Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in lencse (7)

hétfő
márc.092015

Utolsó körben

Villám tempóban tavaszodik. Megvolt a farsangi riogatás, ami idén elég jól sikerülhetett, mert egyik napról a másikra pattantak ki a rügyek a fákon és kékült ki tartósan az ég... bár a hajnalok még elég csípősek. A telet már majdnem minden jellegzetességével lassan teljes egészében magunk mögött tudjuk, így - bár még a tavaszi zöldségekre várni kell, de - a tipikus téli ételeket is, mint a kocsonya (amire egy remek változatot mutatok még azért a napokban), a disznótoros és társai. Amiket egyébként nem is igazán értek, miért kell elhagynunk a tavasz kezdetével. Mármint azt értem, hogy ahogy melegszik az idő, egyre könnyebb ételeket kívánunk, meg hogy a hagyomány szerint télen vágunk disznót, és használjuk fel minden részét erre-arra, de tulajdonképpen egész évben fogyasztjuk az állatot. Ezért álltam elnyúlt arccal a hentespult előtt, mikor a kérdésemre, hogy miért nem kapható egész évben nagy malacbőr egyben, a válasz az volt, hogy mert most van csak szezonja. Miért, az év többi részében bőr nélküli malacokat vágnak a hentesek???

Mindenesetre nagyon megörültem a bőrnek a pultban, és rögtön vettem is néhány "A4-est" - ahogy Ági barátnőm mondta. Két tepsi közt megsütöttem, és az encsi Anyukám Mondtás srácok által a Gourmet fesztiválon készített, korábban már többször magasztalt pirított disznófülétel nyomán hummusszal, de ezúttal nem csicseriborsó, hanem beluga lencsehummusszal és lime-mal kínáltam vendégváróként. Óriási sikert aratott.

EGYBEN SÜLT ROPOGÓS MALACBŐR BELUGA LENCSEHUMMUSSZAL ÉS LIME-MAL

hozzávalók

1-2 nagyobb malacbőr egyben

1/2 bögre beluga lencse

1ek tahini (szezámkrém)

1 lime

1tk őrölt római kömény

1 gerezd fokhagyma

3ek olívaolaj

fekete szezámmag


A malacbőrt kiterítem egy tepsire, ráteszek egy másikat nehezéknek, hogy sütés közben ne kunkorodjon föl, és 190 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt ropogósra sütöm. Az utolsó 10 percben leveszem róla a nehezéket. Amíg a bőr sül, a lencsét felteszem 2 bögre vízzel közepes lángon, és 20 perc alatt puhára főzöm, majd a megmaradt főzőlével, a fokhagymával, a tahinivel, a római köménnyel, 2ek olívaolajjal és a egy fél lime levével együtt egy robotgépben krémesre pürésítem. A hummuszt tálba teszem, meglocsolom a maradék olajjal, meghintem a szezámmaggal, és a nagyobb darabokra tördelt ropogós bőrrel valamint lime-gerezdekkel kínálom. Egyébként a hagyományos csicseriborsóhummusszal (ami a leggyorsabb, mert főzni sem kell, ha konzerv csicseriborsót használok) vagy vöröslencsehumusszal is ajánlom.

Tévedés ne essék: nyáron is isteni sznek.

Éva

szerda
febr.202013

Szeráj

Azaz palota. Az egyik leghíresebb az oszmán építészet jegyében készült, ma múzeumként működő, több mint ötszáz éves Topkapi szeráj, Isztambul egyik leglátogatottabb túrista látványossága.

A meghatározó vöröslencseélményem ehhez az úgy hiszem, perzsa recepthez kötődik. Egy bő évtizede. A hazai Szerájt, azaz a Vígszínházzal szemközti éjjel-nappali török kifőzdét bár már ennél régebb óta ismerem és látogatom, az ő hamisítatlan török vöröslencselevesük később vett le a lábamról. A megnevezésen, így a leves fő alkotóelemén túl a közel-keleti ízhatás közös még a kettőben, ám míg az én "első szerelmem" inkább egy nehezebb egytálétel jelleget ölt a kesudió és a fűszerezés miatt, addig a lenti recept, aminek az ihletője az említett Szeráj-leves, inkább egy könnyedebb, frissebb fogás.

