül). Forrald fel, majd vedd apróra a lángot, hogy épp csak forrdogáljon. Főzd így 4-5 órát, vagy amíg a hús egészen megpuhul.

Ha kész, vedd ki a húst (lefedve tedd félre, ne hűljön ki) és a fűszereket. A levet pürésítsd mártássá (nem biztos, hogy az összes lére szükség van, én kimertem a zöldségeket a turmixba, ahhoz adagoltam a levet).

A karamellrántás elhagyható (enélkül paleo), de jó ízt ad: kis kocka vajjal főzz a cukorból/mézből karamellt, szórd hozzá a lisztet, majd egy kis mártással keverd csomómentesre. Mehet az egész a mártáshoz, főzd 5-10 percig kis lángon (hogy a liszt megfőhessen benne). Egy kanál mustárral elkevert tejfölt hőkiegyenlítéssel (a forró mártásból pár kanállal elkeverve) add hozzá. Átszűrni nem fontos, de lehet.

Köret szabadon választott.

Ádám

péntek
máj.312013

Izgága szakács

Szombatonként biopiac. Májusban pedig ez extatikus állapotokat jelent nálam a hosszú ínséges hónapokat követő első tavaszi zöldség- és gyümölcsburjánzás okán. Legutóbb hajnali fél hétkor már úton is voltam, és bevásároltam mindenféle friss, finom csodából. Ilyenkor aztán hazafelé szétvet az izgalom, hogy mit fogok belőlük csinálni.

Az egyik legklasszabb szerzeményem négy csomag újrépa volt, aminek a zöldje egy komplett bokornyit tett ki. Tudtam, hogy a zsákomban lapuló darált marhából valamilyen keleties fasírtot fogok készíteni, mikor bevillant, hogy köretnek a legjobb ehhez egy tabbouleh... petrezselyem helyett a répa zöldjével.

KELETIES GRILLBURGER RÉPAZÖLD-TABBOULEH-VEL ÉS VAJON PÁROLT CITROMOS ÚJRÉPÁVAL

hozzávalók

a burgerhez

400g darált marha

5 szál újhagyma

2kk

1tk szódabikarbóna

5 gerezd fokhagyma

1 csomag korianderzöld

1ek őrölt koriander

1ek őrölt római kömény

1/2kk cayanne bors

1/2dl olívaolaj

a tabbouleh-hez

1/2 bögre bulgur (tört búza - én nagyszeműt használtam)

1 bögre víz

2 citrom leve

4 paradicsom

5 szál újhagyma

1/2kk

1 csokor friss korianderzöld

1 csokor friss menta

5 csokor friss petrezselyem... normális esetben, jelenleg az 5 csokor bébirépa répazöldje (vagy 30-40dkg)

a citromos répához

4 csomag újrépa

3dkg vaj

1/2dl víz

pici

1/4 citrom leve

A répákat megmosom, a zöldjüket úgy vágom le, hogy 3-5 centit rajta hagyok a répán - nem is hámozom, mert nagyon zsenge. Félreteszem. A tabbouleh-hez a bulgurt átmosom, majd beáztatom a vízbe és a citromlébe, sózom - hagyom állni legalább egy óráig. Közben a burger hozzávalóit egy tálban alaposan összegyúrom, nedves kézzel pogácsákat formázok a masszából, és lefedve legalább fél órára a hűtőbe teszem. Amíg a bulgur puhul, a húspogácsa ízei pegig összeérnek, a saláta további alapanyagait készítem elő: a paradicsomot, az újhagymát és a zöldfűszereket a répazölddel együtt alaposan megmosom, lecsöpögtetem - mindent felaprítok.

A sütéshez a burgereknek egy vasserpenyőt vagy faszénsütőt amennyire lehet, felforrósítok. Egy másik serpenyőbe beledobok egy kocka vajat, beleöntöm a vizet, felhevítem. A húspogácsákat a sütőrácsra teszem, a répákat a serpenyőbe, amit le is fedek. Kb. 5 percem marad, hogy a saláta maradék hozzávaóit összedolgozzam, meglocsolva olívaolajjal. A bugereket félidőben megfordítom, a répákat összerázom. Az öt perc végén a tüzeket elzárom, tálalok: a tányérokon elrendezem a fasírtokat, formákban kiadagolom a tabbuleh-t, végül halmozok keveset a répákból is, amit megcsorgatok a citromlével.

