Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in mandulaliszt (14)

péntek
ápr.042014

Legyen ünnep az Égben...

...és ünnep a Földön! Reggel is, este is. Néha csak úgy, ránk fér, hogy meglepjük magunkat egy nem mindennapi fogással. 

MEDVEHAGYMÁS BLINIK LAZACCAL, AVOKÁDÓVAL ÉS KAPROS-CITROMOS JOGHURTTAL

hozzávalók

a blinikhez

2 tojás 

1 bögre zabliszt

1kk

1/2kk szódabikarbóna

1/2dl olívaolaj

2dl zabtej

avokádó

4-5 szál aprított medvehagyma

10dkg füstölt lazac

kevés zsiradék a sütéshez

az összeállításhoz

2dl natúr joghurt

1 csokor aprított friss kapor

1/2 citrom leve és reszelt héja

2 gerezd fokhagyma

2-3ek olívaolaj

Egy serpenyőt alancsony lángon felhevítek 1ek bármilyen sütőzsiradékkal - csak az első adag alá fog kelleni, mert a palacsintatésztában lévő olaj elég ahhoz, hogy a blinik ne ragadjanak le. A meghámozott, kimagozott avokádót egy keverőtálban villával összetöröm, hozzáadom a csíkokra vágott lazacot és medvehagymát, majd a többi hozzávalót, és csomómentesre elkeverem, amit aztán evőkanalanként a serpenyőbe adagolok - nagyjából négy fér el -, az adagokat ellapogatom szabályos köralakokra, és addig sütöm a palacsinták egyik oldalát, amíg azt nem látom, hogy a tetejük kezd megkötni. Ekkor megfordítom őket, és még egy-két percig sütöm. Idő közben a kaprot felaprítom, a fokhagymát lereszelem, és az öntet többi hozzávalójával eldolgozom. A megsült bliniket az öntettel rétegzem, kevés olívaolajjal és frissen őrölt borssal kínálom.

Éva

szerda
ápr.022014

PIN

Szeretem a szép, igényes, színvonalas, ötletgazdag dolgokat. Imádok inspiráló, tehetséges emberek környezetében lenni, pláne együtt dolgozni velük, alkotni valami esztétikusat, hasznosat, maradandót. A kreativitás az éltető erőm. Ezért fogadtam boldogan a felkérést, hogy a soron következő, tavaszi PIN magazin tartalmához a receptjeimmel járuljak hozzá. Teszem ezt nagy lelkesedéssel, reményeim szerint nem csupán a magam, de mások örömére is. A tematika: csatos üvegbe zárt maroknyi egészség sznekk formájában.

MEDVEHAGYMÁS PÁRMAI SONKÁS ROPPANÓS MANDULATALLÉR

hozzávalók

1 tojás

2ek olívaolaj

1 bögre mandulaliszt

1ek reszelt parmezán sajt

1kk

5 szál medvehagyma

2 szelet pármai sonka

A sütőt 180 fokra állítom. A tojást és az olívaolajat alaposan elkeverem. A medvehagymát megmosom, a pármai sonkával együtt felaprítom, és a parmezánnal, sóval, mandulaliszttel elkeverem. Az olajas tojást a szárazanyagokhoz dolgozom, kézzel alaposan összegyúrom szükség szerint kevés extra mandulaliszttel, majd két sütőpapír között 2mm vastagságúra nyújtom. Egy kerek kiszúróval korongokat szaggatok a tésztából, amit sütőpaírral bélelt tepsibe teszek. A megmaradt tésztát újragyúrom, újranyújtom, újabb korongokoat szaggatok, és a többi keksz mellé rendezem. A műveletet addig folytatom, amíg a tészta el nem fogy. 15 perc alatt készre sütöm a tallérokat. Leglább egy-két órát hagyom hűlni, hogy jó roppanós legyen, ezt követően dobozba, üvegbe zárom. Pár napig eláll... ha addig egyáltalán kihúzza.

Éva

A legfrissebb lapszám a fenti és még néhány soron következő recepttel benne alább letölthető: 

kedd
ápr.012014

Ágikámnak szeretettel

Ági barátnőm, amikor paleózni kezdett, majd aztán nem sokkal én is, azt mondta: "Évikém, majd alkalomadtán, ha kikísérleteznél egy frankó pizzatésztát, azt megköszönném... mert az azért nagyon hiányzik!" 

