Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in keleti (17)

péntek
dec.072012

Csavar a krémlevesben

Sokszor írtam már arról, mennyire szeretek változtatni a megszokotton. Rövid az élet. Én annak a híve vagyok, hogy ebben a néhány évtizedben, amíg a magunk urai vagyunk, tapasztaljunk, lássunk, szagoljunk, ízleljünk, halljunk minél több újat, hogy ezzel is gyarapodjunk. Ezért van, hogy szeretek olyan helyre utazni, ahol még nem jártam, olyan zenéket hallgatni, amit még nem hallottam, és olyan ízeket kóstolni, ízkombinációkat megalkotni, amik még hordoznak magukban újdonságot a számomra.

A krémlevesek nagy rajongója vagyok. ...Meg a távol-keleti konyháé. Hát miért ne lehetne ezt a kettőt ötvözni? Ennek egy korábbi példája ez a thai jellegű sütőtökkrémleves tilápiafilével, amit tavaly csináltam az Ünnepek környékén. Most a karfiolra mentem rá hasonló elánnal.

KELETIES GYÖMBÉRES-KORIANDERES-KÓKUSZTEJES KARFIOLKRÉMLEVES PIRÍTOTT GARNÉLÁVAL

hozzávalók

a leveshez

egy fej karfiol

1 vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

2cm friss gyömbér

1ek őrölt koriander

1ek őrölt római kömény

2 bio csirkehúsleveskocka (Spar/DM)

400g kókusztej

1/2dl halszósz

1 lime leve

, frissen őrölt bors

a rákbetéthez

1/2kg tisztított garnéla

1/2dl olívaolaj

1tk

4 gerezd fokhagyma

1/2 lime leve 

1 csokor korianderzöld 

esetleg friss piros chilipaprika

A levesnek egy párolóedényben felteszek 1/2l vizet forrni a hosszában félbe vágott citromfűvel. A karfiolt megmosom, megtisztítom, rózsáira szedem, és a szintén megpucolt és felnégyelt hagymával, a meghámozott fokhagyma gerezdekkel, a hájától megfosztott és karikákra vágott gyömbérrel valamint az őrölt korianderrel és köménnyel felteszem párolórácson fedő alatt gőzölődni. Amíg a zöldségek párolódnak, bepácolom a rákot az olaj, a asó, a fokhagyma és a lime-lé keverékébe. Nagyjából 8-10 perc után puha lesz a karfiol és a hagymák is. A párolórácsa tartalmát beleborítom a párolólébe. Forralok még fél liter vizet, amiben föloldom a húsleveskockákat, és az edény tartalmához öntöm. Botmixerrel az egészet krémesre pürésítem. Jöhet hozzá ekkor a kókusztej, a halszósz, a lime-lé, szükség szerint só illetve bors, valamint egy-két díszítésnek szánt levél kivételével a korianderzöld. Újra pürésítek. Már csak a rákot kell egy forró serpenyőben 2 perc alatt megpirítanom, hogy a leveshez adva esetleg kevés friss chili kíséretében bearanyozza a napom.

Éva

Ui: Bátraknak ajánlom: én szívbaj nélkül lepürésítettem két-három rákfarkat két merőkanál levessel. A hatfogú tizenhárom hónapos percek alatt szívta fel cuppogva az egészet...

csütörtök
nov.152012

Kofta

Egészséges ételek rajongója vagyok, ezért azok a konyhák, amelyek önmagukban képviselik ezt, nyilván élen állnak nálam fogyasztásban. A Közel-Kelet bármelyik konyhája, legyen az arab vagy török (nem kicsi az átfedés egyébként sem), nekem jöhet. Ha pedig fasírt, akkor engem tessenek szívesek kihagyni a petrezselymes, pirospaprikás, zsemlemorzsás, olajban sütöttekkel. Én akkor már ízeket szeretnék: mediterránt vagy keletit. Közelit vagy távolit. Nyárson, faszénen vagy grillen sütöttet, pároltat, mit bánom én, csak ne a menzait!!!

Ma már saját spontán koftaféleségeket gyártok percek alatt (ld. pl. itt borjúból pisztáciával). A minap a biopiacon vásárolt darált szürkemarhát készítettem el így:

GRÁNÁTALMÁS-FENYŐMAGOS KOFTA 

hozzávalók

1 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

1 csokor friss menta

1 csokor friss korianderzöld

1/2tk őrölt koriander

1/2tk őrölt római kömény

2tk

frissen őrölt bors

1/2tk őrölt fahéj

1tk szárított oregánó

1 tojás

1 marék dió

1/2kg darált marha

1 gránátalma

10dkg fenyőmag

pici olícaolaj

tálaláshoz kuszkusz és fokhagymás-uborkás joghurt

A hús, a gránátalma és a fenyőmag valamint az olaj kivételével az összes megtisztított hozzávalót robotgépbe teszem, és lepürésítem, amit aztán a gránátalmamagokkal és a fenyőmeggal együtt alaposan összegyúrok a darálthússal, és lefedve szobahőmérsékleten érlelem fél órát. Közben elkészítem az uborkás joghurtot és a kuszkuszt.