Tabbouleh - vagy legalábbis bulgur - nélkül paleósok is fogyszthatják.

Jó étvágyat!

Éva

csütörtök
máj.092013

Húsgombóctagine

Mind Évának, mind nekem volt szerencsénk vendégeskedni Mautner Zsófinál, nemrég indult tévéműsorában (Ízes élet). Remekül éreztem magam, az egész stáb rém kedves és profi. Én olaszt főztem, de egy jövőbeni esetleges újrázás alkalmával, ígéretem szerint, marokkói lesz a menü. Akár az alábbi fogás.

MAROKKÓI HÚSGOMBÓCRAGU

kell hozzá

30-40 dkg darálthús (csirke volt itthon, de vörös hússal szerintem jobb lenne)

egy doboz kockázott paradicsom

egy cukkíni

egy fej vöröshagyma

egy kanál római kömény

egy kávéskanál fahéj

néhány dl zsiradék (a húsgombócok sütéséhez)

olívaolaj

sóban érlelt citrom

egy marék petrezselyem- vagy korianderzöld (egész más ízt adnak a ragunak, mindkettő remek)

A húst csak sóval és borssal ízesítsd, gyúrj kis gombócokat, nem túl forró olajban/zsírban süsd meg őket, majd papírtörlőn tedd félre. Olívaolajon párold üvegesre az aprított hagymát, dobd hozzá a kockázott cukkínit, majd a tűzről félrehúzva az edényt szórd hozzá a porított köményt és a fahéjat. Pár másodperc alatt felszabadulnak az ízek, ezután jöhet a paradicsom. Sózd meg, s ha már forr, borítsd hozzá a húsgombócokat és főzd pár percig kis lángon (ezalatt a gombócok felpuhulnak, felmelegednek és magukba szívnak egy keveset az ízekből). Tálalás előtt keverd hozzá a vékonyra csíkozott érlelt citromhéjat és szórd meg petrezselyem- vagy korianderzölddel.

Kuszkusszal vagy magában.

Ádám

vasárnap
nov.252012

A burgundiai marha

A Julie és Julia film egyik emblematikus étele a bœuf bourguignon ("böf burginyon"). Hosszadalmas, pepecselős étel, ünnepi alkalomra való - nálam egy születésnap adta az apropót. Józsi hentes tanácsára marhapofából készítettem el, s ez a főzés első három órájában téves döntésnek bizonyult: a hús nem puhult, a hártyák rágósak és gumisak voltak, a szaftnak esze ágában sem volt sűrűsödni, kétségbe voltam esve. Az érkező családot pizzarendelés lehetőségével nyugtattam, de Ők szemlátomást jobban bíztak a böf sikerességében, mint én. Egy adott ponton túl az arcdarabok hirtelen puhulni kezdtek, a hártyák lágy zselévé finomodtak, a szaft besűrűsödött. Elégedettek voltunk az első burgundiai marhánkkal.

Pár nappal később más hús beszerzésének ügyében ismét Józsinál jártam, s megosztottam vele, milyen lelkiállapotokon mentem keresztül a főzés során. "Persze, hogy nehezen puhul, nagyon erős izom, sokat mozog, azzal rág az állat." A kollagén aztán lassan kifő a rostokból, ettől besűrűsödik a szaft, összeáll az étel. No igen, 4 óra elteltével. De a hosszú idő alatt olyan ízbanda verődik össze, amelyhez hasonlót még nem kósoltam. Megéri belevágni. Kényes vendégeink elől titkoljuk el, hogy pofát esznek - imádni fogják. A húskockákat átszelő vékony zseléréteg pedig csak látszatra lehet furcsa, az íze, állaga csodás.