Hónapokig bújtam a netet keresve a megfelelőt, de nem találtam, ezért valóban saját utat kellett választanom. Édes Ágikám, kísérleteztem rendületlenül, mire kigyúrtam - szó szerint - azt a változatot, ami a leginkább közelít az eredetihez. Még egy fokkal lehetne roppanósabb, de ez már van olyan, hogy szívesen megosztom, közben próbálkozom tovább a tökéleteset megalkotni. Addig is cserébe a rengeteg hasznos konyhai és nem konyhai tippért, a barátságért, barátságból, szeretettel Neked!

SÜLT KÁPIÁS KECSKESAJTOS SZARDELLÁS PALEO PIZZA OLÍVABOGYÓVAL, LILAHAGYMÁVAL ÉS PISZTÁCIÁVAL

hozzávalók

a tésztához

2ek útifűmaghéj

2dl hideg víz

1 zacskó élesztő (DM bio élesztő)

1dl langyos víz

1ek méz

1 tojás

1ek olívaolaj

3/4 bögre tápiókaliszt + kevés a gyúráshoz

3/4 bögre mandulaliszt

a szószhoz

1/2 doboz darabos paradicsomkonzerv

1ek szárított oregánó

1kk

1kk balzsamecet

1 gerezd fokhagyma

feltétnek (gyakorlatilag itt működhet bármi, én most az alábbiakkal készítettem)

10dkg érett, reszelhető sajt

1 doboz szardella

3-4 fél sült, felcsíkozott kápia (készen vásároltam)

1/2 doboz kenhető kecskesajt (paleósok hagyják el!)

1 cikkelyekre vágott közepes lilahagyma

pár szem felkarikázott fekete olívabogyó

1 marék durvára vágott pisztácia 

néhány apróbbra tépkedett bazsalikomlevél

igény szerint hegyes, erős zöldpaprika felkarikázva

A tésztához három keverőtálat készítek be: az egyikbe az élesztőt teszem az 1dl meleg vízben feloldott mézzel elkeverve, a másikba az útifűmaghéjat a 2dl hideg vízzel, a harmadikba a liszteket a sóval. Megvárom, hogy az útifűmajhéj fölvegye az összes vizet, az élesztő pedig egy kicsit meginduljon, habosodjon. Ekkor az élesztőt hozzádolgozom a bezselésedett útifűmaghéjhoz a tojással és az olívaolajjal együtt, majd az egészhez hozzáadom a liszteket, és egy villával alaposan, csomómentesen elkeverem. A tálat egy konyharuhával lefedem, és beteszem a melegentartó funkcióra állított sütőbe (35 fok) 50-70 percre, hogy a tészta megkeljen (de maradhat egy éjszakán át is.

Amikor a tészta megkelt, egy sütőpapírral borított deszkát beszórok tápióka liszttel, a tésztát kézzel kiveszem, ketté szedem, egyenként meghempergetem benne, majd a tenyeremmel kinyújtom mindkettőt a lehető legvékonyabbra (vagy ha épp a vastag tésztát szereti a család, akkor ízlés szerint) annyi plusz liszttel szórva, hogy ne ragadjon. A sütőpapírral együtt a deszkáról áthúzom a pizzaalapokat egy-egy tepsire, a tetejüket megkenem a paradicsomszósszal, ráreszelem a sajtot, elosztom rajtuk a kívánt feltéteket, meglocsolom kevés olívaolajjal (én a szardellából visszamaradt olajat használtam), és kb. 15-20 percre betolom maximumra fokra előmelegített sütőbe, de legalábbis addig, hogy a pizzatészta megsüljön, a széle roppanós legyen, uyganakkor ne égjen meg. Figyelni kell. 

...Aztán meg habzsolni. 

Éva

szombat
febr.152014

Rajongás

Rajongtam már sokmindenért életemben. A mai napig tudok végletesen rajongani. Rendkívül kritikus vagyok ezzel együtt, de az elismeréssel sem fukarkodom - nálam ez a két pólus együtt jár. A konyhaművészetben rajongok konyhákért, mint pl. a thai vagy az újragondolt magyar, rajongok éttermekért, mint a Borkonyha, a Zóna, a Laci?Konyha!, Az Olimpia, a Kistücsök, a Mandula, a Rosenstein, és még sorolhatnám... és alkotókért, akik fáradhatatlan energiával és kimeríthetetlen fantáziával mutatnak nekünk utat a egészségesebb, a változatosabb étkezésben, a praktikus, gyors és nem útolsó sorban a szívvel és lélekkel történő, lelkes főzésben, mint például Jamie.