Egy vasserpenyőt (nyáron a faszénsütőt) maximumra hevítek, maréknyi húsadagokból kolbászkákat formálok, amit nyársra húzok, picit beolajozok, és minden oldalát egy-egy percig pirítva pillanatok alatt készre sütök. Forrón tálalom a hideg köretekkel. A fotón céklalevélből készült salátával kiegészítve.

Éva

kedd
máj.292012

Amikor a több több

A hétvégi mediterrán grillpartin nem bírtam magammal. Bár eredendően valóban csak pleskavicát és csevapot terveztem készíteni, mikor kivillant a hűtőfiókból a natúr hámozott zöldpisztácia, egyszerűen nem tudtam ellenállni, és a darált borjúból megmaradt kb. fél kilónyi adagot nekiálltam közel-keleti ihletésű kebabbá formálni. A pisztácia mellett a menta volt még a fejemben, mint alapíz ehhez az ételhez, amit aztán még kiegészítettem halványan ezzel azzal. A fűszeres hús komplementere köret gyanánt így nem lehetett más, mint valami natúr íz. A piaci kosárban üldögélő néhány kis céklafej sámsoni hajkoronája, a csodálatos bordó-zöld színű céklalevelek hívogatóan kókadoztak a kosár oldalán. Össze is állt a kép hamar.

PISZTÁCIÁS-MENTÁS BORJÚKEBAB JOGHURTOS FOKHAGYMÁS PÁROLT CÉKLALEVÉLLEL

hozzávalók

a húshoz

1/2kg darált borjú/bárány (nekem előbbi volt itthon, de gyanítom, hogy utóbbival még bitangabb az íz annak, aki szereti bárányt)

1 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

10dkg natúr sóztatlan, pörköletlen pisztácia

1 csokor menta

1ek

frissen őrölt bors

1kk szárított kakukkfű

1kk őrölt koriander

a céklalevélhez

1/2 kocka vaj

4 gerezd fokhagyma

4 cékla levele szárastól

1tk

frissen őrölt bors

pici citrom

tálaláshoz 1-1 pita/naan/lepénykenyér és natúr joghurt (ezek nélkül paleolit a fogás)

A hagymát, fokhagymát, pisztáciát és mentát egy robotgépben durvára őrlöm, majd a sóval, borssal, egyéb fűszerekkel együtt a húshoz dolgozom. A húst ezután fémnyársakra nyomkodom nagyjából egyforma kebabokat formázva, és legalább egy fél napra hűtőbe teszem.

Ez a hús is, mint a legtöbb ilyen, faszénen fogja a legjobb oldalát megmutatni, de vasserpenyőben, legvégső esetben sütőben is elkészíthető. Arra mindenképp vigyázok, hogy ki ne szárítsam, mert azzal nagyon el lehet rontani. Faszénen a legforróbb parázs fölött vagy vasserpenyőben 2-2 perc minden oldalon elég neki, sütőben max 20 perc 195 fokon. Nem kell tőle félni, hogy nem sül át. Át fog.

A céklaleveleket a hús sütésével egy időben kezdem el csinálni, ha forrón szeretném tálalni. Hasonlóképp gondoltam készíteni, mint a spenótot. Ehhez a vajat egy magasabb falú serpenyőben közepes lángon megolvasztom, belereszelem a fokhagymát, és megdinsztelem kicsit. Közben a céklaleveleket a szárukkal együtt megmosom, a leveleket és a szárakat egyaránt 2-3 centis csíkokra vágom. Mehet is a fokhagymás vajba kevés só és bors kíséretében. Mielőtt a levelek teljesen összeesnek, megcsurgatom őket pici citromlével, és elzárom alattuk a gázt. Gyönyörű színük lesz!

Az elkészült húsokat egy-egy lepénykenyérre vagy akár bele teszem, mellé halmozok a céklalevélből, kanalazok rá a joghurtból, és fogyasztom lelkesen.

Éva

csütörtök
ápr.262012

...Folyt. köv.