BŒUF BOURGUIGNON

kell hozzá

fejenként 25 dkg marhapofa

2 üveg száraz vörösbor

1-2 fej vöröshagyma

néhány szál friss kakukkfű

5-10 dkg szalonna

20-30 dkg gomba (én csiperkét és laskát használtam)

3 dkg vaj

4 gerezd fokhagyma

6-10 sárgarépa

egy csokor petrezselyemzöld

A marhapofa egyik oldalát egészen befedő, nagy darab fehér hártyát vágd le, a húst átszelő, vékony fehér hártyákat viszont hagyd benne: lágy zselé lesz belőlük a főzés végére, és ezekből fő ki a kollagén, amitől sűrű lesz a szaft. Kockázd fel a húst, majd az egyik üveg borban marináld a babérlevéllel, kakukkfűvel együtt egy napig a hűtőben.

A leszűrt húskockákat (a borra szükség lesz, ne öntsd ki!), kis adagokban pirítsd körbe forró serpenyőben, majd borítsd tűzálló tálba. A serpenyőbe odasült húsdarabkákat kis borral főzd fel, ezt öntsd a húsra. 3 dkg vajon párold meg a felapírott vörös- és fokhagymát, majd add hozzá a nagyobb darabokra vágott répát; pár perc párolás után kotord a húskockákra. Öntsd fel az egészet annyi borral, amennyi ellepi (a marinádhoz használt bort és fűszereket mindenképp használd fel), sózd, borsozd.

200 °C-ra melegített sütőben legalább négy órát süsd, végig lefedve. Ha elkészült, a zsírjára sütött szalonnán párolt gombát keverd a raguhoz, szórd meg friss petrezselyemmel.

Grillezett puliszkával tálaltam.

Ádám

kedd
okt.232012

Wellington bélszín, személyre szabva

A Wellington bélszín eredeti receptje valahogy így néz ki: kérgesítsd a kívánt ideig a bélszínt, burkold (libamáj)pástétommal, duxelles-lel (gomba, shalotthagyma, zöldfűszerek és tejszín keverékéből főzött ragu) együtt levelestésztába, majd így süsd készre. Úgy hangzik, mintha valami többszáz éves ételről lenne szó, pedig csak a huszadik század közepén született. Elnevezésének eredete homályba vész.

Abban egyetértenek a gasztroguruk, hogy a Wellington bélszín megismertetése a laikus, otthon főző közönséggel Gordon Ramsay nevéhez köthető. Ő tette széles körben ismertté azt a receptet, ami segít kiküszöbölni az esetleges baklövéseket, így az eredmény egy "foolproof" (rossz fordításban hülyebiztos) verzió, amivel bárki megpróbálkozhat otthon - ha rászánja az időt. Egy szelet zöldfűszeres palacsinta kerül a batyuba, mely megvédi a leveles tésztát az elázástól - így azonban a tészta nem kap semennyit a hús szaftjaiból, ezt pár szelet pármai sonka hivatott ellensúlyozni.

A bélszín nem olcsó hús, de egy ünnepi alkalomra neki lehet futni ennek az ételnek, biztosan jól sikerül. Ezúttal Meli készítette el; hibátlan lett, pedig Ő nem egy megszálott hobbiszakács, csak simán van tehetsége a főzéshez. Az inspirációt a Szakácsok könyve jelentette, persze kicsit változtattunk a fűszerezésen, nem bírtuk megállni.

MINI WELLINGTON BÉLSZÍN

kell hozzá

fejenként egy 3 cm vastag bélszínérme

leveles tészta (egy gurigából két adag vágható ki)

1 fej shalott- vagy vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

egy evőkanál friss vagy szárított kakukkfű

10-20 dkg gomba (megfelel a csiperke)

fél dl tejszín

8-10 szelet pármai sonka

2-3 tojássárgája

zöldfűszeres palacsinta (1 tojás, 10 dkg liszt, 2 dl tej, kakukkfű/bazsalikom/metélőhagyma/petrezselyem)

A sózott, borsozott, szobahőmérsékletű húst forró serpenyőben kevés zsiradékon kérgesítsd: minden oldalát 1-2 percig pirítsd, attől függően, mennyire átsütve szereted (a batyuban sütés közben már nem igazán fog tovább készülni a hús). Csomagold alufóliába vagy dobozba, amíg hűl.

