Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in karfiol (13)

szerda
ápr.152015

Koppincs

Sokat inspirálódom szakirodalomból, blogokról, innen-onnan, de vannak ötletek, amiknek nem az a dolguk, hogy megihlessenek, csak szimplán változtatás nélkül át kell venni őket, mert annyira jók. Ezt a karfiolból készült pizzalapot valamelyik amerikai videobloggernél láttam (sajnos már nem tudom felidézni a nevét, mert egyszer botlottam bele ezen alkalommal), és konkrétan lehidaltam, mennyire jó. A karfiol a paleokonyhában egyébként egy sokoldalúan használt alapanyag, amivel rizst, kuszkuszt tudnak imitálni például, de ez egy olyan parádés ötlet, ami megérdemli, hogy közkinccsé tegyem. Majd megpróbálom felkutatni az alkotóját, hogy az ő neve fémjelezhesse ezt tutiságot. A feltét pedig az én egyik kedvenc pizzafeltétem.

DIÓS KARFIOLPIZZA PÁRMAI SONKÁVAL, RUKOLÁVAL

hozzávalók

1 kisebb fej karfiol

20dkg reszelhető pizza mozzarella

10dkg parmezán

2 tojás

1kk só

1 ek szárított paradicsompesztó

néhány szelet pármai sonka

1 marék dió

1 marék rukola

1ek olívaolaj

A karfiolt egy robotgépben ledarálom, majd 1/2dl vízzel és a sóval egy kisebb edényben lefedve pár perc alatt puhára párolom. A sajtokat lereszelem majd a kihűlt karfiolt egy keverőtálban összedolgozom a tojással, a parmezánnal és a mozzarella felével. Egy sütőpapírral bélelt tepsiben vékonyra lapogatva elterítem a masszát, és 190 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt megsütöm. A sütőből kivéve megkenem a pizzaalapot a szárított paradicsompesztóval, megszórom a durvára darabolt dióval, elosztom rajta a maradék sajtot, és visszateszem a sütőbe 10 percre. Ha elkészült a pizza, sonkaszeletekkel és rukolával borítom be, végül megöntözöm kevés olívaolajjal.

hétfő
dec.152014

Szívügyem

Néha a Rózsadomb Centerben lévő Sparban rálelek egy-egy különlegesebb darabra a húspultban, mint például a minap egy hatalmas marhaszívre.

Egy kínai mondás úgy tartja, hogy az embernek azt a típusú szervet érdemes enni, amit szeretne magán meggyógyítani. Nos, ez alapján nagyon sok embernek kéne manapság szívet ennie... Arról nem is beszélve, hogy egyébként tömény izom minimális zsírtartalommal, ami elkészítve marha egészséges lakoma!

Hazaérve a zsákmánnyal végiggondoltam, hogy mennyi mindent szeretnék kipróbálni belőle, ezért a megtisztítását követően többféle formában daraboltam és fagyaszottam le. A tervek szerint készül majd belőle savanyított marhaszív, szívszték, aminek pedig elsőre nekifutottam, az egy szív-satay. Mellé a szokásoktól eltérően nem mogyorómártást kínáltam, hanem egy krémes kókusztejes-gyömbéres karfiolpürét. Íme:

MARHASZÍV-SATAY KRÉMES KÓKUSZTEJES-GYÖMBÉRES KARFIOLPÜRÉVEL

hozzávalók

a satay-hoz

1/2kg marhaszív

1/2dl olívaolaj

2ek szezámolaj

2ek rizsecet

1/2dl szójaszósz

1tk kókuszcukor

csipet cayanne bors

1cm frissen reszelt gyömbér

1 gerezd zúzott fokhagyma

a püréhez

1 kisebb fej karfiol

1 kis fej vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

1 cm gyömbér

1/2 kocka vaj

2dl kókusztej

frissen őrölt bors

1kk őrölt koriander

A szívet megtisztítom, és vékony szalagokra vágom. Az olajból, szójaszószból, kókuszcukorból, fokhagymából, gyömbérből, rizsecetből, cayanne borsból és fokhagymából pácot készítek, amibe beleforgatom a szívszalagokat. Szobahőmérsékleten hagyom 20 percet pácolódni, majd nyársra húzom, és tűzforró vasserpenyőn minden oldalát 1 percig sütve elkészítem, tálalásig legalább 5 percet pihentetem.