A tegnapi poszt folytatása a tegnap előtti távol-keleti al fresco (azaz hideg) menüsorból, aminek része volt még egyszer egy jeges korianderes-kókusztejes répakrémleves, az alábbi saláta és egy kesudiós pavlova fűszeres bogyósgyümölcsökkel (ld. holnap.). Ki gondolta volna abban a szörnyű esős időben, hogy az aznapi menü, így a heti posztok épp passzolni fognak a hétvégi nyárba, napsütésbe, kirándulásokhoz. Ezek a fogások egytől  egyig gyorsan, egyszerűen és előre elkészíthetők, könnyen szállíthatók, és hidegen fogyaszthatók akár egy kerti partin, akár egy kiránduláson vagy pikniken. Rádaásul a fenekünket sem nehezítik el.

TÁVOL-KELETI SÓSKÁS SZŰZSALÁTA AVOKÁDÓVAL ÉS GRÁNÁTALMÁVAL

Ennek a salátának az ötlete Csakbernyényben (ahogy Ági barátnőm 2.5 éves kislánya mondta, Chuck Berry-ben :DDDDDDD - komoly zenei műveltségről árulkodik) fogalmazódott meg bennem. Meg is csináltuk kooprodukcióban: a rendelkezésre álló fűszerekkel bepácoltam a húst, a barátnőm férje faszénen tanítanivalóan megsütötte az esti grillezésnél, amit aztán azonnal befóliáztunk, és másnap este csodáaltos borok társaságában hideg salátaként egy halom zölddel összeforgatva, vékonyra szelve elfogyasztottunk. Nagykönyvszerűen rozé lett. Isteni finom. Sok minden hiányzott hozzá, hogy az legyen, aminek megálmodtam (attól még finom volt... csodás füstös a faszéntől), ezért alig vártam, hogy hazaérjek, és újra megcsináljam. És hogy mitől távol-keleti? Nyilván kisebb részben a hús fűszerezésétől, de sokkal inkább az öntet ízesítésétől. Íme:

hozzávalók

a húshoz

2 nagyobb szűzérme egyben

fűszeres pác (tetszés szerinti összetételben - amit én kotyvasztottam: 1ek őrölt koriandermag, 5cm friss gyömbér reszelve, 1ek citrombors, 1dl szójaszósz, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 1dl olívaolaj, 2ek balzsamecet, 4 szegfűbors porítva, 2-2 szárított curry- illetve lime-levél szintén porítva, 1/2tk őrölt csillagánizs) ...de simán lehet csak só-bors, mert az önteten a lényeg

a salátához

2 zacskó vegyes zöldsalátalevél (én a Culinarisban veszem a tartósító nélküli csomagot, amiben van rukola, bébispenót, céklalevél, madársaláta, stb...)

1/2 kg friss zsenge sóska

1 kígyóuborka

1 csomag újhagyma vagy egy szál póréhagyma

2 lilahagyma

3 csomag friss korianderzöld

2 csomag friss menta

1 gránátalma

1 avokádó

az öntethez

1dl olívaolaj

1/2dl halszósz

2ek szezámolaj

1.5 lime leve

1ek nyírfacukor

1ek rizsecet

2 gerezd fokhagyma

2cm friss gyömbér

esetleg 1 magozott, aprított zöld chili

Először a húst készítem elő. Akr egy nappal vagy kettővel hamarabb, amikor időm van. Ehhez a pác hozzávalóit összedolgozom, jól beleforgatom az egész szüzeket, hogy mindenütt bevonja a páclé, lefedem, és ha pár órán belül sütöm, akkor hagyom szobahőmérsékelten érni, ha másnap vagy harmadnap, akkor hűtőben pihentetem sütésig.

Sütéskor előveszek egy vasserpenyőt, vagy beizzítom a parazsat. A szüzeket a jól felforrósodott rácsra teszem, és minden oldalát 5-7 percig sütöm. (A képen látható, hogy én ezúttal kicsit tovább készítettem, ha a vendégek esetleg vonakodnak a rózsaszín húsoktól.) A sütést követően forrón alufóliába csavarom a húsokat, és hagyom kihűlni, ezt követően felhasználásig, de minimum 2 órára hűtőbe teszem. Tálalás előtt összeállítom a salátaöntetet, azaz az összes fent felsorolt hozzávalót összekutyulom, illetve megcsinálom a salátaalapot. Ehhez az uborkát és a hagymákat legyalulom, és egy nagy késsel még durvára vágom a vékony szeleteket. A zöldfűszereket szintén durvára aprítom, és az egészet egy nagy tálban összeforgatom. Ez után jöhetnek a saláta- és sóskalevelek, természetesen szépen megmosva, megszárítva. Mindent kézzel alaposan, de óvatosan összeforgatok. Jöhet a saláta tartalmasabb része: a vékonyra szeletelt szűz és a meghámozott, szintén vékonyra szelt avokádó. Az öntettel megküldöm a salátámat, enyhén összedolgozom. Zárásképpen egy gránátalma magját morzsolom a tálba, és kicsit összerázom a végeredményt, hogy a kis gyöngyök az alsóbb rétegekbe is beguruljanak. (Arra azért vigyázzunk, hogy ha piknikre visszük a salátát magunkkal, akkor előre ne állítsuk össze, mert a salátalevelek összeesnek az öntet nedvessége miatt egy idő után. A húst, a zöldeket és az öntet külön dobozoljuk, és csak fogyasztás előtt röviddel borítsuk össze.)