A paleora váltás óta a rajongásom legújabb alanya az az Elana Amsterdam, akiről már korábban tettem itt említést. Olyan sütiket, nassokat készít, amelyek egyrészt pofátlanul egyszerűek, másrészt rém ötletesek - ezekkel együtt a megváltozott étrendem is teljesérékű élvezeti faktor tud lenni, nincs nélkülözés, nincs megalkuvás, nincs lemondás. Az pedig csak egy bónusz, hogy a gyerekeim is imádnak minden paleo cuccot, amit készítek (a paszternákpürét leszámítva. :D)

A lenti receptet szintén Elana egyik alkotása ihlette, mint a múltkori kakukkfüves-parmezános kekszet, azonban ahogy az nálam lenni szokott, mind az összetételen, mind az arányokon változtattam, hogy találkozzon a saját ízlésemmel.

ELANA CITROMOS-MÁKOS PALEO MUFFINJA... kicsit másként

hozzávalók

1/2 bögre mandula- és kókuszliszt vegyesen

2 citrom reszelt héja és egy 1 leve

1ek mák

1/2 bögre nyírfacukor/méz

1/2kk

1/2kk sütőpor

4 tojás

1/2 bögre kókuszolaj/olívaolaj (lehet vegyesen is)

1kk kurkuma

A száraz hozzávalókat egy robotgépben elegyítem, majd a robotgép tartályába beleteszem a nedveseket is, az egészet összedolgozom, végül evőkanalanként kapszlikkal bélelt mini muffinformákba adagolom. 20 percig sütöm 180 fokra előmelegített sütőben, majd hagyom hűlni, hogy szépen leválasztható legyen róla a papír. Nem paleósok adhatnak hozzá 100g túrót is a vicc kedvéért.

Itt az eredeti. Remek ötlet ismét, Elana! Köszönet érte.

Éva

csütörtök
febr.062014

Magkeksz

A nassolás alattomos, mert rengeteg felesleges kalóriát lehet ezen a módon bevinni. Nem is veszed észre, és 500-1000 kcal leszaladt chips vagy ropi formájában. Persze nehéz megállni, tudom. Érdemes olajos magvakhoz nyúlni, mert ugyan azok is bőven tartalmaznak energiát, de sokkal kisebb mennyiség eltelít, ráadásul tele vannak ásványi anyagokkal, jótékony zsírsavakkal, fehérjével. Elő a dióval, mogyoróval, mandulával. Kekszet is lehet belőlük sütni.

KEKSZ MAGLISZTBŐL

kell hozzá

30 dkg magliszt (én diót használtam, de mandula, vagy makadámdióliszt is jó, illetve ezek keveréke)

20 dkg hideg vaj (vagy kókuszzsír, így paleo)

10 dkg nyírfaporcukor

Az összes hozzávalóból a robotgép kései gyúrható masszát készítenek. Sodorj rudakat, majd tedd azokat a (mély)hűtőbe - így könnyebb lesz szeletelni, valamint omlósabb is lesz a keksz. Ha keményre hűltek a rudak, vágd 1 cm vastag korongokra, ezeket sütőpapírra rendezve süsd 170 °C-on 10 percig. Hagyd teljesen kihűlni, dobozban sokáig eláll.