Amíg a szív pácolódik, a karfiolt, a gyömbért és a hagymákat megtisztítom, fedarabolom, és gőz fölött lefedve puhára párolom. A kész zöldségeket aztán a vajjal a kókusztejjel és a fűszerekkel krémesre pürésítem.

A szívnyársakat a pürével forrón kínálom.

Éva

hétfő
nov.252013

Furfangos fúzió

A fúziós konyháról korábban írtunk már. Legjellemzőbb vonása, hogy a nyugati konyhát elegyíti a keleti/távol-keleti konyhával, hogy izgalmas, új ízek, textúrák, megoldások jöhessenek létre tovább színezve a világ amúgy sem szürke kulináris palettáját. Néha azonban a fúzió pont a praktikumot szolgálja, így esett, hogy a napokban ravioli tészta gyártása helyett időspórolás céljából egy zacskó wonton tésztát állítottam a vacsoraügy szolgálatába, hogy így majdnem friss tésztaélménnyel ajándékozzam meg a családot.

KARFIOLOS-JUHTÚRÓS WONTON RAVIOLI SZERECSENDIÓVAJJAL ÉS PIRÍTOTT DIÓS PARMEZÁNNAL

hozzávalók

a töltött tésztához

1 zacskó fagyasztott wonton tészta (friss lasagnelapokkal helyettesíthető, azokat viszont méretre kell darabolni)

600g karfiol

200g juhtúró

10dkg frissen reszelt parmezán sajt

3 gerezd fokhagyma

2 tojás + 1 tojás fehérje

1tk

frissen őrölt bors

a mártáshoz

100g vaj

1/2 frissen reszelt szerecsendió

csipet

a befejezéshez

2 marék dió

10dkg reszelt parmezán sajt

A karfiolt megmosom, rózsáira szedem, és egy párolóedényben sós gőzben fedő alatt puhára párolom. Egy másik nagy edényben felteszek vizet forrni.

A juhtúrót az egyik 10dkg reszelt parmezánnal, a zúzott fokhagymával, a tojással, sóval és borssal elkeverem, majd a megpuhult és alaposan összetört karfiollal jól eldolgozom.

A tésztalapok felét egy nyújtódeszkán elrendezem, mindegyik közepébe teszek egy teáskanálnyi karfiolos tölteléket, a tészták szélét megkenem tojásfehérjével, majd mindegyiket egyenként beborítom a tésztalapok másik felével úgy, hogy a töltelék mellett minél kevesebb levegő maradjon a párnácskákban, amiknek aztán a széleit alaposan összenyomkodom.

Egyszerre annyi raviolit teszek a sós vízbe, hogy ne tapadjanak össze (nekem 4db fért el). Adagonként kb. 3 percig főzöm őket. Közben a vajat felmelegítem, belereszelem a szerecsendiót, hozzáadom a csipet sót, és elkeverem. A diót egy száraz serpenyőben lepirítom, és a maradék parmezánnal egy robotgépben ledarálom. 

Amint a tészták kifőttek, lecsöpögtetem őket, és adagonként tálalom kevés szerecsendiós vajjal megöntözve valamint a pirított diós parmezánnal megszórva.

Kevés rukolával mennyei fogás.

Szép hetet!

Éva

péntek
márc.082013

Egy újabb komfortkaja

Comfort food, azaz olyan étel, ami a gyermekkort, a mama főztjét idézi. A morzsás karfiol az én esetemben felemás: Édesanyám sokszor készítette, de gyerekkoromban nem bírtam volna megenni. Felnőtfejjel szerettem meg, mégis az otthonra emlékeztet.