PARADICSOMOS-MENTÁS VÖRÖSLENCSELEVES

hozzávalók

3ek olívaolaj

1 fej vöröshagyma

2 nagyobb répa

1ek őrölt koriander

1ek őrölt római kömény

200g vöröslencse

1l víz

3 bio zöldségleveskocka

400g darabolt paradicsomkonzerv

4 babérlevél

3 gerezd fokhagyma

1 csomag menta

1/2 citrom leve

igény szerint , frissen őrölt bors

tálaláshoz kefír/joghurt esetleg pirítós/pita (mind elhagyható)

Az olajat egy edényben felhevítem, közben a hagymát aprítom, és az olajhoz adom. A répákat szintén felkockázom, és az őrölt fűszerekkel együtt a hagymához keverem. Egy-két percig pirítom a fűszeres zöldséget, hogy az aromák felszabaduljanak, majd a lencsét is beleszórom az edénybe. A kicsit koncentráltabb alaplevet elkészítem, és felöntöm vele valamint a paradicsomkonzervvel a lencsés alapot, hozzáreszelem a fokhagymát, beledobálom a babérleveleket, az egészet elkeverem, felforralom, majd takarékra veszem a lángot, és a levest fedő alatt addig rotyogtatom, amíg a répa és a lencse meg nem puhul. Ekkor elzárom a gázt, kiemelem a léből a babérleveleket, a helyükre beküldöm a mentaleveleket, egy botmixerrel a levest pürésítem, citrommal és esetlegesen sóval, borssal ízesítem, végül forrón tálalom kevés kefír/jogurt, esetleg kenyér/pita kíséretében. Vacsorára épp elég.

Éva

péntek
dec.142012

Furcsa páros

Az oldalas és lencse párosítás a hagyományos magyar konyhában jólismert Szilveszterkor. A sört is szívesen társítjuk a sertéshúshoz. Leginkább kísérő gyanánt. Arra is láttunk már példát, hogy a sütőtököt keleties fűszerekkel hogyan házasítsuk, hogy finom legyen. De hogy jön össze a sör, az oldalas, a tök, a lencse, a keleties fűszerek és a Karácsony? Ennek egy nyitja van: a barna sör édeskés íze az a bizonyos lejtős ösvény, amivel áthidaljuk a problémát. A télies édes és különleges ízek, a narancs, a látvány pedig ünnepivé emelik a fogást. a Vakmerőnek indult az elgondolás - eredmény tekintetében sikeresnek bizonyult a kísérlet. Ehhez mondjuk szeretni kell legalább az oldalast, a tököt és a lencsét... együtt.

BARNASÖRBEN SÜLT OLDALAS KORIANDERES-SÜTŐTÖKÖS BELUGA LENCSESALÁTÁVAL

Egy ilyen próbálkozásom kb. 2 éve volt, amikor az egybensült majorannás-sörös malac mellé készítettem ezt a köretet annyi különbséggel, hogy ott a keleti fűszereket nem a húsra, hanem a tökre szórtam, így azok a salátát ízesítették. A nagy malacnál most is így járnék el. Érdekessége még ennek a receptnek, hogy miután elkészítettem (a blogra akkor vállalható fot hiányában nem került föl), Angélánál olvastam hasonlót. Anno be is kommentáltam a receptje alá, hogy egy rugóra jár az agyunk. ...Azóta Angéla meghódította a cukrászszakmát és a televíziót egyaránt. Nézzétek! Ritka egy tehetség!