Süsd ki a palacsintákat kevés olajon.

Készítsd el a duxelles-t, vagyis a gombaragut: a hús visszamaradt zsírján vagy vajon párold meg a hagymát, zúzott fokhagymát és kakukkfüvet, majd add hozzá a felaprított gombát. Sózd, borsozd. Ha megpuhult, öntsd hozzá a tejszínt, főzd pár percig, majd hagyd hűlni.

Állítsd össze a batyukat: a leveles tésztából vágj nagy kört (vagy nyújts belőle kört, ha van türelmed), fektess rá egy palacsintát, helyezz rá néhány szelet pármai sonkát, kanalazz rá gombát, majd helyezd rá a húst. Fogd össze az egészet batyuvá, nyomkodd össze a tetejét, majd fordítsd meg (így alulra kerül a batyu szája), tedd sütőpapírral bélelt tepsire. Kend meg tojássárgájával és mehet az előmelegített 180 °C-os sütőbe. Amint a tészta aranybarna, elkészült.

Ádám

szerda
júl.182012

A nagy klasszikus

A grill Mozartja. Óriás képzavar. A hamburger a mindenek felett álló, soha meg nem unható örök klasszikus, amit (a néhány szabály betartása mellett) elrontani lehetetlen, mégis ámuló vendégsereg a jutalom.

A szabályok:

1. vörös húst válasszunk, ez lehet marha, bárány, de akár strucc is

2. a darált hús különösen kedvelt közege a baktériumoknak (hiszen a levegővel érintkező felülete sokszorosa a tőkehúsénak, ráadásul megmosni sem egyszerű), inkább soha ne hagyjuk véresen a húst

3. mivel a húspogácsát jól átsütjük, az hajlamos kiszáradni; a zsiradékot pótolni kell, ez lehetőleg marhafaggyú, de lehet zsír vagy vaj is - keverjük a darált húshoz

4. a húspogácsák kb 20-30 %-ot összemennek (átmérőben), ennek tudatában formázzunk: legyen lapos és vékony

5. elegendő csak sóval és borssal fűszerezni

KLASSZIKUS HAMBURGER

kell hozzá

fejenként 20 dkg darált vörös hús (2 húspogácsa)

húspogácsánként 2 dkg marhafaggyú, zsír vagy vaj

, bors

buci

A húst keverd össze a zsiradékkal, sózd, formázz belőle lapos, nagy pogácsákat. Törj rá borsot, süsd forró grillen készre 6-8 perc alatt. A bucikat vágd félbe, zsíradékkal megkenve grillezd egy percig a belső felüket.

A zsömlébe bármit tölthetsz, de van pár trükk:

1. fehér hagymát válassz, mert ez nyersen könnyebben emészthető és kevésbé agresszív ízű, mint a vörös vagy a lila

2. a megszokott mustár/ketchup helyett próbáld ki az ajvárt, pestót, padlizsánkrémet

3. tényleg jó csalamádéval

A bucik a Brótból vannak.

Ádám

kedd
máj.292012

A kevesebb néha több

A fenti állítás abszolút igaz a déli szomszédaink, a szerb és horvát vidékek mediterrán konyhájára. Egy adriai kirándulás során egy faszénen sült hús, hal vagy tengeri herkentyű kevés sopszka salátával, esetleg párolt mángolddal maga mennyországot jelenti. A jóminőségű húsok a són és kevés borson kívül, a halak legfeljebb még citromot, fokhagymát, esetleg jófajta olíva olajat igényelnek, ha egyáltalán.

A csevapcsicsa és a pleskavica íze régi gyermekkorom szépemlékű jugoszláv nyaralásait idézi. És mint ilyen, arra gondoltam, a gyereknap alkalmából amellett, hogy meglepem magam, talán nem nyúlok vele mellé a saját és fogadott családom köreiben sem. Jó volt az elgondolás. A biopiacon bevásárolt összesen közel 2kg mangalica, szürkemarha és borjú négy felnőtt és egy gyerek között elosztva nagyjából háromnegyed részben elfogyott. Őrület mediterrán fiesztát nyomtunk némi házi bodzás fehérborfröccsel és egy éjféli, gesztenyelisztből készült aszalt meggyes-csokis-gesztenyés piskótasütéssel megfejelve. 