MORZSÁS KARFIOL

kell hozzá

egy karfiol

zsemlemorzsa (jobb, ha teljes kiőrlésű)

egy-két gerezd fokhagyma

vaj

tejföl

A karfiolt szedd rózsáira, nagyjából egyforma darabokra, hogy egyszerre készüljenek el. Lobogó, bő, sós vízben főzd kellemesen, haraphatóan félpuhára a megpucolt fokhagyma-gerezdekkel.

Ezalatt készítsd el a morzsát: olvassz vajat serpenyőben, pirítsd meg rajta a tetszőleges mennyiségű morzsát (én sokkal szeretem) egy kis sóval. Forgasd hozzá a leszűrt karfiolt, a tányéron kanalazz rá tejfölt.

Ádám

péntek
dec.142012

Szükség törvényt bont

Az első gyermekem és a második között zongorázni lehet a különbséget. Néhány apró külső vonás, a kéz és lábfejek, no, meg a gének kivételével mindenben különböznek, amiben csak lehet. A hozzátáplálásban sem tudtam igazán alapul venni a Lolánál 5 évvel ezelőtt tapasztaltakat, hiszen anno Ő bár mindent megevett, amit neki készítettem nagyon széles alapanyag-palettáról, és azt irdatlan mennyiségben, viszont darabos ételről nagyon sokáig hallani sem akart, Mimi ezzel szemben a babaételek iránt kevésbé fogékony, míg a mi szánkból rendszerint kinézi a falatot. Ez esetenként megnehezítette, hogy követni tudjam a hozzátáplálási útmutatásokat (azért nyilván igyekeztem túl korán nem bevezetni olyan ételeket, ami esetében fennált volna a veszély, hogy allergizálja). Helyette próbáltam a mi kosztunkat úgy alakítani, hogy őt is mindig meg tudjuk kínálni belőle. Mára (13 hónapos) a nyers/félkész hús-, hal-, és tojásételeken valamint a csípős fogásokon kívül mindent adok neki. Ő lelkesen kóstol. Elképesztő ínyenc, de távol áll tőle, hogy telereakja a bendőjét. Inkább csak eszeget, cserébe mindent, írd és mondd: mindent megkóstol. Olyan ételt, amit neki készítek, még ha felnőtt mintára is válogatom a hozzávalókat, akkor van esélyem megetetni vele, ha nem velünk egyidőben ül az asztalnál. A most következő fogás egy ilyen ebéd alkalmával készült. A füstölt halat ugyan nem feltétlen ajánlják gyerekeknek (az okát máig nem ismerem), mindenesetre mivel hőkezelésen átesett, én nem voltam szívbajos. A mandula is egy kicsit később ajánlott... én azért belekombináltam az ételbe.

FÜSTÖLT HALAS, MANDULÁS KARFIOL BABÁKNAK

hozzávalók

1 öklömnyi karfiol

1 újhagyma

1 gerezd fokhagyma

1 kisebb szelet melegen füstölt halfilé (én a biopiacon vettem egy pici darab isteni fütölt hortobágyi amúrt)

pár szem mandula

1/2dl zabtej

5dkg érett natúr sajt

szerecsendió

Egy párolóedényben felteszek vizet forrni. A karfiolt megmosom, a leveleitől és a torzsájától megszabadítom, rózsáira szedem, és a gőz fölé teszem párolórácsra a feldarabolt újhagymával, a megtisztított fokhagymagerezddel, a mandulával és a darab hallal együtt. Az edény tartalmát puhára párolom (a karfiol a mérvadó), majd egy edényben 1/2dl párolólével és a zabtejjel krémesre pürésítem. VÉgül a pürébe belereszelem a sajtot, és frissen reszelt szerecsendióval ízesítem. Ha szükséges, még lazítok rajta a párolólével.

Mandula nélkül már 9-10 hónapos kortól adható, egyéb iránt 12-15 hónapos kor környékén ajánlom.

Éva 

péntek
dec.072012

Csavar a krémlevesben

Sokszor írtam már arról, mennyire szeretek változtatni a megszokotton. Rövid az élet. Én annak a híve vagyok, hogy ebben a néhány évtizedben, amíg a magunk urai vagyunk, tapasztaljunk, lássunk, szagoljunk, ízleljünk, halljunk minél több újat, hogy ezzel is gyarapodjunk. Ezért van, hogy szeretek olyan helyre utazni, ahol még nem jártam, olyan zenéket hallgatni, amit még nem hallottam, és olyan ízeket kóstolni, ízkombinációkat megalkotni, amik még hordoznak magukban újdonságot a számomra.

