Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in kovászos uborka (2)

szerda
júl.032013

Ungárise szevícse

Olvastam egy írást nemrég "Miért a ceviche lesz Budapest új divatkajája?" címmel, amin könnyesre röhögtem magam. Az oldal hetekig nyitva volt, hogy időről időre vissza tudjak csekkolni rá, ha egy jó vinnyogásra vágyom. (Ezúton is gratulálok a szellemes cinkhez a cikk írójának.) Az olvasmányélményemet csak az fejelte meg, amikor bő egy hónapja az írást nyilván szintén ismerő Ádám egy következő találkozónkat úgy vezette fel, hogy "Ha a napirendbe belefér, ehetünk egy cevichét (:-D) utána valahol..." (Ez a mondat akkor nyer értelmet, telik meg humorral, ha valaki előtte elolvassa a fenti link alatti írást.) Hogy Te mekkora egy állat vagy, Ádám! :DDDDDDDDDDD Nincs nap, hogy ne jutna eszembe, és bárhol vagyok, felnyerítek tőle.  Ezek után el lehet gondolni, hogy amikor az Édesanyáméknál tett spontán látogatásunk alkalmával a "felkészületlen" hűtőben keresgéltem a vacsorám lehetséges hozzávalói után, és kovászos uborkát, retket, hagymát, füstölt lazacot találva az jutott eszembe, ebből milyen frankó kis ceviche-féleséget tudnék kerekíteni, mennyire rázkódtam végig potyogó könnyekkel a készítés párperces folyamatát (jó, hogy nem tartott tovább, mert a vége felé kezdtem feladni). Köszönet, Ádám, a nem tudom, még meddig tartó, bárhol, bármikor rám törő vihogós pillanatokért. Van, hogy tök hülyének néznek miattuk...

CEVICHE MAJDNEM MAGYAR MÓDRA

További ceviche recept és az étel eredetéről itt.

hozzávalók

2db kovászos uborka

3 retek

1/2 salátahagyma vagy 2 szál újhagyma

1 tálca füstölt lazac (de lehet bármilyen hazai fehér húsú nyers halból is csinálni, mint busa, amúr, ponty)

1 citrom leve

3ek olívaolaj

1 csokor friss kapor

tálaláshoz rukola illetve aki igényli, valamilyen kenyér, kréker

A ceviche hozzávalóit, amelyiknél szükséges, megtisztítom, apróra felkockázom, keverőtálba teszem. A hozzávalókat a citrom levével és az olajjal megöntözöm, a felaprított kaporral meghintem, alaposan összekeverem, és egy fél órára beteszem a hűtőbe, hogy az ízek összeérjenek, a fogás jól lehűljön. Rokolaágyon kínálom egy tálaló gyűrű/csésze segítségével megformázva. Ilyenkor nyáron fenomenális egy étel. A savanyú, hideg, friss, ropogós falatok hihetetlen kellemes hűsítő hatással bírnak a nagy melegben, ezzel együtt könnyed fogás, nullkalóriája lévén a nem terheli meg a gyomrunkat. Arról nem is beszélve, hogy az elkészítése sem tart távol minket órákig a vízparttól, napsütéstől. Tudnak valamit ezek a peruiak.

csütörtök
nov.182010

Színek és Ízek

Segal Viktor, a nemzetközi hírű szakács, a mai magyar csúcsgasztronómia egyik kiemelkedő alakja, a fúziós konyha királya... ahogy a szakmában, és azon kívül emlegetik. Az eddigi pályája magáért beszél. Dolgozott híres szállodák elit éttermeiben, a Közel-Keleten és Nyugaton, nyert jelentős chéf versenyeket, egy ideje pedig a hazai gasztronómiai kultúra határait feszegeti komoly sikerrel. Az általa képviselt eszmeiséggel mi is nagyon sok ponton tudunk azonosulni - nem véletlen, hogy korábban már idéztünk is tőle itt komoly terjedelemben.

Személyesen idén tavasszal talákoztunk Viktorral először, amikor a Czifray versenykurzus előző fordulóján a még - és azóta is - bimbódzó blogger csapatunkkal elindultunk a tejberizskreációinkkal. Viktor volt az, aki elsőként belekóstolva a kitálalt desszertünkbe azzal a felkiáltással kezdte a kritikákat, hogy: "Na, erre az ízre vártam egész nap!" Addig a pontig is már sok mindennel, de ezzel a megszólalásával aztán végképp belopta magát a szívünkbe. Bár a Segal Viktor "jelenség" az egész eddigi munkássága miatt komolyan tekintélyt parancsoló, mégis egy végtelen közvetlen, barátságos, kedves és szerény embert ismertünk meg a személyében, aki finom, támogató kritikával segítette az ottani tapasztalatszerzésünket - is.