Az ízek csak úgy cikáznak majd a szánkban: a sóskától és lime-tól kellemesen savanykás ízt kap a saláta, amit a gránátalma édessége ellensúlyoz, a chilit a menta hűti, a levelek roppanós frissességét pedig az avokádó érett, krémes állaga ellenpontozza. A vendégeim azt mondták, soha ilyen finom salátá nem ettek életükben. Nézni, ahogy a húsimádó párom három teli tállal szed, ahogy a lányom a gyerkepálcikákkal küzdve lapátolja a zöld leveleket... Üdítő látvány volt. Megérte. Ajánlom melegen... vagyis hidegen kipróbálásra. Íz- és sikerélménynek is elsőosztályú.

Éva

Ui.: Szójaszósz nélkül paleolit.

szerda
ápr.252012

Ahol elejtettük...

Szegény blog. Mostanában nagyon elhanyagoltam. De Ádám klasszabbnál klasszab félkezes receptekkel helyettem is símogatta, dédelgette, ápolgatta, gondozta, táplálta, hogy ne érezze magát olyan árván.

A vendég érkezése mindig jót tesz a heti bejegyzésterveknek. Pláne, ha olyan különösen megbecsült vendége érkezik az embernek, mint a tegnapi barátnő páros: Zsuzsika és Ágika, ahogy mindenki hívja őket. Zsuzsika és Ágika azon kevés előző generációs barátaink közé tartozik, akiken egyszerűen nem fog az idő. Sem látványra, sem gondolkodásra. Sőt! Először azt akartam írni, hogy kevés, de végiggondoltam, és azt kell írjam, hogy egyáltalán nem ismerek náluk fiatalosabbat, jószándékúbbat, tisztábbat, önzetlenebbet - így, ebben a kombóban. Mindig felemelő velük találkozni. Rengeteg a közös emlék az egykori közös munkahely, az ott megélt örömök, bánatok, bulik, balhék révén. És minden egyes alkalommal tanulok tőlük, róluk, általuk. Nekem 11 év a közös múlt. Jocinak több. Zsuzsikával - aki kvázi fiának tekinti Jocit, sajátjaként szereti a gyerekeinket - pont egy fél élet. A csajok (nem is tudom, illik-e ezt 50 pluszos hölgyekre használni) anyáink helyett anyáink, jó barátok, (bűn)társak voltak megannyi helyzetben, átküzdöttünk, átsírtunk, átnevettünk, átittunk, átettünk, átbeszélgettünk sok évet, és remélem, még fogunk is. A hasznos meglátásaik, anyai jótanácsaik, mérhetetlen bölcsességük hányszor segített ki a bajból! Nem találkoztunk velük egy éve. De ahogy azt megállapítottuk, mintha nem telt volna el idő: ott vettük föl a szálakat, ahol legutóbb elejtettük. Valahogy innen ismerszik meg a jó barátság, ebben (is) egyetértettünk.

A lányok tiszteletére, tudva, hogy mindig is figyeltek a formájukra, és szeretnek könnyű ételeket fogyasztani, ugyanakkor értékelik a különleges ízeket, egy hideg keleti menüsorral készültem, amit aznap délután fundáltam ki. A terv egy jeges korianderes-kókusztejes répakrémleves, egy távolkeleti gránátalmás, sóskás szűzsaláta és egy kesudiós pavlova volt, utóbbi fenyérfüves, gyömbéres, mentás bogyósgyümölcsökkel. Remekül sikerült. Mindehhez pálesz, bor, és órákon át tartó beszélgetés társult, amit csak a másnapi munkanapra való tekintettel rekesztettünk be 5 óra elteltével. A recepteket Ágika és Zsuzsika kérésére a héten sorban felteszem, innen is puszilva őket nagy szeretettel és köszönettel mind a látogatásért, mind a szép ajándékokért, de elsősorban a sok éve tartó barátságukért. 