A krémlevesek nagy rajongója vagyok. ...Meg a távol-keleti konyháé. Hát miért ne lehetne ezt a kettőt ötvözni? Ennek egy korábbi példája ez a thai jellegű sütőtökkrémleves tilápiafilével, amit tavaly csináltam az Ünnepek környékén. Most a karfiolra mentem rá hasonló elánnal.

KELETIES GYÖMBÉRES-KORIANDERES-KÓKUSZTEJES KARFIOLKRÉMLEVES PIRÍTOTT GARNÉLÁVAL

hozzávalók

a leveshez

egy fej karfiol

1 vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

2cm friss gyömbér

1ek őrölt koriander

1ek őrölt római kömény

2 bio csirkehúsleveskocka (Spar/DM)

400g kókusztej

1/2dl halszósz

1 lime leve

, frissen őrölt bors

a rákbetéthez

1/2kg tisztított garnéla

1/2dl olívaolaj

1tk

4 gerezd fokhagyma

1/2 lime leve 

1 csokor korianderzöld 

esetleg friss piros chilipaprika

A levesnek egy párolóedényben felteszek 1/2l vizet forrni a hosszában félbe vágott citromfűvel. A karfiolt megmosom, megtisztítom, rózsáira szedem, és a szintén megpucolt és felnégyelt hagymával, a meghámozott fokhagyma gerezdekkel, a hájától megfosztott és karikákra vágott gyömbérrel valamint az őrölt korianderrel és köménnyel felteszem párolórácson fedő alatt gőzölődni. Amíg a zöldségek párolódnak, bepácolom a rákot az olaj, a asó, a fokhagyma és a lime-lé keverékébe. Nagyjából 8-10 perc után puha lesz a karfiol és a hagymák is. A párolórácsa tartalmát beleborítom a párolólébe. Forralok még fél liter vizet, amiben föloldom a húsleveskockákat, és az edény tartalmához öntöm. Botmixerrel az egészet krémesre pürésítem. Jöhet hozzá ekkor a kókusztej, a halszósz, a lime-lé, szükség szerint só illetve bors, valamint egy-két díszítésnek szánt levél kivételével a korianderzöld. Újra pürésítek. Már csak a rákot kell egy forró serpenyőben 2 perc alatt megpirítanom, hogy a leveshez adva esetleg kevés friss chili kíséretében bearanyozza a napom.

Éva

Ui: Bátraknak ajánlom: én szívbaj nélkül lepürésítettem két-három rákfarkat két merőkanál levessel. A hatfogú tizenhárom hónapos percek alatt szívta fel cuppogva az egészet...

kedd
jan.312012

Karfiolkarfiolkarfolakarilofkarofilokorolafil!

Megint karfiol, egyrészt, mert szezonja van, másrészt, mert imádjuk. Sokban emlékeztet Éva előző receptjére, az ihlet mégis máshonnan érkezett.

A húgom hozott nekem Hollandiából egy, a tradicionális konyhát bemutató szakácskönyvet – hát, az ételek nagy része tulajdonképpen hús krumplival, de ez mindenféle formában. A téli időszakban ezek jól használható receptek, de mivel most Meli is „majdnemvega”, inkább tisztán zöldséges fogást kerestem. És micsoda ötlet: karfiolkrémleves sajtpuffancsokkal!

A hűtőnkben mindig van öt-hatféle sajt, olvadós, camembert, kéksajt, parmezán és esetleg valamilyen fiatal, túrószerű sajt. Nem tudok ellenállni ezeknek a boltban, és mindig többet veszek a kelleténél, ezért időnként jól jönnek olyan ételek, ahol a kis darab maradék sajtokat egyszerre fel tudom használni – akár egy gyors tésztához, de egy vegyes sajtpuffanccsal se lehet melléfogni.