hozzávalók

700g csontos oldalas

3 gerezd fokhagyma

a páchoz

2ek

1ek őrölt koriander

1ek őrölt római kömény

1/2tk cayanne bors

1 narancs leve és héja

2ek olívaolaj

a sütéshez

2dl barnasör

a salátához

1ek tökmagolaj + 1ek vaj

1 lilahagyma

1 kis sütőtök

20dkg beluga lencse

az öntethez

1/2dl tökmagolaj

1/2-1/2 lime és narancs leve és héja

1ek balzsamkrém

1 csokor korianderzöld durvára vágva

2-3 nappal a sütés előtt a pácot elkészítem, az oldalast megmosom, letörölgetem, és beleforgatom alaposan a pácba, majd lezárom, és hűtöben érlelem néhány napig. A sütés napján a sütőt 220 fokra beizzítom. Az oladalst kiemelem a pácból, lecsöpögtetem, és a csontos felével lefelé egy tespiben betolom sülni első körben 20 percre. 20 perc elteltével 160 fokra visszaveszem a sütő hőfokát, és még 60 percig sütöm benne a húst, ezúttal a másik oldalára fordítva. Egy löttyintés sörrel minden 20 percben meglocsolom.

Amíg a malac sül, elkészítem a salátát. Ehhez a lencsét megmosom, és háromszor annyi sós vízben felteszem főni. Meghámozom és picire felaprítom a hagymát és a tököt, majd a vaj és az olaj keverékén fedő alatt egy serpenyőben kevés sóval hintve puhára párolom. A lencsét leszűröm, lecsöpögtetem, és a tökhöz keverem. Az öntethez minden hozzávalót elegyítek, és még langyosan a salátához keverem.

Az oldalasra az utolsó 10 percben ráengedem a grillt vagy a 220 fokot újra, hogy szépen megpiruljon. Amint kivettem a sütőből, forrón szétkenem rajta a zúzott fokhagymát, és azonnal tálalom a hideg salátával kevés tökmagolajjal körbelocsolva.

Szilveszterre is ajánlom.

Éva

csütörtök
jan.122012

Jolly Joker

Azaz a vicces srác. Ő a beugró, a tuti befutó, aki minden helyeztben helytáll, ezzel felvidítva azt, aki magához veszi. Na, ilyen ez a leves. Legyen hétköznap, vendégség, Karácsony vagy épp Szilveszter, ezt a levest bármikor feltálalhatjuk, arról nem is beszélve, hogy az elkészítése is igen gyorsan megy. Maga az alap- és az ehhez társított füstölt íz jól ismert a magyar ember számára, csakhogy mi a lencsénket nem pürésítve fogyasztjuk, és a füstölt íz sem a könnyű halból, sokkal inkább a könnyűnek semmi szín alatt nem nevezhető kolbászból vagy csülökből származik tradicionálisan. Egy remek leveses könyvben találtam rá erre a receptre, amit kicsit saját szájízemre szabtam, és első alkalommal két éve Szilveszterkor, azóta pedig jó néhányszor, például idén Karácsonykor szolgáltam fel a ... mellett. A hétköznapi lencse a lazac által ünnepivé emelkedik, így jól megállja a helyét különleges menüsor nyitányaként is.

LENCSEKRÉMLEVES FÜSTÖLT LAZACCAL


hozzávalók


3ek olívaolaj

1 vöröshagyma

1 szárzeller

1 répa

4 gerezd fokhagyma

20dkg lencse

1.5l zöldségalaplé

2 babérlevél

frissen őrölt bors

1.5dl natúr joghurt

citrom

füstölt lazac

díszítéshez zellerlevél, citromhéj, tökmagolaj

A zöldségeket megtisztítom, felaprítom, az olajat felhevítem, és felhevített olajon alacsony lángon megdinsztelem. Amikor már üvegesek, beleszórom az edénybe a lencsét, összeforgatom a többi hozzávalóval, majd felöntöm az alaplével, beledobom a babérlevelet, és 2-30 percig fedő alatt főzöm a levest. Amikor a lencse már puha, kihalászom a babérleveleket, kiveszek négy evőkanálnyi lencsét, amit félreteszek, és egy botmixerrel lepürésítem a levest. Sózom, borsozom (ha nagyon krémesre akarom, akkor passzírozom - a visszamaradt sűrűjéből fokhagymával és fűszerekkel csinálhatok egy lencsepástétomot például, hogy az se vesszen kárba), hozzákeverem a joghurtot, kevés citrommal ízesítem, és azonnal forrón kínálom.