Ádám

vasárnap
jan.262014

Dőzs

A döntésembe, hogy immáron nem próbaképpen, hanem életmódszerűen áttérek a paleolit (elég hülye és hiteltelen névválasztás egyébként, mert a paleolit kor végén már folytattak mezőgazdálkodást az őseink, így gabonát és tejet is fogyasztottak) étrendre, nagyban belejátszott, hogy felfedeztem néhány lelőhelyet, alapanyagot és blogot, ami a "kívánós" időszakaimban kisegít. Ilyen a Rózsadombcenterben nyílt NoMilk, ahol a ritkán megmutatkozó édességigényemet tudom azonnal csillapítani a kifogástalan paleo süti szortimenttel, amit a tulajok alapos kóstolótúra után gondosan váltogattak össze a beszállítóktól. Szintén náluk kapható számos olyan alapanyag, amivel itthon tudok kenyeret sütni Ági barátnőm áldásos receptje jóvoltából, illetve sütit, kekszet, tortillát, palacsintát, stb., amikor épp arra vágyom, és nem akarom megborítani az étrendem, de ezen termékek közül számos házhoz is jön a már korábban méltatott Paleoshopból. Tehát van sütim, kenyerem, tésztám, kekszem, pizzám, tejem... mindenem, ami ha hiányzik az "előző" életemből, akkor megteremthetem íz-, állag-, egészség-... vagyis mindennemű kompromisszum nélkül. Sőt! Szoktam mondani, hogy tessenek szíves úgy magában megkóstolni a búzalisztet, majd a mandula- vagy gesztenyelisztet. Melyiknek van íze? Hát persze, hogy az utóbbiakból aromásabb sütemény, keksz is készíthető. Nyilván ezek nem olcsó készítmények, de nem ezeken kell élni, ezek akkor játszanak be, ha alkalomadán felüti a fejét a "kívánás". Ráadásnak ha azt tesszük mérlegre, hogy mennyi orvosi és gyógyszerköltséget spórolunk meg hosszútávon...

A blogok pedig, amelyek mindenek előtt a legtöbb iheletet, ötletet, útmutatást adják: a 3 könyvvel is büszkélkedhető Elana Amsterdam méltán népszerű, és jól áttekinthető, egyszerű (nem kizárólag paleo, de minden esetben gluténmentes) recepteket felvonultató blogja, az Elana's Pantry, a hihetetlen kreatív Meatified illetve Carol Lovett guténmentes oldala a Ditch the Wheat.

A következő 15 perces recept alapöltete az Elana's Pantryről van. Ahogy az eredeti arányokkal kipróbáltam, nekem nem működött, úgyhogy változtatnom kellett rajta, ahogy ízben is módosítottam. Az én verzióm ez lett. Sajttal, borral remek vendégváró, sznekk utazáshoz, idodában, kirándulás alkalmával, de az iskolai uzsonnás csomagban is van helye.

KAKUKKFÜVES-PARMEZÁNOS PALEO KEKSZ

hozzávalók

1 bögre mandulaliszt

1kk

1ek kakukkfű

2ek reszelt parmezán

1 tojás

1ek olívaolaj

A szárazanyagokat, mint a mandulaliszt, a só, a kakukkfű és a parmezán, elkeverem egy tálban, ahogy a nedveseket, azaz a tojást és az olívaolajat is egy másikban, majd a két tál tartalmát alaposan összedolgozom, összegyúrom. 

A sütőt 175 fokra állítom. A tésztát két sütőpapír között 2-3 millli vékonyra nyújtom, egy pizzaszeletelő koronggal négyzeteket vágok belőle, egy sütőpapírral bélelt tepsiben elrendezem, a maradékot összegyúrom, újra kinyújtom, vágom, addig, amíg a tészta el nem fogy. 12-14 perc alatt készre sütöm, hagyom kihűlni, hogy roppanjon.

Dobozban tárolva napokig eláll... ha megéri.

Éva

szerda
jan.152014

Útimag... Útihéjmag... Útimagfűhéj... Útifűmaghéj, nnnna!

A második gyermekem születése után a korábbi szülésnél tapasztaltakkal szemben némiképp átalakult a testem, a megkergült hormonjaim, minta nem találtak volna vissza a helyükre. Ez mind nem látványos, többnyire csak én érzékelem, de én érzékelem annyira, hogy zavarjon. (Tudom, ez legyen a legnagyobb problémám! És valóban!)

Be kell lássam, ez a jónéhány változás nem csak a szülés "áldásos" hatása, de a koré is. Idén leszek 40 éves. Nem úgy működik a szervezetem, mint régen. Az anyagcserém láthatóan lelassult, a bevált trükkök az instant két napos formába rázódásra cserben hagynak. Nincs mese, változtatni kell!