PLESKAVICA

hozzávalók

30dkg darált marha

30dkg darált sertés

10dkg darált borjú

1ek

firssen őrölt bors

2 kis fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

1tk szódabikarbóna

tálaláshoz lepénykenyér, hagyma, paradicsom, kajmak (juhtúró) és ajvár (darált fűszeres paradicsom, paprika, padlizsán - recept később), vagy Ádám kápiakrémje, esetleg grillezett zöldségek

A hagymát felkockázom, a fokhagymát összezúzom, és a sóval, a borssal, a szódabikarbónával együtt a húsokkal összedolgozom. Amikor a massza már egyenletes (lehet közben kóstolgatni, mert ha nem elég sós, csapnivaló lesz a végeredmény), akkor 10-12 centis húspogácsákat formázok belőle, és egy fél napra vagy egy napra hűtőbe teszem, hogy összeérjenek az ízek.

A pleskavicát nem ajánlott serpenyőben vagy sütőben sütni - ez tipikusan faszenes étel, aminek a füst adja meg a jellegzetes ízét, az teszi teljessé az élményt. Arra az egyre nagyon kell vigyázni, hogy ne süssük túl, mert ha kiszárad, oda a lakoma. Pár perc a forró faszén fölött a húspogácsa mindkét oldalának elég a boldogsághoz. A legjobb hozzá házi sütésű lepénykenyeret feltálalni, amit mi jelen esetben a Montenegrói Gourmantól szereztük be. A kajmak és az ajvár is kötelező mellékszereplője ennek a fogásnak. Emellett én paradicsom-vöröshagyma-olívaolja-citrom együtteséből készítettem salátát, amit tölgyfasaláta levelein tettem a tányérra.

CSEVAPCSICSA

hozzávalók

30-30dkg darált sertés- és marhahús

1ek

frissen őrölt bors

1tk szódabikarbóna

tálaláshoz ld. fönt

A húst a sóval, borssal, szódabikarbónával alaposan összedolgozom, ujjnyi kolbászkákat gyúrok belőle, és lefóliázva sütésig, de minimum fél napon át hűtőben érlelem össze az ízeket. Ez is faszenes fogás, ne süssük másképp (és itt is érvényes, hogy túl sem!), mert nem lesz olyan finom. Tálalás a pleskavicával megegyező.

A képen még egy pisztáciás-mentás borjúnyárs is látszik, annak a receptje holnap.

Itt a nyár, a grillszezon. Ennél egyszerűbbet és finomabbat nem nagyon tudunk ajánlani... de azért még fogunk próbálkonzi. 

Éva

csütörtök
jún.102010

Meli, wok. Wok, Meli.

Az ismerkedés ennél azért egy fokkal bonyolultabb volt, de a lényeg, hogy a csajom (feleségem, persze, de annyi megnevezés van már tiltólistán, mint nej, meg asszony, meg ilyenek, hogy néha egyszerűbb a jól bevált csaj) életében először wokban főzött. Két apró tanácstól (és egy minimális bakitól) eltekintve teljesen egyedül csillagos ötös kínait dobott össze.

A wokban dobva-rázva pirításnak (stir fry) van néhány szabálya, amit be kell tartani, akkor viszont garantált a siker. A húsok puhák és szaftosak, a zöldségek roppanósak, élénk színűek és vitamindúsak maradnak.

1. A woknak nagyon forrónak, és olajjal vékonyan körbefuttatottnak kell lennie, amikor belekerül az étel. Ha az olaj füstöl, akkor már jó. Gáztűzhelyesek előnyben.

2. Minden hozzávalót a wokba kerülő formájában (aprítva, kockázva, csíkozva) ki kell készíteni, mert a wokban pirítás pár perc, és gyorsan kell dolgozni. Nincs idő pöcsölni.