JEGES KORIANDERES-KÓKUSZTEJES RÉPAKRÉMLEVES

hozzávalók

3ek olívaolaj

2ek őrölt koriander

1kg répa

2 hagyma

4 szárzeller

5cm frissen reszelt gyömbér

1.5l zöldségalaplé (bio leveskockából)

400ml kókusztej

4ek halszósz 

1/2 lime leve

2ek nyírfacukor

200g friss korianderzöld

díszítésnek bármilyen csíra

A leves összeállítása végtelenül egyszerű és gyors. Az alaplének vizet forralok. Az olajat felhevítem, közepes lángon kicsit lepirítom benne a koriandert, majd felöntöm az alaplének szánt vízzel, és feloldom benne a leveskockákat. A répát, szárzellert, hagymát megtisztítom, feldarabolom, és az alapléhez adom. Az egészet lefedem, és addig párolom, míg a zöldségek megpuhulnak. Amikor a zöldségek már puhák, leveszem a levest a tűzről, hozzáadom a koriandert, és egy botmixerrel pürésítem az edény tartalmát. Végül a még forró levesben elkeverem a kókusztejet, ízesítem a halszósszal, a gyömbérrel, a lime-mal és a nyírfacukorral, igény és ízlés szerint tologatva a sós-savanyú édes arányokon a fentiekkel. Ha valaki szereti, chilivel is bátran turbózhat rajta.

A levest aztán poharakba kanalazom, lehűtöm, tálalás előtt csírákkal díszítem.

Éva


péntek
márc.232012

Ez is paleo?

Szerénytelenül mondhatom, a paleolit konyhai bűvészkedést már-már tökélyre fejlesztettem. Három hónapja tart Jocinál az őrület, és ez nem kis kihívás elé állít engem nap mint nap, hisz ahhoz, hogy érdemben támogatni tudjam az elszántságát, nem elég, hogy paleo, amit készítek, de ízletes és nem utolsósorban változatos ételekkel kell előállnom. Saját tapasztalat, hogy az unalom komolyan be tud tenni a kitartásnak. Mindenesetre ez az időszak számomra is előnyös, hiszen akarva-akaratlanul fejlődöm.

Pár éve még sütni sem igazán tudtam. Ma már kotta nélkül állok neki újabb és újabb süteményeknek, ami ráadásul paleo, nem tudva, hogy milyen lesz a végeredmény ízét, de leginkább állagát tekintve. A hibaarány mostanában zéró. Pattognak ki a fejemből az ízkombinációk, és legtöbbször csak úgy nekiállok kútfőből összekotyvasztani egy-egy tésztát. A hozzávalók mennyiségét jegyzetelem, egyrészt, hogy itt meg tudjam majd osztani, ha jól sikerült az alkotás, ha pedig nem, akkor tudjam, hogy milyen irányban kell majd tologatni az arányokon. 

Ez a kis süti egy piknikre készült, amire egy kedves ismerőst és a kislányát invitáltam egy napsütéses hétköznpon a "kacsás tóhoz". Nem volt sok időm totojázni, de kipróbált receptből is nálam elég egy étkezésnél egy (jelen esetben ez a kesudiós perzsa csirkenyárs volt az, pitával és lime-mal), úgyhogy találomra előkaptam néhány tojást "asszem, ennyi elég lesz" alapon, párféle magot és aszalványt a készletből, és a hús ízvilágához passzoló keleti fűszereket. Arra is figyelmtem, hogy paleo legyen, hogy ha marad, az itthoniak számára is kivétel nélkül fogyasztható legyen. Nagyjábóli marokmennyiségekkel számoltam a hozzávalóknál, úgy érzésre. Bejött.

FÜGEKOCKA

hozzávalók

4 tojás

pici

150g nyírfacukor

1-1 marék puha aszalt füge és mazsola

1-1 marék sózatlan mandula, kesudió és pisztácia

2 marék kókuszreszelék

1 csipet sáfrány

1tk sütőpor

1tk őrölt kardamom (elhagyható)

1ek narancsvirágvíz és/vagy rózsavíz (elhagyható)

A sütőt 160 fokra állítom. Az aszalványokat és a magokat a fűszerekkel és a sütőporral együtt egy robotgépben finomra őrlöm. A tojást kettéválasztom, a sárgáját a cukorral fehéredésig verem, majd a fűszeres fügés magkeveréket beleforgatom. Végül a tojásfehérjét a sóval kemény habbá verem, egy spatulával óvatosan hozzádolgozom a többi hozzávalóhoz, egy sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm a masszát, és 30-40 percre betolom a sütőbe. (Igazából nem néztem az időt, úgyhogy nem tudom, pontosan mennyi ideig sült, de a tűpróba itt is segít.)