Eddig is híres voltam a nem szélsőséges irányzatokat képviselő, de többnyire egészséges táplálkozásomról, ami lehetőség szerint mellőzi a cukrot, az adalékokat, a tejet, visszafogja a gabonát, a hüvelyeseket. A "clean eating" leginkább otthoni keretek között valósítható meg - ha az ember szeret étterembe, társaságba járni, akkor kénytelen kompromisszumokat hozni, arról nem is beszélve, hogy nyilván egy gasztronómiát szerető ember, még akkor is, ha egészségtudatos, esetenként az ínyenc falat kedvéért felhagy az elveivel... esetenként. Bár a nagy átlagnál jóval tudatosabban étkezem, úgy látszik, mára már ez is kevés.

Nos, elérkezett a pont, ahol megért az elhatározás abban a hitben, hogy még talán van visszaút a nemrég elveszett formához, állapothoz. Úgy érzem - a megtapasztaltak ebben segítenek -, hogy ez a visszaút a paleolit étrendenés a mozgáson át vezet. Nem győzködök senkit az előbbi előnyeiről: aki kipróbálja, a saját bőrén tapasztalja elég hamar a pozitív változásokat kívül-belül. Nem könnyű követni minden körülmények között a kenyér-tészta-rizs-tej-cukor-liszt központú, általánosan megszokott étkezési kultúránk keretében a paleo "szabályait", de nem is cél feltétlen a megszokott dolgokat (kenyér, sütemény, tészta, pizza, stb.) reprodukálni minden áron - arra menne rá a gatyánk igazán. Inkább át kell formálni az étkezésről, ételekről alkotott szemléletünket, ha ezt az irányt választjuk, emellett kellő tapsztalással lehetünk megengedőek is bizonyos alapanyagokat illetően - már ha konkrét egészségügyi ellenjavallata nincs -, és magunkra formálhatjuk a választott étrendet . Nekem az elmúlt években sikerült ez a reform (4-en 1 hét alatt eszünk meg egy 1/2kg kenyeret, tésztát, rizst alig, krumplit soha, a tejet már rég leváltottuk, cukor évek óta nincs itthon...), így már nem lesz nagy ugrás. Azonban alkalmanként egy kis "comfort food" azért elkél a lélkenek, vagy épp a praktikum kívánja meg, de az sem baj, ha az élvezetek közben a testnek sem ártunk.

PALEO MAGOS-RÉPÁS-MÁKOS BAGETT

A lenti recept alapját nagyra tartott Ági barátnőmtől kaptam, aki maga is lelkes rajongója az egészséges, finom és gyorsan, könnyen elkészíthető falatoknak, mára pedig nem csak alkalmankénti fogyasztója a paleolit ételeknek, de a férje után maga is rálépett az útra. Mindig elmosolyodom, mikor azt mondja, hogy nem szeret és nem is nagyon tud főzni, mert jónéhány legtutibb, mára a konyhám alap darabjaivá avanzsált receptet tőle kaptam... hogy higgyem így el ezt neki? 

Ez a kenyéralap állagra kiváló, jól szeletelhető, ezzel együtt ízre, úgy érzem, még hagy némi kívánnivalót maga után az én szájízem szerint, de idővel ki fogom kísérletezni a tutit. Első nekifutásra ötös: full egészség, a gabonakenyér illúziója megvan, a lelkiismeret és a szervezet tiszta marad.

...És hogy mi az az útifűmaghéj, amit a NoMilkben csak negyedik nekifutásra sikerült kimondanom? Egy remek rostforrás, ami a segíti az emésztést, az esetleges bélpanaszokat enyhíti, nem mellesleg kiváló sűrítőanyag.

Íme a recept:

hozzávalók

2 púpos ek útifűmaghéj

2dl víz

5 tojás

10dkg darált mandula/dió

2 púpos ek kókuszliszt

3 púpos szezámmagliszt

1kk

1kk szódabikarbóna

...idáig tart az alaprecept

Innetől lehet variálni, hogy az ember dió-/ mogyoródarabokat, olívabogyót, szárított paradicsomot, zöldfűszereket, sült hagymát, fokhagymát, almát, aszalt gyümölcsöt, répát, magokat, egyebet tesz bele. Amit én tettem:

2-2ek narpraforgó-, tök- és lenmag

1 répa

a tetejére mákot és szezám- és lenmagot szórtam díszítésnek.