3. Apró adagokban tesszük az ételt a wokba, mert egy nagyobb mennyiség lehűti a wokot - akkor viszont az ételek levet eresztenek, nem pirulnak, hanem főnek.

4. A húsféléket nagyon vékonyan, a szálirányra merőlegesen csíkozzuk fel. A forró wokban így a rostok azonnal összeugranak, a hús magában tartja a szaftokat.

BÉLSZÍNCSÍKOK CUKORBORSÓVAL

Kell hozzá:

fejenként 15 dkg bélszín, esetleg hátszín

kb. 2 evőkanál szójaszósz

fél teáskanál friss, lereszelt gyömbér

20 dkg hüvelyes cukorborsó, szár nélkül

1 csíkokra vágott kaliforniai paprika

2 teáskanál kukoricaliszt

1,25 dl (nem LITER!) marhahúsleves (kockából jó, lehetőleg bio)

2 evőkanál földimogyoró-olaj vagy étolaj

egy csepp szezámolaj (a főzés végén adjuk az ételhez, ebben nem sütünk)

A szójaszószt, a gyömbért és a csíkokra vágott marhahúst forgasd össze. A nagyon forró wokban futtasd körbe az olajat és több adagban 2-2 percig pirítsd a húst. A megsült húsokat mind tedd vissza a wokba és add hozzá a borsót, és a paprikát. 2 perc alatt pirítsd át az egészet. A kukoricalisztet keverd el a levessel, és öntsd a wokba a szójaszósszal (ezzel sózod az ételt) és a szezámolajjal együtt. Amint felforr, egy kicsit besűrűsödik. Rizzsel tálald, ennek tökéletes elkészítési módját itt olvashatod.

kedd
jún.012010

Levelező tagozat - ahogy az a Nagykönyvben meg van írva

Illetve majdnem úgy. Mindjárt el is mondjuk, hogy hogy.

Előzmény: a múlt héten felhívott "Nyárikonyha" Éva, hogy nem lenne-e kedvem átmenni tekerni. Úgy tudtam, se nem szív, se nem biciklizik szar időben, ahogy én sem, és a Hungáriát is inkább issza, mint hallgatja, úgyhogy mivel kitalálni nem volt esélyem, rákérdeztem. Azt mondta, levélbe ezt-azt. Töltött káposzta, dolmades és társai. Aztán majd posztolunk belőle keresztbe meg kasul. Miért ne? Jött egy gyors egyeztetés időpont és helyszín ügyében, én meg már toltam is az infót a blogbanditáknak, hogy lehet csapódni. Dorci lelkes volt, Ádi elfoglalt, így a tesztoszteron-ösztrogénegyensúly kilátása kilátástalansággá lett: maradtunk csak csajok.

Intermezzo: NyK-hoz menet egy gyors Culinaris-látogatás szőlőlevélszerzés céljából, mikor is az üzletben egy kedves fiatalember leszólít minket, hogy hogy sikerült az előző napi verseny. Beszédbe elegyedtünk, kiderült, hogy ő a hivatásosok versenyében állta a sarat a Czifrayn. Egy gyors eszme- és kontaktcsere után elhagytuk a helyszínt, de még biztos, ami biztos, az ajtóban összefutottunk az egyik, szintén az előző napi versenyről, az amatőr mezőnyben döntőbe jutott versenytársunkkal. Úgy látszik, itt mindenki megszállott. Nem elég, hogy a hétvégén szétfőzi, megméretteti magát, rögtön másnap, a hét első napján már megint a Culi környékén ólálkodik. Kezdek rájönni, hogy a főzés olyan, mint a játékszenvedély - egyre mélyebbre ránt magával. Akkor merüljünk tovább!