KARFIOLKRÉMLEVES SAJTPUFFANCSOKKAL

Kell hozzá:

egy karfiol

egy nagy krumpli (ha igazán sűrűn szereted)

egy kis vöröshagyma

vaj

1 liter zöldségleves (lehet bio kockából)

1 dl tejszín

egy tojás

fél deci tej

3 dkg liszt (lehet teljes kiőrlésű)

2 evőkanál reszelt érett sajt (parmezán, roquefort, gruyère, stb.)

szerecsendió

Párold meg egy evőkanálnyi vajon a felaprított hagymát, majd öntsd fel az alaplével. Dobd hozzá a kockákra vágott, hámozott krumplit és a rózsáira szedett karfiolt.

Amíg fő, készítsd el a sajtpuffancsot: melegítsd fel a tejet egy evőkanál vajjal, majd szórd bele a lisztet. Ezt addig kevergesd kis lángon, amíg rugalmas labdává válik – ezt égetett tésztának hívják. Hűtsd ki, majd keverd hozzá a felvert tojást és a sajtokat. A tésztából vizes kézzel gyúrt kis gombócokat rendezgesd kivajazott tepsire, és süsd meg 180 fokon 5-6 perc alatt: világosbarna, kétszeresükre duzzadt puffancsokat kapsz.

A levest pürésítsd, mondjuk botmixerrel, sózd, borsozd, reszelj bele szerecsendiót és öntsd fel a tejszínnel. Ha kihűlne, melegítsd rajta kicsit, rögtön tálalhatod.

Ádám

csütörtök
jan.262012

Mekkoraaa!!!

Nem tudom, mikor örültem meg utoljára ennyire sugallatnak, mint ma. Szerintem óriási... szerintem. (Talán emlékszel még, kedves Olvasó, erre a bárgyú, de annál hatékonyabb plasztik csirkés RTL promóra, ami keretmondata szállóigévé lett a kampány óta.)

Tegnapelőtt csináltam egy reform madártejet, tegnap este pedig a megmaradt karfiolból egy klasszik karfiolkrémlevest (hegyekben áll a karfiol a lépcsőházban, úgyhogy most karfiolt karfiollal eszünk), ahogy én csinálom, zöldségalaplével, hagymával, fokhagymával, joghurttal. Ezúttal pármai sonkachipsszel tálaltam csak úgy unalmasan, mellé téve, belemorzsolásra. Maradt még a levesből mára, a két gondolat pedig egyszercsak úgy összeért: miért ne csináljak a madártej analógiájára olyan karfoillevest, amin ízesített tojáshabfelhők úszkálnak. Így a leves mellé nem csak úgy odateszem a roppanósra sütött sonkát, hanem csavarok rajta egyet. ...Megpróbáltam. Nem volt egy nagy etvasz. Sikerült! Ráadásul az egész mindennel együtt 12 perc alatt megvolt. Nagyon tetszik!

MADÁRTEJ IHLETTE KARFIOLKRÉMLEVES PÁRMAI SONKÁS TOJÁSHABFELHŐKKEL

Egy dolgot viszont megint elszúrtam: a levesben főztem ki a habot, nem pedig sima sós vízben. Pedig ott ajánlott, hogy teljesen hófehér legyen. Úgy szebben mutat a leves tetején úszva.

hozzávalók

a leveshez

2ek olívaolaj

1 fej vöröshagyma

1 szárzeller

4 gerezd fokhagyma

1/2l mandulatej

1l zöldségalaplé (bio leveskockából)

, frissen őrölt bors

frissen reszelt szerecsendió

1.5dl joghurt (paleosok kihagyhatják)

a habfelhőkhöz

3 tojásfehérje

pici

2 szelet pármai sonka

A hagymát és a zellerszárat megtisztítom, felkockázom, és egy vastag falú edényben az olajon megdinsztelem. Amíg a hagyma a zellerrel párolódik, megmosom és rózsáira szedem a karfiolt. Mehet az edénybe a mandulatejjel, a zöldségalaplével és a zúzott fokhagymával együtt. Az egészet felforralom, majd lefedem, és alacsony lángon addig főzöm, amíg a karfiol teljesen meg nem puhul. 