Tálalához a kihűlt tésztát kockákra vágom. Magában, vagy friss gyümölccsel, estleg valamilyen krémmel tálalom. Mi csak szólóban fogyasztottuk. 

Este, miután a vacsorát követően Joci vagy 5-öt betermelt belőle, csodálkozva kérdezte, hogy "Ez is paleo?" Az. Miért, akkor nem lehetne ilyen finom?!

Éva

hétfő
jan.092012

Második vagy első?

Mármint a gőzgombócok rangsorában a városban. Nagy kedvenc a Momotaro kínai étterem a Parlament közelében, és hiába böngészem az étlapot, hiába tudom, hogy oda a ramenért kell menni, mindig gőzgombócot rendelek.

Már a tálalás is óriási, abban a bambuszpárolóban érkezik, amiben készre puffad. Ezeket a párolókat elvileg sose mossák el kemikáliákkal, kizárólag forróvízzel (akárcsak a wokot) - a legalább húsz percig tartó párolási folyamat alatt úgysincs esélye a baciknak, az étel viszont minden alkalommal egyre ízesebb.

Hiába faggattam a pincéreket, honnan lehet beszerezni egy ilyen párolót, méla hümmögés volt a válasz. Őrzik a titkukat. De nem eléggé: mind a feleségem, mind a húgom talált a városban ilyet, karácsonyi ajándékként meg is érkezett a fa alá. Pár nappal később már puffadt is benne az első adag gombóc, ám az eredmény felemás lett. A természetesség és környezettudatosság jegyében sütőpapír helyett káposztalevelekkel béleltük ki a párolót, ám ez végzetes hibának bizonyult, mert a levelek rátapadtak a gombócra. A zöldséges tölteléket előpároltuk, ettől ízletes, ám felismerhetetlen péppé lett a gombócban. A pároló alatt nem pótoltuk a vizet, a párolás lassan füstölésbe fordult - és még így is finom volt. Azt mondtuk, ez most a második legjobb gőzgombóc a városban. De mi ugye többre vágyunk.

A második nekifutás már sokkal jobb eredményt hozott. A zöldség nyersen került a gombócba, így épp harapóssá vált a párolás után. A sütőpapír sajnos tényleg sokkal jobb megoldás a káposztalevélnél, amíg banánlevél nincs, ez marad. Mindkét esetben teljes kiőrlésű rozsliszttel javítottuk a fehérlisztet (elvileg kizárólag az utóbbiból készül), 4-1 arányban - a kelt tészta többet nem nagyon bír el.

PÁROLT ZÖLDSÉGES GŐZGOMBÓCOK

Kell hozzá:


2 evőkanál nádcukor/méz

 

30 dkg liszt (én fehér és teljes kiőrlésű keverékét használtam)

fél zacskó szárított élesztő

2 evőkanál olaj (földimogyoró vagy napraforgó)

pár csepp szezámolaj

egy zacskó sütőpor

ízlés szerint zöldségek, én kelkáposztát, póréhagymát, shitake-gombát használtam

világos szójaszósz

fokhagyma

még pár csepp szezámolaj

friss csili

póré- vagy újhagyma

2 dl langyos vízben oldd fel a mézet vagy a cukrot, majd futtasd fel benne kicsit az élesztőt. Keverd hozzá a liszet és az olajat, puha, de nem folyós tésztát kell kapnod. Egy tálat kenj ki vékonyan a pár csepp szezámolajjal, ebbe borítsd bele a tésztagolyót és görgesd meg, hogy bevonja az olaj. Meleg helyen, letakarva legalább két órát keleszd.

A zöldségeket aprítsd fel, minél keményebb egy zöldség, annál kisebbre (pl. a káposzta maradhat nagyob darabokban, a répát egészen vékonyra vagdosd). Sózd meg kicsit.

A megkelt tésztába keverd bele alaposan a sütőport, majd oszd 10-12 részre. Lisztes deszkán nyújts belőlük lapos korongokat, egy-egy kanál zöldséget púpozz rájuk, majd csomagold batyukká őket. Sütőpapírral bélelt párolóba rendezgesd el lazán, majd párold 15-20 percig.

A mártogatóshoz paszírozz egy gerezd fokhagymát, apríts egy kis póré- vagy újhagymát, ha szereted, akkor egy kis csilit és pár csepp szezámolajat keverj egy kis tálka szójaszószba. Ha túl sós, kis vízzel higíthatod.

Pálcikával enni jó móka! És hogy még mindig csak a második legjobb-e a városban? Egyelőre igen, de nem maradunk szégyenben.