A tálaláshoz vékony csíkokra vágom a füstölt lazacot, minden tányér aljába teszek belőle keveset, rámerem a forró levest, amiben az azonnal megfő. A tányérokat kevés főtt lencsével, zellerlevéllel, citromhéjjal és tökmagolajjal díszítem, extra citromot, borsot és joghurtot kínálok mellé.

Igazi telitalálat!

Éva

vasárnap
jún.052011

Mindenből a legjobbat! - 2. felvonás 2 részletben

1. rész

Jól megjártuk! Mármint a Budai Gourmet-t. A második nap már hosszabbra sikeredett, így eseményből, ételből és ismerősből is több fért bele, mint előző este. Ezúttal már a csapatunk kétharmadára kiegészülve, Ádámmal látogattunk ki a helyszínre kis családjaink kíséretében, ahol már vártak minket az ismerős standokon. Kóstoltattak, és mi kóstoltunk rendületlenül. Ilyen jó dolgunk régen nem volt!

Ahogy összegeztük fejben, véletlenszerűen nagyobb részt a vidék ízeinek áldoztuk szombaton: Kistücsök (Balatonszemes), U26+Anyukám mondta (Encs), La Mareda (Győr), Márgál, Sonkamester (Etyek)/Húspatika, Arany Kaviár, Pataki cuki (Érd), Gere-Mandula (Villány), még egy kör Rosenstein és így tovább. A finomabbnál finomabb falatokat a megunhatatlan, őszibarack ízbe hajló Gere Fricivel öblögettük, ezért ha mindenképpen statisztikát akarunk vonni, elmondhatjuk, hogy a DiVino standon fordultunk meg a leggyakrabban. De még mindig van mit kóstolni, így hát természetesen az utolsó napot sem hagyjuk ki. Még vár a Bock, az Aranyszarvas, a Mák, a Pastrami, a Nobu, a Déryné, vissza a Tigrisbe egy mákdesszertre, ezen felül még a WAMP-on is be kell tankolnunk! Arról nem is beszélve, hogy a legkisebb pihenésképpen még szeretne egy kört Kuktanodázni és játszóterezni is a helyszínen azután, hogy széttáncolta a cipőjét a Garami Funky Stuff koncertjén. Becsületére legyen mondva, mindezt amellett, hogy 6 órán át hősies kitartással járta és ette velünk végig a fesztivált, az előző napról már ismerősként üdvözölve az egyes étteremtulajokat, blogger bajtársakat, chefeket és viszont. (Nem kis megdöbbenést váltott ki belőlünk, mikor Ádámot a nyakában Lolával Segal Viktor odakísérte a Déryné cukrászchefjéhez bemutatni, mire a gyerek lazán csak azzal indított: "Szia Feri!" :DDD Jah, hogy a Cukiakadémia! Jah, hogy ők már lespannoltak! Én kérek elnézést!)

KISTÜCSÖK - NO. COMMENT.

Harcsa halászlémártással, kapros darával; Citromos nyúlkolbász medvehagymamustárral


ARANY KAVIÁR - HŰVÖS ELEGANCIA

Melegen füstölt tokhal fekete kenyéren (már ami megmaradt belőle...)

 

U26 - MEGGYŐZŐ ELSŐ TALÁLKOZÁS

Az óramutató járásával megegyező irányban: Kecskesajt terrine diós házi focacciával; Mezőtúri spárgafőzelék, libamájhab, tökéletes tojás és rukola; Libamell káposztás brickpalacsintával; Köményes malaccsászár, mézes nyári káposzta, paprikazselé és paradicsomhab

 

ANYUKÁM MONDTA - ...MEG SOKAN MÁSOK MÉG A FESZTIVÁLON

Pacalpörkölt; Focaccia sonkával, bivalymozzarellával, rukolával és koktélparadicsommal


LA MAREDA

Borjú terrine füstölt csülökkel és vargányával, zöldalmás tormakrém, langyos saláta "Czifray"


MÁRGÁL

Epres-rebarbarás túrókrém


SONKAMESTER - A VERHETETLEN

 

... és még egy érdekesség: a friss halválasztékára méltán büszke METRO vevőakadémia egyszerű, de nagyszerű fogásai (ha már hal!)