Az útifűmaghéjat alaposan elkeverem a vízzel, és hagyom egy percig állni. Nem kell megijedni attól, hogy a vízben itt-ott úszkál csak a matéria: az útifűmaghéj szépen fel fogja venni az összes vizet, és meg fog dagadni. Ekkor beledolgozom a tojásokat, majd a liszteket, a sót és a szódabikarbónát.

Ezen a ponton eldöntöm, hogy szeretném-e valamivel karakterizálni a kenyeremet: én reszeltem bele répát, és magokkal dúsítottam, jól elkevertem.

A kenyéralap, ha kész, klasszul elválik a keverőtál falától, jól formázható. Egy sűtőpapírral bélelt tepsire öntöm a masszát, ízlés szerint paskolom cipóvá, bagetté vagy különálló zsemlékké, díszétem magokkal, akár bevagdosom a tetejét, és hagyom egy fél órát pihenni. 180 fokra előmelegített sütőben 40 perc alatt készre sütöm (ha kis zsemléket formázok, akkor elég 30 perc is). Érdemes megvárni, amíg kihűl, mielőtt szeletelem. 

Egy szép kenyér az eredmény, ami kellően puha, de a magos kenyerekhez közelít tömörségben, ízben... utóbbi nekem még finomhangolásra szorul, úgyhogy lesznek még kísérletek itt, a blogon vele.

Magában, pirítva, mindenogy ajánlom.

Ágikám, örök hálám... megint.

Éva

csütörtök
dec.192013

Kimmidoll

Dóri. Kiru. Advent. Kimmidoll. Kedves. Köszönet. Boldog. Karácsony.

TOJÁSLIKŐRTORTA

hozzávalók

a tésztához

3 tojás

2ek krémméz/nyírfacukor

2ek mandulaliszt

1/2tk sütőpor

csipet

kevés vaj

a krémhez

3 tojás

1.5dl méz

2dl jó minőségű brandy

3.5dl zabtej

2dl kókusztej

1.5dl jó minőségű vaníliafagyi

12 zselatinlap

Mindegy, hogy a torta alapját vagy a krémjét készítjük el előbb. Én most a krémmel kezdem, aminek az alapja a három éve posztolt kókusztejes tojáslikőrreceptem, aminek készült egy csokis változata is... egyébként. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatom, a fagyit kiveszem a fagyasztóból. A tojásokat kettéválasztom, a sárgáját fehéredésig verem a mézzel, majd lassú sugárban hozzádolgozom a brandyt. Ezután a kókusztejet, a zabtejet és a megolvadt fagyit elegyítem a mézes-tojásos-brandy-s alappal, végül a kinyomkodott, fél deci forróvízben csomómentesen feloldott zselatint keverem a tojáslikőrhöz. Az így elkészült krémet egy, a tésztának szánt tortaformával megegyező méretű és alakú kapcsos formába öntöm, aminek az alját előzetesen kibéleltem egy jól kifeszített folpackkal, és hagyom megdermedni.

A tésztához szintén a mézzel fehéredésig verem a tojássárgáját, majd hozzádolgozom a mandulalisztet és a sütőport. A tojásfehérjét a sóval kemény habbá verem, és óvatosan beleforgatom a mandulás masszába. A tortaformát kivajazom, és beleöntöm a tésztaalapot. Elegyengetem, majd 160 fokra előmelegített sütőbe tolom 40 percre. 

Az összeállításhoz krémet a forma oldalától elválasztom egy késsel, és leveszem a forma oldalát. A csokiréteget a tojáslikőrezselé tetejére fordítom, óvatosan lehúzom róla a papírt. A tésztát a csokira fordítom, majd egy hirelen mozdulattal az egész tortát megfordítom.

Díszítésnek én csillagsablonokat használtam, amit körbe szórtam frissen reszelt szerecsendióval, ezüst cukorgolyókkal és csokireszelékkel.

Boldog Karácsonyt!

Éva

péntek
okt.192012

Könnyebb, mint a levegő

Közhely. Egy jó sütemény esetében közhely, ha azt mondjuk, hogy pehelykönnyű. Az angol ezt úgy mondja: lighter than air. De van olyan, hogy máshogy egyszerűen nem lehet leírni egy tészta puhaságát, mint ezzel a kifejezéssel. Ez történt velem legutóbb, mikor kipróbáltam a hajtogatott brióstésztából készült mandulás csigát, azaz pain aux amandes-ot (pen oz ámand). Időigényes az elkészítése (összesen négy órányi hűtéssel kell számolni, a tényleges munka 30 perc), de úgyis nagyobb adagot csinál az ember, az utolsó fázisban megkelt csigákat pedig le lehet fagyasztani. Alig várom az első reggelit, mikor ezzel a mandulás illattal indíthajtuk a napot.