Idő közben felteszek vizet melegedni a sonkás habfelhőknek - sózom. A sonkát a mikróban egy perc alatt ropogósra sütöm (nálam a mikróhasználat ebben és a cumisüvegek fertőtlenítésében nagyjából ki is merül), a tojásfehérjét a sóval habbá verem. A kihűlt sonkát belemorzsolom a tojáshabba, és egy faspatulával óvatosan beleeforgatom. Amikor a víz már szinte gyöngyözik, de még nem forr, kanállal galuskákat szaggatok bele, és egy-két percig hagyom, hogy a vízgőzben a hab kissé megszilárduljon, majd tányérra merem.

Amikor a leves kész, sózom, borsozom, belereszelem a szerecsendiót, majd botmixerrel pürésítem, végül elkeverem benne a joghurtot. Hidegen vagy melegen találom két-három sonkás habfelhővel és frissen őrölt borssal a tetején.

Íííííjjjj, de jó volt!

Éva

hétfő
jan.232012

Nem kell mindig kaviár

Ki ne ismerné a hetvenes évek NSZK-jában készült sorozat mára klisévé emelkedett címét (Es muß nicht immer Kaviar sein - eredeti nyelven)! Ahogy a minden epizódot záró "Ha én ezt a klubban elmesélem...!" mondat is szállóigévé vált - ma is a köznyelv része. Az igazat megvallva én magam nem emlékszem többre a filmből, de ez a két szófüzér nekem is beleégett a szürkeállományba. A többrészes német alkotás egyébként egy könyvből készült film nyomán született a James Bond történetek egyfajta nyugat-európai kópiájaként. Thomas Lieven egy hétköznapi angol fickóból lett kém, akit cége a II. világháború előtti Németországba delegál. Az alkotást a kémfilmekre jellemző sikerrecept szerint humor és akció fűszerezi, a főhőst pedig rendre csinos nők veszik körül. Ezeket a nőket pedig a sármján és a kalandjain túl mivel veszi le a lábáról a főszereplő? Természetesen a főztjével. Nincs is annál szexibb, ha egy papas tud főzni! A sorozatot nálunk 1982-ben vetítették. Két évre rá meg is jelent egy szakácskönyv "Néhanapján kaviár címmel" Thomas Liven receptjeivel. ...Asszem, Ádáméknak talán meg is van. Majd legközebbi ottjártamkor bele is lapozok.

A karfiol és a kaviár párosítására évekkel ezelőtt figyeltem fel egy receptkönyvben. Most, hogy a piacon alig van már valami használható zöldség és gyümölcs, kilószámra veszem a karfiolokat, és próbálok hétről hétre megújulni a konyhában. A klasszikusok a "házias" konyhákban a karfiolleves, a rakott karfiol és a rántott karfiol. Nnnna, ez biztos nem landol a mi vacsoraasztalunkon, ellenben fütölt lazacos-mandulás aranykarfiol, a pikáns chilis karfiolsaláta és az alábbi leves annál inkább:

HIDEG KARFIOLKRÉMLEVES MANDULATEJJEL ÉS PISZTRÁNGKAVIÁRRAL

hozzávalók

2ek olívaolaj

1 fej vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

1 szárzeller

1 fej karfiol

1l zöldségalaplé (bio leveskockából)

3dl mandulatej

, frissen őrölt bors

szerecsendió

1 tégely pisztrángkaviár

pár csepp citromlé

díszítéshez joghurt, tökmagolaj, esetleg kevés durvára vágott mandula

A vöröshagymát, a fokhagymát és a zellerszárat megtisztítom, felaprítom, és felforrósított olajon közepes lángon megdinsztelem. Amíg a hagymák és a zeller párolódnak, felteszek vizet forrni az alaplének, megmosom, és rózsáira szedem a karfiolt, majd beleteszem az edénybe, és felöntöm az idő közben szintén bekevert alaplével illetve a manduletejjel. Az edényt lefedem, és a tartalmát nagyjából 10 percig főzöm, hogy a karfiol teljesen megpuhuljon. Etz villával ellenőrzöm. Amikor a karfiol már puha, fogok egy botmixert, és az egészet lepürésítem. Sózom, borsozom, szerecsendiót reszelek bele, végül pár csepp citrommal fejezem be az ízesítést.