Az óramutató járásával megegyező irányban: Gravlax (7 napig marinált nyers lazac) salátával, citromos olívaöntettel; Grillezett old-bay halkolbász sült fokhagymás majonézzel; Grillezett harcsafilé citromos-rozmaringos marinádban; Grillezett teriyaki lazacfilé

Éva


2. rész

A szombati nap több szempontból különös kíváncsiságot váltott ki belőlünk: az aznapi "Blogkóstoló" nevű hepöning mágnensként vonzott a rendezvény fedett csarnokába. Itt a legolvasottabb magyar gasztrobloggerek kínálták saját, profikéhoz mérhető kreációikat az érdeklődőknek. Csak, hogy képet kapjatok a munka mértékéről: Mautner Zsófi és Fűszeres Eszti avatott be a részletekbe, miszerint 300-500 adaggal főztek meg az ételekből. Ez óriási mennyiség, és bár igazi szőröstökű, már-már hivatásos szakácsok Ők, ilyen hatalmas adagokkal még sosem dolgoztak. Évában és bennem ugyanaz a gondolat fogalmazódott meg: ugyan hatalmas megtiszteltetés jelen lenni, meghívást kapni egy ilyen nívójú rendezvényre, azért rendesen fel kell kötni a gatyát, ha a gasztroblogger helyt akar állni.

Az egész napos főzés után is mosolyog Mautner Zsófi, kis csapatunkkal körülvéve (Éva, Lola, Ádám)

Zsófi koreai ihletésű csípős-édes tésztasalátával készült (a csípős az nem kifejezés; majdnem szájzsibbasztó, imádtam)

Eszti észt lencsesóletet rittyentett puliszkával (Évával kétpofára faltuk, közben próbáltuk kitalálni a hozzávalókat). Megismerkedtünk végre Lila Fügével is, aki gyönyörű mini-pavlovákkal készült, de ez már egyszerűen nem fért belénk. Látványra mindenesetre ötös. Vállalom az általánosítás vádját, de kijelentem, hogy a bloggercsajok jófejek.

Fűszeres Esztivel és Lila Fügével

A még magukat képviseltető bloggerek a teljesség igénye nélkül: Horasz, Limara, Dolce Vita, Piszke, Lorien (a teljes lista itt)

Eszti észt lencsesóletje, Limara medvehagymás-paradicsomos bucijai és Csak a puffin málnás cheesecake-brownie-ja

Ha már édességgel zártuk a blogkóstolót, neki is futottunk a hivatásosok által kínált desszerteknek.

A Rosenstein család elképesztő vendégszeretettel fogadott minket, és épp volt szerencsénk elkapni a pillanatot, mikor friss flódni érkezett a standjukra. Én bolondulok a flódniért, nem tudtam és nem is akartam ellenálni a világ egyik legfinomabb süteményének. Nemrég végigszaladtam egy flódnitesztelésen Budapest cukrászataiban, és azt kell mondjam, igazán jót találni nagyon nehéz. Ez külön posztot érdemel, de a tapasztalat az volt, hogy meglepő módon a Szamos flódnija vitte a prímet. Tegnapig meg is őrizte ezt a címet, de a Rosenstein-féle flódni letaszította a trónról: valami mennyei. Szilva- helyett ugyan baracklekvárt használtak, ettől csak még lágyabb volt az összhatás. A receptet persze nem árulták el, egy félmosoly kíséretében azt mondták, hogy legalább tíz, de inkább húsz évre titkosítva vannak a technológiák.

Visszajáró vendégek lettünk a Pataki cukrászda fagylaltozójában is. A gyaníthatóan alapos és bátor kísérletezés következményeképpen tökéletesen megkomponált ízkombinációkkal lehetett találkozni. Nálunk a bodza, a bazsalikomos vanília, a kapros fehércsokoládé és a petrezselymes kiwi győzött, nem győztük kanalazni a főétkezések után. Sőt, között. Mivel szinte kizárólag különleges ízeket vonultattak fel, ezek mindegyike gyorsan fogyni látszott - érdekelne, hogy a szokásos eper-csoki-vanília mellett hogyan fogadja ezeket a nem foodie-közönség.