Ádám

csütörtök
jún.232011

Piknik

A piknikben minden hozzávaló jó: a család/barátok/szerelem, a kirándulás élménye, a táj, a kaja... egyszóval egy összetett élmény, amit a jó társaság, jó helyszín és jó étkek megválasztásával a végtelenségig lehet fokozni. Már az 1800-as évek óta piknikezünk. (Valószínű, piknikeztünk mi korábban is, csak nem adtunk nevet a gyereknek.) Ha már gasztro blog, hát vegyük végig, milyen ételekkel vonulhatunk ki a szabadba: piknikezhetünk al fresco, azaz előre elkészített egyszerű hideg élelemmel (pl. mártogatósok, hideg krémlevesek, előre megsütött lepények, saláták, stb.), piknikezhetünk tűz mellett, ahol grill ételekkel tehetjük emlékezetesebbé az eseményt, de kerekíthetünk egy kitelepített lakomát is az alkalomból fenkölt fogásokkal, amiket szintén előre elkészíthetünk otthon (mint pl. terrine, torta, egyben sült húsok, különleges saláták, bólé, stb.). A piknikétkek akármelyik fajtáját is választjuk, a könnyen mozgatható, praktikus desszertnek mindenhol helye van.

Ez a mostani recept egy, már többször, több formában megalkotott darab. Eredetijére a kedvenc Picnics elnevezésű könyvemben leltem, ami Louise Pickford keze nyomán született.

DIÓS-ŐSZIBARACKOS PUFI KOCKÁK KELETIES BEÜTÉSSEL

hozzávalók

2 leveles tészta

75g nem sós vaj

50g dió/pekándió

40g méz

1tk őrölt fahéj

1tk garam masala (elhagyható, helyette akkor még egy fél tk fahéj)

8 kicsi vagy 4 nagy őszibarack

1 tojás

1tk (zab)tej

kevés barna nádcukor

Mindkét levelestésztát kiterítem, 12cm-es kockákra vágom. Az egyik leveletészta kockáiba egy pohár/forma segítségével lyukakat szaggatok.

A diót, vajat, mézet és a fűszereket robotgépben krémesre összedolgozom, és a "teli" kockák közzepére kör alakban kenek belőle. A barackokat megmosom, kimagozom, és vékony szeletekre vágom, majd tetszés szerint (legyezőben, pálmában, körben, vagy ahogy szeretném) elrendezem a fűszeres diókrémen. A tészták üresen maradt széleit kicsit megvizezem, és egyenként ráborítom a lyukas tésztákat a kockákra, a széleit jól összenyomom. A sütőt beizzízom 220 fokra. Amíg bemelegszik, a barackos kockákat beteszem dermedni a hűtőbe. Amikor a sütő már meleg, a sütiket kiveszem a hűtőből, a tejjel felvert tojással megkenem őket, meghintem egyenként egy csipet barnacukorral, és 12-15 percre betolom őket sülni egy sütőpapírral bélelt tepsin.

Én most reggel sütöttem, remélve, hogy délutánra meg tudom vele örvendeztetni a családot, de reggeli gyanánt/után eltűnt egy szálig.

Éva

szerda
ápr.062011

"Törököt fogtunk..."

Ez volt az egyik szalagcím az emlékezetes (?), csípőtekerős, nem-hallom-a-zenét-ezért-ordibálokos Tarkan-coverem után. Török élmények terén ezen kívül két hét antalyai nyaralást tudok felmutatni, de az évek óta tervezett isztambuli hétvége várat magára. Jó sztori, hogy mikor megnyertük a Hal a tortánt Janza Katóval, ez az édes nekem adta a fődíjat - ami éppen egy isztambuli út volt. Aztán mindenki ment valahová: az utazási iroda csődbe, mi meg Isztambulba nem. Na majd.

Le fogom csekkolni odakint, hogy tényleg készítik-e a gyorséttermi kedvencem: a joghurtos padlizsánt. Bóbi, kérek beszámolót, hogyan sikerült!

JOGHURTOS PADLIZSÁNSALÁTA PIRÍTOTT RIZZSEL

Kell hozzá:

egy-két padlizsán

egy pohár jó minőségű joghurt (pl. Cserpes), vagy ha nem szereted, akkor tejföl

egy nagy gerezd fokhagyma

egy dl olívaolaj

fejenként 10 dkg illatos rizs (én jázmint használtam)

egy csokor petrezselyemzöld

A padlizsánt mosd meg alaposan, vágd nagyobb kockákra (a héját rajtahagyom, de Te levághatod). Áztasd hideg, sós vízbe.