Esemény: megérkeztünk a tekerdébe. A nyári töltöttkáposzta (lehellet könnyű, citromos, tárkonyos - recept itt) már a római cseréptálban ért a sütőben, a dolmades tölteléke (hagyma, rizs, fenyőmag, mazsola, só, bors, menta... ha jól emlékszem, de a részletek Nyárikonyhánál fellelhetők) pedig a tűzhelyen várta a hamarosan beteljesedő, közelgő végzetét. Minket. Mi közeledtünk ugyanis egy üveg szőlőlevéllel, egy nagy adag lendülettel, no, meg 3 szakácskönyvvel, amiből az egyik kisvártatva szerepet is kapott. A dolma készítéséhez az infót a vendéglátónk a netről gyűjtötte be, mi csak a csomagolástechnikánkat finomítottuk. A kis pakkok elkészültével azokat egy edénybe rétegeztük, citromos zöldségalaplével felengedtük, és másfél órára magára hagytuk némi halk tűz fölött. Aztán Éva (NyK) rámutatott a kétszer forrázott karalábélevelekre, amiket a Fénypiacon egy avatatlan háziasszony könnyelműen a kukába vetett volna, ha ő jobb sorsot szánva a zöldeknek nem érkezik be egy csúszó szereléssel, és menti meg a számunkra a lapukat. Az ötlet pedig: csináljunk belőle valami ázsiait!

KELETI IHLETÉSŰ TÖLTÖTT KARALÁBÉLEVELEK


A libanoni és az Arabesque könyvemet végignyálaztuk, nyálcsorgattunk, és megint, mint ilyenkor mindig megállapíottuk, hogy meg kell főzni belőle az összes kaját, de már megint a már sokat méltatott Nélkülözhetetlen sorozat egyik nagykönyve maradt végül a kezünkben: a Fingerfood. Az ott olvasott egyik receptet kicsit a magunk szájízére és a készletünkre alakítva mintegy 10 perc alatt megalkottuk - majd vagy 1 perc alatt tüntettük el - a mi thai fazonú töltött karalábélevelünket. Mit mondjak - abbahagyhatatlan volt.

Hozzávalók

25dkg sovány marhahús darálva

2 salotta

2ek friss menta

4 friss piros chilipaprika

1 lime leve

2ek halszósz

1 kisebb kígyóuborka

10 karalábélevél

A karalábéleveleket kétszer leforráztuk, félretettük. A darált marhát az olajon megpirítottuk, hagytuk kihűlni. Közben a salottát, a mentát, az uborkát és a kimagozott chilit nagyon apró kockákra vágtuk, a lime levét kifacsartuk, és az egészet egy nagy tálban a halszósszal és a hússal együtt egyenletesen elkevertük. A karalábélevelek közepébe egy-egy nagy kanál tölteléket tettünk, és felcsavartuk (az aljáról kezdve a levél feléig, a töltetéket jól megtömködve, majd a guriga két végét behajtva és végigtekerve). Szeletekre vágtuk, azonnal tálaltuk, azonnal el is tüntettük. Egyébként a kevésbé mohók le is hűthetik, hogy a hideg érlelje picit az ízeket, és tálalhatják a szeleteket ráérősen órákkal később vagy akár másnap. Jó vendégváró, vagy isteni, könnyű nyári vacsora. Jó étvágyat hozzá!

Éva és Dorci

csütörtök
máj.132010

Menta. Megment a...