A levest néhány órára hűtőbe teszem, majd tálaláskor tányérokba merem, kanalazok rá a kaviárból, és megdíszítem az olajjal, mandulával, joghurttal (paleosok hanyagolják). 

...mert néha azért kell kaviár!

Éva

szerda
febr.162011

Végeláthatatlan tél

Németh Lajos valószínű az ismét fehér teraszok és háztetők láttán várhatóan éledő reggeli riadalmunkat igyekeztett tompítani az 1940-es, a mai napon, Miskolc-Görömbölytapolcon mért -35 °C-os negatív hőmérsékleti rekord hajnali felemlegetésével, de a helyzet az, hogy ez vajmi keveset enyhít a tél- és hideg-érzékelésemen. Ezzel, gondolom, többen vagyunk így. Nem panaszkodom, mert én szeretem ezt a szezont (is) a hó látványával együtt, pláne, ha a szobában, a pattogó kandaló mellett ülve, egy puha takaróba burkolva egy forró téli itallal vagy levesessel a kezemben számlálhatom a hópelyheket, de azért jó volna egy kis enyhülés. (A kölök is már tökre kinőtte a sígatyáját - erre a szezonra már nem vennék neki másikat, anélkül meg befagy a sejhaj az udvari játék során.)

Szóval ha ez van, hát próbáljuk meg ezt szeretni, a jó oldalát nézni: vihetjük a manókat szánkózni délután, talán még egy utolsó hóemberre is futja az évszakban, és a legkomolyabb átszellemültséggel élvezhetjük egy picit tovább a forró télies krémlevesek lélekmelengető hatását.

KARFIOLKRÉMLEVES GRUYÉRE SAJTTAL ÉS DIÓVAL

hozzávalók

1 fej vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

1 nagy fej karfiol

1-1.5l zöldségalaplé (3 bio zöldségleveskockából)

10dkg gruyére sajt (de lehet emanthali vagy parmezán is, de akár egy gorgonzola vagy roquefort is remekül passzol)

1.5dl natúr joghurt (paleoósok nem)

, frissen őrölt bors

frissen reszelt szerecsendió

(igény szerint friss gyömbér)

20dkg dióbél

Egy párolóegény aljába vizet teszek, és felforralom. A karfiolt rózsáira szedem, megmosom, a hagymát és a fokhagymát megpucolom, előbbit felnégyelem, a három hozzávalót együtt a párolórácsra teszem, és fedő alatt 10-15 perc alatt puhára párolom. Közben egy vízforralóban 1-1.5l vizet melegítek, felkockázom a sajtot, és a diót egy késsel durvára darabolom. 

Amikor a zöldségek már puhák, beleborítom őket a maradék párolólébe, felöntöm a felforralt víz felével, és egy botmixerrel krémesre turmixolom. Innentől annyi forró vízzel hígítom tovább folyamatos pürésítés mellett, hogy levesállaga legyen (nyilván a karfiol eredeti méretétől függ, hogy mennyi folyadékot fog felvenni, hogy a leves ne püré legyen de ne is túl vízízű lötty). A három leveskockát és a sajtot addig kevergetem a forró levesben, amíg teljesen fel nem oldódik. (A botmixerrel ezen a ponton is rá tudunk segíteni.) Végül hozzákeverem a leveshez a joghurtot, fűszerezem sóval, borssal, szerecsendióval (igény szerint friss gyömbért is reszelünk bele), és tálakba merem. Egy-egy marék dióval meghintem a leveseket, ami egyrészt kerekké teszi majd az ízt, másrészt baromi jól mutat. Aki szereti, tehet sajtos vagy sima pirítóst is a tányér aljába, milőtt rámeri a levest - így kiadósabb lesz.

További kitartást a télhez!

Éva