PAIN AUX AMANDES, AZAZ MANDULÁS CSIGA

kell hozzá

a tésztához

50 dkg liszt (finom- vagy kenyér)

2 tojás

1 teáskanál

2 dl hideg víz

3 dkg friss élesztő

8 dkg nádcukor vagy méz

egy löttyintés (kb. 2 evőkanál) tej

20 dkg vaj

a mandulakrémhez

4 dkg vaj

8 dkg nádcukor vagy méz

5 dkg őrölt mandula

1 dl crème fraîche

1 tojássárgája

A tészta alapanyagait (a vajon kívül) dagaszd homogén gombóccá (érdemes gépre bízni). Ha kész, tedd a hűtőbe egy órára. Nyújts belőle hosszúkás téglalapot (3 x 1 oldalarányúval könnyű dolgozni), majd kend meg 10 dkg vajjal a kétharmadát. Hajtsd a vajazatlan harmadot a középső harmadra, majd hajtsd rájuk a maradék vajas harmadot (ugye világos?). Tedd a hűtőbe egy órára, ismételd meg a kenős-hajtogatós folyamatot, majd hűtsd megint egy órát.

Ezalatt készítsd el a krémet: a puha vajat keverd villával krémesre (de ne habosra). Keverd hozzá a mandulát, cukrot, tojássárgáját és a crème fraîche-t. Tedd a hűtőbe, hogy visszafagyhasson a vaj.

Nyújtsd ki laposra a hűtőből kivett tésztát és kend meg egyenletesen a mandulakrémmel. Tekerd fel, majd vágd 2 cm vastag szeletekre (20-25 csigát fogsz kapni). Tedd a hűtőbe egy órára őket, majd hagyd kelni szobahőmérsékleten egy órát. Most lefagyaszthatod őket, vagy süsd ki 180 °C-on (ne használj légkeverést). A mélyhűtőből kivéve azonnal kisütheted, nem kell kiolvasztani.

Légiesen könnyű csiga.

Ádám

szombat
szept.292012

6.

Hatéves lett. Ha torta, akkor szigorúan csoki. Azon kívül bármi más lehet még benne, csak a csoki ki ne maradjon!

A család összegyűlt szokás szerint. Én sütöttem-főztem. Idő- és energiahiány okán ezúttal mértékkel. Három órai találkozóról lévén szó nem készültem mással, csak néhány vendégváró fogással: pármai sonkás és sajtos rúddal, juhtúrós-paradicsomos zablepénnyel, spenótos-sajtos gubával, zöldségchipsszel és egy spontán ötlet által vezérelt csoki-marcipán-mogyoró tortakreálmánnyal.

Mivel az ötlet menet közben formálódott, méregetni sem méregettem semmit, így a mennyiségeket sem tudom pontosan - nagyjából igyekszem felidézni, mit hogy csináltam. Lola tiszteletére született, így róla is neveztem el: Maylolának, amit egyet jelent a tömény csokival. A végeredmény jobb lett, mint amire számítottam. Ahogy az ajándék is nagyobbat ütött a vártnál. Egysoros görkorcsolya büszke tulajdonosa lett a lányunk, aki azóta minden nap ébredés vagy hazaérkezés után felölti a gúnyát (a korit az összes protektorral), és nekiáll gyakorolni. Fáradhatatlan. A nap izgalmait jelentő családlátogatást, ajándékozást, tortázást megfejelendő a nap csúcspontjaként elmentünk a Nagyival kiegészülve a Madách Színházba megnézni a Mary Poppinst. Az egész napos izgatottság nem engedte, hogy Lola végig ébren maradjon, de másnap úgy summázta, hogy eddig ez volt a legjobb családi szülinapja. Hittem neki: a szemei még napokkal később is csillogtak, mikor felidézte a 26-ai eseményeket. A darab, a korcsolya, a torta, a szerettei jelenléte egytől egyig ajándék volt neki - a leginkább kedvére való. A Mary Poppinst pedig - amit Apával mi gyakorlatilag végigsírtunk - megnézzük majd még egyszer. 