...Niné. Becsületes neve HajNI NÉni, de mi kivonatoltuk (mármint nem vasúttal...). Az ég küldte. Bár volt böjt előtte bőven! Mostmár másfél éve őrzi a szemünk fényét, amikor mi nem vagyunk vele, rántja rendbe a csatateret utánunk kérés nélkül, ha elviharzunk kicsit társas(ági) életet élni, vidít fel a brilliáns humorával, amikor néhanapján rossz a kedvem, máskor meg megnevettet csak úgy, vagy épp megint tanít valamit a bölcs tapasztalataiból és sokrétű tudásából merítve, amivel gyarapodhatom - már-már családtag: anyám helyett anyám. Mindig ott van, ha szükség van rá. Lola lányom is gyakran szokta mondani mostanában: "Anya, én úúúúúúgy megszerettem a Ninét!" Neki kellett ehhez egy év. Nekem egy pillanat. És ez a pillanat azóta is kitart. Csoda hát, ha a vasárnap rámtörő alkotási vágyam kiéléséhez hiányzó menta kapcsán - miután a honlap infói dacára a Culi nem volt nyitva, a Spar meg fölszerelve - megint ő jutott eszmbe? Meg a csodálatosan burjánzó konyhakertje. És hát vesztére, csak 5 percre lakik tőlünk. Miután a telefonom szokás szerint otthon maradt, kis mérlegelés után (tárgya: mi lesz a láda eperrel /ld. korábbi bejegyzés!/? vs. hogy néz ki, hogy csak úgy beállítok?), mit volt mit tenni, rátörtem csak úgy, bejelentkezés nélkül. A férje, Miklós, mégis tárt karokkal fogadtott, ahogy szokott. Szabadkoztam, de csak csitított, és már szaladt is egy ollóért. Majd előkerült Niné is a szokásos hatalmas mosolyával. Megint szabadkoztam, immáron ketten csitítgattak kánonban, és hálából, hogy belezavartam a vasárnapi idilljükbe, a fél mentabokrukat rámtestálták. Ekkora mentaleveleket még nem is láttam! ...És ennyit! Te jó ég! Mit kezdjek ennyi mentával? Egy része megy a receptekbe, más része dekornak... a többi pedig a fagyasztóba. Dárga Niné! Mihez kezdenék Nélküled! Nos, ez a fogás bizonyára nem jött volna létre, legalább is ott, akkor,spooontán, ha Te nem vagy!

EPERSALÁTA PIKÁNS, THAIJELLEGŰ :) ÖNTETTEL... AKÁR BÉLSZÍNSZTÉK MELLÉ

Hozzávalók

1/2 lilahagyma

1/4kg eper

1 marék vegyes salátalevél

10 friss mentalevél

Az öntethez

3ek olívaolaj

lime leve és reszelt héja

1kk méz/nyírfacukor

2 friss piros chilipaprika

1ek friss korianderlevél

1kk frissen reszelt gyömbér

továbbá:

igény szerint: 20dkg marhabélszín

olívaolaj, friss bors

Jelen recept eredménye 15 perc alatt állt össze. Én bélszínszték mellé kínáltam a salátát, ezért a szték elkészítését is beleveszem a leírásba. 

A bélszínt egyben sütöm. Sütés előtt kevés olajjal, sóval és friss borssal bedörzsölöm, és amíg a serpenyőm melegszik (full gázon), hagyom pácolódni. Közben előkészítem a saláta hozzávalóit: a salátaleveleket és az epret megmosom, lecsöpögtetem, utóbbit hosszában négyfelé vágom. Talán mostanra kellően meleg a serpenyőm ahhoz, hogy beletegyem a húst. Sisteregve üdvözli a helyzetet, és azonnali bele is pirul abba, hogy ennyire forrón szereti. Hagyom fél percig békén, hogy azon az oldalon összezáródjanak a rostok. Ezalatt felaprítom a lilahagymát, és felcsíkozom a mentaleveleket. Pár csíkot félreteszek díszítésnek, a többit összeforgatom a salátalevelekkel, az eperdarabokkal és a lilahagymakockákkal. Most vissza a sztékemhez. Minden oldalán elvégzem a rostzáró műveletet, és pirongatom addig, hogy jól megkapjon a külseje. (Szokásom, hogy szórófejes balzsamecettel spriccelgetem menet közben, hogy a leragadt húspörkök se vesszenek kárba, és szép színe legyen végül a húsnak.) Összesen kb. 3-5 percig sütöm - merthogy én "medium-rare", azaz az angolos és a közepesen átsült közötti állapotában szeretem. Hogy ezt bebiztosítsam, miután elzártam a tüzet, kiemelem a húst, és mint minden sztéket, ezt is alufóliába tekerve pihentetem 5 percig. Eközben elkészítem az öntetet a salátához: a koriandert felaprítom, a chilit kimagozom, és szintén apróra vágom, majd a többi hozzávalóval összekeverem.

Tálaláshoz egy tányérra halmozom az epersalátát, az öntettel meglocsolom, a maradék mentával díszítem, és mellé teszem a 3-4 cm vastag szeletekre vágott sztékemet... vagy bármi egyéb húst, amit gondolok. De magában is megér egy misét!

Éva