És ha már a fagyiknál tartunk, meg kell említsük a Gelateria Fragolát is: nem a majdnem hagyományos ízválaszték a meglepő, hanem az, hogy ezeket kizárólag természetes alapanyagokból állítják elő. A pisztácián érezni az olajos mag kissé pörkölt ízét, a gyömbér pedig az általam annyira kedvelt igazi ginger ale csípős-édes világát hozta. Remek.

Éva már írta, de én sem hagyhatom szó nélkül Gere Andi (kísérleti) mesterművét, a Frici gyöngyözőbort. Eddig csak a rosé változatot ismertük, tegnap a fehéret is megszerettük. Előbbi érett őszibarackos illatával, második zöldalmás-citrusos aromájával veszi le az embert a lábáról. Természetesen ezek egyike sem aroma, mindkét esetben az adott szőlőfajta legjobb tulajdonságait hangsúlyozza ki a habzóbor. Andinak személyesen is gratuláltunk, ezt szeretnénk itt is megtenni. A siker talán meggyőzi arról, hogy jövőre (idén) ne csak 9000 palackkal készítsen. :-)

Remek volt a szombatunk, remek társasággal. Az ötösfogatunk a fél fesztivál végigkóstolása után persze rárepült a madárlátta, hazacipelt falatokra - úgy saccolunk, két-három kiló előnyre teszünk szert a hétvégén, főleg deréktájon.

Ádám

szerda
máj.252011

Végtelen történet

Emlékszünk még a filmre? Gyerekkorom egyik nagysikerű alkotása volt a mára már az ifjúsági és gyermekirodalom klasszikusává lett Michael Ende meseregényből kreált mozi, Limahl még ma is a slágerrádiókban felcsendülő szintipop örökzöld főcímdalával. A könyv egy sokrétű fantáziavilágba kalauzol el a főszereplő fiú, Barnabás olvasmányain keresztül, mintegy 26 jól szerkesztett fejezeten át. Az ebből készült film egy trilógia formájában dolgozza fel a könyv egyes részeit, ami átértelmezés nem igazán szolgált az író megelégedésére. Nem véletlen.

A fantázia egy mindenki számára privát és áthatolhatatlan világ. Vannak, akik szeretik, ha a fantáziát készen szállítják nekik, és vannak, aki szeretik maguk megteremteni és zavartalanul formálni a belső kreatív világukat, bármilyen téren legyen is szó alkotásról. Így előbbiből a műértő és műélvező, utóbbiból a művész lesz. 

Édrekes, hogy a gyerekek mindegyike még micsoda ihletettségben éli a mindennapjait az élete első jópár évében: rajzol, épít, mesél... folyamatosan alkot. Vajon mi öli ki bennük ezt az alkotási vágyat? A sablonos, korlátokkal és kötelező elemekkel teli, merev iskolarendszer? Az elismerés hiánya, mint Barnabás, a Végtelen történet főszereplőjének esetében, aki sem jó tanuló, sem jó sporotló, sem semmiben különösebben kimagasló tehetség nem volt, csak a történetek kitalálásában? Mitől marad a kreatív gyerekek csak nagyon kis hányada kreatív felnőtt korára? És mi határozza meg, hogy milyen téren lesz az? Miért olyan fontos az iskolákban az uniformizálás, az egységesített tudás átadása, amiben annyi gyerek válik kudarcra ítéltté, miközben a kellő tehetséggondozás hiányában lehet, hogy sosem derül ki, hogy épp komoly csellista, grafikus vagy épp fodrásztehetség rejlik benne. 

Hagyjuk meg a gyerekeknek az önkifejezés lehetőségét, és támogassuk őket a választott útjukon... emellett mutassunk azzal példát, hogy mi járjuk a magunk útját: alkossunk, teremtsünk szépséget, változatosságot, fantáziákat előttük, nekik, velük!