MÉZES-MOGYORÓS-MARCIPÁNOS SZÜLINAPI MAYLOLA

Mára már kifejlesztettem egy bárhol bármikor bármiből piskótareceptet, aminek a lényege, hogy 3-4-5 tojást kettéválasztok, a sárgáját fehéredésig verem krémmézzel vagy nyírfacukorral, ami van (zabliszt, tönkölyliszt, őrölt dió, mogyoró vagy mandula, esetleg gesztenye- vagy kókuszliszt), azt beleforgatom kevés sütőporral, majd a kemény habbá vert fehérjével összedolgozom, és tűpróbáig sütöm 180 fokon (kb. 40 perc). Most egy tömörebb tésztát álmodtam meg azért, mert szerettem volna egy masszív marcipánréteget és egy nehéz vajas csokikrémet is a tortába egész mogyoródarabokkal, ami súlyt egy könnyű tészta nem feltétlen bírt volna el. És ha már tömör, ám legyen, majd a rétegek édességével variálok. Valami ilyesmi kerekedett:

hozzávalók

a tésztához

5 tojás

3ek krémméz/nyírfacukor

1tk

1/2tk sütőpor

1tk őrölt kardamom

8 púpos ek hántolatlan (hogy sötét legyen) mandulából készült őrlemény

vaj a formához

a marcipánhoz

200g hántolatlan mandula

200g nyírfacukor

kevés víz

a csokikrémhez

250g vaj

100g 70% kakaótartalmú csokoládé

kevés víz

5ek krémméz/nyírfacukor

1ek vaníliaesszencia

a csokimázhoz

100g 70% kakaótartalmú csokoládé

kevés víz

1ek krémméz/nyírfacukor

összeállításhoz 200g törökmogyoró

dekorációhoz én vettem marcipánszíveket és reszeltem extra csokiforgácsot a tortára

A sütőt 160 fokra állítom. A tojásokat kettéválasztom, a sárgáját a mézzel fehéredésig verem, a mandulalisztet a sütőporral, a kardamommal hozzádolgozom. Nem lesz egy könnyen keverhető massza a végére. A sóval kemény habbá vert fehérje három adagban történő óvatos hozzáforgatásával lazítom fel, majd egy sütőpapírral bélelt és vajjal kikent 23cm átmérőjű tortaformába öntöm. Kb. 40 percig sütöm, vagy amíg a tűpróba belül száraz tésztát nem mutat.

Amíg a tortaalap sül, elkészítem a marcipánt. Ehhez a cukrot és a mandulát robotgépben megőrlöm, egy tálba borítom, és annyi vizet adok hozzá (3-5ek), hogy egy jól gyúrható, gyurma állagú masszává álljon össze. A marcipánt cipóvá formálom, befóliázom, a továbbiakkal megvárom, amíg a tészta kihűl. Közben a krémhez a csokit gőz fölött egy-két evőkanál vízzel megolvasztom, hozzákeverek egy evőkanál mézet. A vajat a maradék mézzel gépi habverővel felhabosítom, hozzácsorgatom a csokit és a vaníliát, jól összedolgozom, felhasználásig hűtőbe teszem lefedve. 

A tortát lezáró csokimázhoz a csokit a vízzel megolvasztom gőz fölött, hozzádolgozom a mézet, és egy sűtőpapíron a tortaalap méretével megegyező méretben egyenletesen elkenem a mázat - mehet a fagyasztóba.

Már csak az összeállítás marad. Amikor a tésztaalap kihűlt, egy nyújtófával ugyanakkora méretűre kinyújtom a marcipánt, és ráteszem az alapra. A kissé megdermedt krémet elosztom a marcipánon, megszórom a mogyoróval. Végül a csokilapot kiveszem a fagyasztóból, ráfordítom a mogyorórétegre, és óvatosan lehúzom a tetejéről a sütőpapírt. Én félbevágott marcipánszívekkel és kevés csokireszelékkel díszítettem.

Lola a torta látványától ugrált örömében, az ízére pedig annyit mondott: "Anya, óriáskirály vagy!"

Isten éltessen, Kicsim!

Éva