A második, szintén Czifray-fordulós keretek között zajló találkozás alkalmával egy fokkal mélyült a kapcsolat: amikor beléptünk, azzal indított, szeretné, ha a készülő könyvében szereplő néhány recept tesztfőzését elvállalnánk. Onnantól az egész versenyt a döbbenettől tátva maradt szájjal csináltuk végig. Hát persze! Hát hogyne! Attttyavilág! :)

Aztán jött egy nagy szünet, majd a szűkkörű könyvbemutató, ahová mi is meghívást kaptunk. Viktor Színek és Ízek névre keresztelt, a gasztrotémájú könyvek világában otthonosan mozgó Boook kiadó gondozásában publikált első szakácskönyvét mutatták ott be a megjelenés napján. A Drop Shop kellemesen családias légkört biztosított a zárt körű reggelihez, ahol a könyvben szereplő ételekből fel is tálaltak néhányat, emellett megismerhettük a könyv elkészültének szereplőit, körülményeit. A következő megdöbbenés akkor ért minket, mikor a könyv köszönő oldalán szembe találtuk magunkat a saját nevünkkel a tesztfőzők között listázva, nyomtatásban. Húú, a mindenit neki! 

Viktort szolídan odakértük, és finoman felhívtuk a figyelmét az apró tévedésre. Ő a fejét rázta, és annyit mondott: "Én elküldtem... hármat is, hogy össze ne vesszetek". Nos, hozzánk a legnagyobb sajnálatunkra valami technikai malőr nyomán többszöri visszajelzésre sem jutott el a levél. Ellenben ott feszítünk a könyvben. Az meg nem úgy van! Ott és akkor az elcsúszást tisztáztuk, és pár napra rá végül meg is kaptuk a nekünk szánt recepteket, hogy kipróbálhassuk. Nagyon érdekes volt látni, hogy épp abból a háromból kettőt a bemutatón is kínáltak. ...Így legalább volt viszonyítási alapunk. 

Nos, a Segal Viktor által megálmodott színek és ízek a mi kezünk nyomán, kedvcsinálónak a könyvhöz.

KÖZEL-KELETI SÜLT PADLIZSÁN LILAHAGYMÁS-OLÍVAOLAJOS KOVÁSZOS UBORKÁVAL

A receptért a könyvhöz érdemes fordulni, de annyit elárulhatunk, hogy rendkívül gyors és egyszerű volt az étel elkészítése, az eredmény pedig azon túl, hogy nagyon színgazdag és szemetgyönyörködtető, rendkívül üde, könnyű és finom. (Egyébként a bemutatón felvonultatott sós falatokból nekünk ez nyerte el a leginkább a tetszésünket.)

ROZÉ KACSAMELL ÁFONYAMÁRTÁSSAL ÉS SNIDLINGES PALACSINTÁVAL


Mindhármunknál jó helyen áll a kacsa alapból, pláne egy jó rozéra sütött filé (bár most Ádi többnyire húsmentesen táplálkozik), ezért a tökéletes rozé kacsamell sütési módja már kisujjban volt. Ennek ellenére sikerült kicsit túlkészítenünk. De csak kicsit - még épp határeset, így finom volt. Mindenesetre tetszetősen felszeleteltük a tálaláshoz a húst, hogy még véletlenül se tudjuk ezt a bakit elbliccelni. :D A snidlinges palacsinta önmagában is kiváló csemege egy löttyintés joghurttal, de ennek a fogásnak a köreteként abszolút díjnyertes. Ami viszont itt vitte a prímet, az a tőzegáfonyából kókusztejjel készült mártás. Mennyei! Arról nem is beszélve, hogy milyen szinten megindítja az ember fantáziáját egy ilyen alap fűszerezés tekintetében, egyéb mártások, leves, fagylalt, stb. készítése terén.

HÁZI FEHÉRCSOKOLÁDÉ-FAGYLALT KANDÍROZOTT GYÖMBÉRREL ÉS HABCSÓKKAL

Viktor, maga, a könyvében így vezeti föl ezt a receptet: "Finoman szólva is, kissé 'hatásvadász' ez a desszert, de nem titkoltan ez is az egyik célja. Bátran ajánlom romantikus vacsora záró fogásaként, az eredmény garantáltan nem marad el." Nos, a kóstolást követően ezt csak megerősíteni tudjuk. És a legnagyobb truváj benne? Az, hogy a roppanós, mégis puha, krémes, könnyű habcsókot céklalével színeztük meg az insrtukciók szerint. Óriási zsenialitás! Mostanában egyébként is sokat lamentálunk a zöldfűszerek édességekben való használatának a lehetőségein illetve zöldségekből készülő édességek ötleteit fejlesztgetjük. (Nem kell megijedni, a répatorta, kapros túrós lepény és a tökpite sem ördögtől való... Onnan pedig már csak egy lépés a cékla, paszternák, karfiol, paradicsom, ami zöldségeknek kóstoltuk már édes változatait is.)

Akárhogy is, nagy megtiszteltetés, hogy - ahogy a Facebbok fanpage-en fogalmaztunk - a hazai gasztroirodalom egy ilyen szakmai színvonalú kiadványának egy oldalán a mi nevünk is említésre kerül. A könyvről azt tartjuk, hogy akár a szerzője, emberközeli, igényes, különleges és véleményformáló. Még sok ilyet a hazai kulináriának! Segal Viktor és a hozzá hasonló hitvallásos szakemeberek álhatatos és szenvedélyes munkájának már most van eredménye: ott van a kéznyomuk a lassan, de biztosan megújuló magyar konyhaművészeten. Köszönjük, hogy a mi nevünk is egy picit összefonódhatott ezzel a jótékony törekvéssel és Segal Viktor nevével a munkája ezen mérföldkőnek számító fejezetében.

Gratulálunk innen is a könyvhöz annak minden szerzőjének, és sok sikert kívánunk a további munkájukhoz!

Spooon