CHILIS-KORIANDERES KUKORICASALÁTA FETÁVAL ÉS LIME-MAL

Ebben a nemrég megfogalmazódott salátaötletemben az a jó, hogy bárhogy tudom variálni: a változatoknak csak a fantáziánk szab határt, így ez is valahol egy végtelen történet. Ha akarom, kukorica helyett csinálhatom csicseriborsóból, zöldborsóból, vesebabból, belugalencséből, burgonyából, paradicsomból, de akár ananászból vagy almából is. Nekem most egy üveg kukoricám volt itthon (hibátlan sóban, citromban, vízben eltett biotermék a DM-ből - ugyanez van csicseriborsóban is), ebből alkottam meg ezt a könnyű fogást pár perc alatt.

hozzávalók

1/2kg bio konzerv vagy fagyasztott (tehát forró sós vízben főzendő) kukorica

1/4 kocka vaj

1tk

1 nagy fej lilahagyma

2 friss piros chilipaprika

1 csokor korianderzöld

15dkg fetasajt

1 lime leve

frissen őrölt bors

A kukoricát átöblítem, egy keverőtálba teszem. A vajat megolvasztom, elkeverem a sóval, és belefeorgatom a kukoricát. (Ha akarok, ezen a ponton megállok, kevés fokhagymát reszelek rá és parmezánforgácsot. Így sem utolsó.) A hagymát felkockázom, a chilit kimagozom és apróra vágom, a koriandert szintén felaprítom, és mindhármat hozzádolgozom a kukoricához. Végül a sajtot salátára morzsolom, belefacsarom a lime levét és kevés borsot őrlök rá - elkeverem. Kész is. 

...Már csak egy pohár jól behűtött Chardonnay hiányzik mellé.

Éva

kedd
jún.222010

Télies hangulatban

14 fok. No komment. Lehangoló. Már-már azon gondolkozom, hogy a minden év májusában a szekrény mélyére süllyesztendő téli nappótlékot, a D-vitaminos fiolát újra előveszem... a kötött garbókkal együtt. Hát csoda, hogy lépten-nyomon álomkóros, rosszkedélyű, ingerlékeny, dekoncentrált emberekkel futok össze? Már ha egyáltalán kiteszem a lábam itthonról. Balesetek az utakon, őrjöngő emberek, nyűgös, kezelhetetlen gyerekek, kimerült anyukák, amerre járok. Idén nem sok napot láttunk. Az éledező fák tavaszi virágait elverte az eső, most a még megmaradt terméseket is lemossa a piacok palettájáról. Sokba fog ez nekünk kerülni. Szó szerint. Egyszerű közgazdaságtani alapvetés: minél kisebb a kínálat valamiből, annál drágább lesz. Aranyárban mérik majd az egyébként filléres szezonális zöldségeket, gyümölcsöket. Mit lehet ilyenkor csinálni? Hideg van, nem süt a nap, szomorkásan esik az eső, hiány van a szabadföldi frissekből, így a kellő vitaminbevitelből... 

Elrepülünk a mesebeli Közel-Kelet világába, és így egy tál napfényt, meleget és vitaminbombát varázsolunk az asztalra.