Forrósíts egy-két evőkanál olajat, a rizs egy tizedét folyamatos kevergetés mellett pirítsd rajta barnára. Ne égjen oda, de kapjon egy kis pörkölt színt. Öntsd hozzá a maradék rizst, pár másodpercig pirítsd, majd önts hozzá kétszeres mennyiségű (10 dkg-onként 2 dl) hideg vizet. Forrald, amíg a víz és a rizs szintje összeér, ekkor húzd le a tűzről, fedd le, és hagyd puhulni a rizst legalább negyed órát. Ezalatt készítsd el a padlizsánt.

Melegíts (ne túl forróra) egy dl olívaolajat, kis adagokban süsd puhára padlizsánkockákat. Rengeteg olajat képes felszívni, Te döntöd el, mennyit öntesz hozzá. A kész török paradicsomot (milyen jól passzol ide a padlizsán régies neve, nem?) zúzott fokhagymával forgasd össze. Keverd hozzá a johurtot és az aprított petrezselymet.

Ádám

hétfő
márc.282011

Fingörfúd

Nagy mázli, hogy a munkám jelentős fizikai igénybevétellel is jár. A Szépség és a Szörnyeteg előadás alatt 2 kilót fogyok, aminek egy része ugyan víz, de még így is impresszív ez a szám. Mázli, mondom, mert ez ment meg attól, hogy szabadidőmben kerek hassal, melegítőgatyában a kanapén ülve csak nassoljak és vakarjam a pöcsöm. Merthogy imádok nassolni. Baráti összeröffenés nem múlhat el kaja nélkül nálunk.

Ha nem nagy vacsorával készülünk, akkor valami rágcsálnivalót, vagy kézzel ehető fingerfoodot dobunk össze. Mert a jó fingerfood abbahagyhatatlan, ezért ha betölti előétel funkcióját, keveset kell csinálni belőle.

Az alábbi tekercset főételnek csináltam magamnak két próba között - 6 darabbal jóllaktam. A mennyiség 12 tekercset ad, hatfős vacsi előételeként tökéletes. A gomba hússal remekül helyettesíthető. Illetve eredetileg húsos a recept, én helyettesítettem remekül gombával.

MAROKKÓI KEFTATEKERCS

Kell hozzá:

olívaolaj

2 fej vöröshagyma

30 dkg darált gomba vagy hús (bárány, marha, sertés - bár ez utóbbival nem autentikus)

2 nagy gerezd fokhagyma

1 evőkanál római kömény

1 teáskanál gyömbér (friss vagy szárított)

1 teáskanál pirospaprika

1 teáskanál fahéj

1 csipet sáfrány, néhány kanál meleg vízbe áztatva

1 teáskanál harissa (arab, nagyon csípős, köménymagos chilikrém, kihagyhatod)

egy csokor korianderzöld

egy csokor petrezselyemzöld

1 tojás

egy csomag rétestészta, wontonlap, tavaszitekercslap (mindhárom más eredményt ad, de mind jó - a lényeg, hogy legalább 10 x 20 cm-es téglalapokat tudj belőle vágni)

A száraz fűszereket mozsárban őröld porrá (a római köményt először pirítsd meg kicsit száraz serpenyőben).

Egy nagy serpenyőben forrósíts olajat, párold meg kis lángon a felkockázott vöröshagymát. Add hozzá a húst/gombát és a zúzott fokhagymát. Pirítsd szárazra (ez a gombával nem biztos, hogy menni fog, mert sok vizet ereszt - nem baj, puhuljon meg és szívja magába az ízeket). Most ízesítsd a száraz fűszerekkel (római kömény, fahéj, pirospaprika), sáfránnyal (a kis vízzel együtt), harissával, gyömbérrel, koriander- és petrezselyemzölddel, majd sózd, borsozd. Az elkészült ragut borítsd sűrű szűrőbe, hogy a nedvesség lecsepegjen róla (így nem fogja eláztatni a tésztát). Ha már langyos, egy tálban keverd hozzá a tojást.

A tésztalapokat készítsd elő: vágj legalább 10 x 20 cm-es téglalapokat, kicsit nagyobbak is lehetnek. A rövidebb oldalát magad felé fordítva kend meg vékonyan olívaolajjal, majd kanalazz egy kis adag ragut rá. A két hosszú oldalt kicsit hajtsd be, majd tekercseld fel az egészet. Folytasd ugyanígy, amíg el nem fogy az alapanyag. Vékonyan kiolajozott tepsibe pakold a tekercseket, a hajtás alulra kerüljön. Szórd meg szezámmaggal és tedd 180 °C-os sütőbe negyed órára, vagy amíg aranybarnák lesznek a tekercsek.

Bár azonnal beleharapna az ember, óvatosan, mert lassan hűl. Én durván odaégettem a nyelvem.

Ádám