NAPSÁRGA KESUDIÓS VÖRÖSLENCSELEVES MAROKKÓI FŰSZERES PIRÍTÓSSAL

Ezt a receptet elsősorban Louise Pickfordnak* köszönöm, aki mintegy 18 éve adta nyomtatásba egy nemes egyszerűséggel "Picnics" elevezésű, fenomenális, százoldalas kis könyvben sok más zseniális recepttel együtt - fogtok még találkozni ezzel a referenciával. Másodsorban viszont magamnak, aki szintén nem tegnap (10 éve), ugyanakkor remek érzékkel emeltem le az akkoriban az angol nyelvű szakácskönyvek széles kínálata miatt általam sűrűn látogatott könyvesbolt polcáról az azóta is nagy becsben tartott példányt. A "PVC"-hez hasonlóan ezt is a leggyakrabban használt, leginkább kipróbált valamint a gyors, praktikus és ínyenc recepteket a legnagyobb arányban tartalmazó könyveim, azaz a kedvenceim közé sorolom. Egy csoda. A piknik témájú könyvek egyébként általában. Ez a fogás pedig annyira bevált, hogy aki megkóstolja, nem tud az azonnal megszerzett recept nélkül túlleni az élményen. A lányom topkedvenc levese, de a Keresztmamája is az egyik legnagyobb rajongója lett (mármint a levesnek... mondjuk, ha belegondolok, Lolának is), sőt, még az ultrahagyományos ízlésvilágú Nagybátyámat is képes volt meghódítani. Ennek a levesnek az Édesapám maradt az egyetlen bevehetetlen vár. Hiába - vannak dolgok, amik nem változnak. :)

Hozzávalók

2ek olívaolaj

1 nagy vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

250g répa

2tk őrölt koriander

1tk őrölt római kömény

1/2tk őrölt kurkuma

1/2tk őrölt fahéj

100g vöröslencse

1l csirkealaplé (bio leveskockából)

2 babérlevél

100g sózatlan kesudió

1 citrom leve

, frissen őrölt bors

natúr joghurt a tálaláshoz

Ez a recept azon kevesek egyike, amihez nem nyúltam hozzá, mert úgy jó, ahogy van. (Na, jó, egy kicsit több fokhagymát és babérlevelet használok, és nem pirítom meg a kesudiót, hogy krémesebb legyen a végeredmény... de ne szaladjunk ennyire előre!)

1 liter vizet felteszek forrni az alaplének, közben a hagymát felaprítom. Az olajat egy vastag falú lábasban felforrósítom, a hagymát hozzáadom, a fokhagymát belereszelem, és enyhe barnulásig közepes lángon folytonos kavargatás mellett lepirítom. A répát közben apró kockákra vágom, majd a fűszerekkel együtt a hagymákhoz adom, és 2-3 percig magas hőmérsékleten, állandó keverés mellett, hogy a zöldségeket a fűszer mindenütt jól bevonja, illatozásig pirítom. Így az ízek is jól felszabadulnak a koriander-kurkuma-fahéj-kömény négyesfogatból. Ezen a ponton az edénybe beleteszem a megmosott lencsét, az elkészített alaplevet és a babérlevelet, majd forrásig hevítem. Miután felforrt, a lángot visszaveszem, és a levest fedő alatt rotyogtatom 20 percig - vagy amíg a répák meg nem puhulnak. 20 perc elteltével a babérleveleket kiveszem, és a levest egy botmixerrel pürésítem. Végső akkordnak a kesudiót és a citrom kifacsart levét gépben együtt pépesítem, és hozzákerverem a leveshez. Csodálatosan illatozó, krémes elegyet kell, hogy alkossanak. Természetesen ízlés szerint sózom, borsozom. Tálaláskor egy kevés natúr joghurttal díszítem.

Ha pedig a kalóriát és az élvezeteket még szeretném fokozni, akkor elkészítem mellé a marokkói fűszeres pirítóst is az alábbiak szerint:

175g puha vajat

2 gerezd fokhagymát

1ek paradicsompürét

1ek felaprított friss korianderzöldet

1 ek felaprított friss petrezselymet

1/2tk őrölt római köményt

1/2tk őrölt pirospaprikát

egy csipet cayanne borssal

és val

...homogén krémmé keverek. Egy bagettet centinként sréhen 2/3 mélységig bevagdosok, a fűszervajat a vágatokban elosztom, majd a kenyeret az ízekkel együtt fóliába zárom, és 10 percig 190 fokra előmelegített sütőben sütöm. 10 perc után a fóliát kinyitom, és további 5 percig pirítom az egész tébolyt a sütőben. Forrón tálalom a leves mellé. (Ha csak egyedül vagy ketten fogyaszjuk, elegendő kenyérpirítóban néhány szeletet kenyeret megpirítani, és egyszerűen megkenni a fűszervajjal.)

Töltődjetek!

Szép hetet!

Éva