Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in kanapé (3)

kedd
aug.032010

Kanapékurzus

Mi is az a kanapé? A francia konyhában a 18. században meghonosodott, kenyér alapú, változatos feltéttel készülő előétel vagy vendégváró, amit tradicionálisan az aperitifek vagy koktélok mellé szolgáltak/szolgálnak fel. Mi, magyarok egész egyszerűen "leszendvicsezzük" ezt az ételfajtát - nem éppen helyesen. Ha egy külfölditől egy feltéttel készülő szelet kenyeret kínálva megkérdezzük, hogy kér-e szendvicset, értetlenül fog ránk nézni, tudniillik a szendvics két vagy több egymásra fordított szelet kenyeret jelent, ilyen-olyan "tartalommal" megtöltve. (A kanapé is nevezhető szendvicsnek, ha nyitott szendvicsnek tituláljuk.) Ez utóbbi ételfajtát, bár ősi eredetű, mégis John Montaguról, Sandwich tartomány 4. grófjáról neveztek el, még a XVIII. században, aki azért, hogy a kártyaasztal mellől az éhsége csillapítása céljából ne kelljen felállnia, egy szelet húst kért két kenyér közé szorítva.

A kanapé ideális esetben egy valamilyen formára vágott, dekoratív, kicsi,  sós, fűszeres "itvágygerjesztő" kenyérfalat. A honi háztartások nem bonyolítják túl: vaj, felvágott, sajt és zöldség jellemzi a magyar kanapé- vagy ahogy a többség hívná, szendvicskultúránkat. Pedig a kanapékkal újfent a változatosság egy kimeríthetetlen variációkat felvonultató terepére lépünk. Én előszeretettel kínálok kenyeret családnak és vendégeknek egyaránt. Amit mindenkor elkerülök - kivéve, ha az egy jó fajta adalékanyagmentes szárított sonka -, az a sajt-hús kombóklisé. Minden egyéb játszik.

SPENÓTOS-GOMBÁS KANAPÉ CITROMMAL ÉS PARMEZÁNSAJTTAL

Ezt a receptet szintén a két kedvencem közül az egyikben, vagy az Évában, vagy az Elle-ben lőttem. Ennek a két újságnak a kajamelléklete kevés kivétellel minden esetben telitalálat.

Hozzávalók

egy vekni friss kenyér

olívaolaj

3dkg vaj

3 gerezd fokhagyma

20dkg csiperke gomba

1/2-1 citrom leve

só, frissen őrölt bors

30dkg friss spenót

20dkg parmezánsajt

Első lépésben a parmezént nagylyukú reszelőn lereszelem, és a zöldségeket előkészítem. A gombát megmosom, hámozatlanul, szárastól vékonyan felszeletelem, félreteszem. A spenótot szintén megmosom, a fokhagymát megpucolom, ugyancsak félreteszem. A sütőt 180 fokra beállítom. A kenyeret felszeletelem, a szeleteket megkenem olívolajjal, és beteszem 5-10 percre pirulni, amikor a sütő már fogadóképes. Amíg a kenyerek sülnek, a vajat egy nagy serpenyőben megolvasztom, a fokhagymát belereszelem, egy percig kevergetem, hogy kiengedje az ízét. A gombát a fokhagymás vajhoz adom, a citrom frissen facsart levével megöntözöm, sózom, borsot őrölök rá, és addig pirítom, míg minden folyadék el nem párolog, a gomba pici színt kap. Ekkor mehet bele spenót szárastól. Az egészet összeforgatom, és két percig párolom, csak annyira, hogy a spenót levelei kicsit megpuhuljanak, de a száruk még roppanjon. A kész kenyereket a spenótos gombával megpakolom, parmezánnal megszórom, és melegen tálalom. Ízlés szerint lehet még citrommal, friss borssal fokozni az ízeket.

Éva

szombat
jún.192010

"Reggelizzél, mint egy király,..."

"...ebédeljél, mint egy polgár, vacsorázzál, mint egy koldus!" Ismerős a mondás? Mikor gyerek voltam, a Nagypapám szájából gyakran elhangzott egy-egy étkezésnél. Na, nem mintha ők a Nagymamámmal annyira tartották volna magukat hozzá, viszont ezzel bennem sikerült elültetni a jó szokását annak, hogy többnyire kalóriadús, kiadós reggelivel indítom a napot, délben egy mértéktartó ebéddel konzerválom az energiaszintemet, és egy szolid vacsorával fejezem be este - többnyire. Azaz egy jól megkomponált reggelivel, ami az én véleményem szerint a nap legfontosabb étkezése, reggel megadom a testemnek a napindításhoz szükséges lassan (keményítőféle) és gyorsan (cukorféle) lebomló szénhidrátokkal a sokáig tartó és azonnal beütő energiafröccsöt a szükséges vitaminok és ásványi anyagok bevitele mellett, majd dél körül szintentartásnak egy laza ebédet szavazok meg - csak annyira középutasat a nehéz irányában, hogy töltsön még munícióval a nap végéig, de kajakómára ne ítéljen -, végül este, amikor már közel az ágy, egy könnyű vacsorával fejezem be.

Ma így kezdtem:

PIKÁNS SZILVALEKVÁROS PIRÍTÓS FRISS NARANCSLÉVEL

Hozzávalók (4 főre)

4 szelet teljeskiőrlésű magos kenyér (én a Jókenyér termékeit veszem zömmel)

2 gerezd fokhagyma

vaj

4ek házi szilvalekvár (én ezt a lekvárt eszem egyedül, mert semmi plusz édesítést nem igényel az elkészítése, minden, ami benne van, természetes)

frissen őrölt bors

2kg narancs

Egy narancs héjából vékony csíkokat vágok (a fehér részt eltávolítva), félreteszem, és az összes narancs levét kifacsarom, szétosztom a poharakban. A kenyereket bepattintom a pirítóba. Amíg sülnek, előkészítem a tányérokat, megpucolom a foghagymát. A kész kenyereket alaposan bedörzsölöm egy-egy fél fokhagymagerezddel, megkenem vajjal és szilvalekvárral, majd tekerek rá egy rendes adag borsot frissen (gyereknek elhagyható), és meghintem kevés narancshéjjal. Háromszögekre vágva friss narancslé kíséretében kínálom.

Szép napot!

Éva

vasárnap
máj.092010

A család kedvence

A család kedvence alatt most nem egy háziállatot - bár az is van - értek, hanem egy ételt. Mégiscsak egy gasztroportálon vagyunk! Szóval egy ételt, amit a család apraja és nagyja a nap bármely szakában, bármilyen mennyiségben képes fogyasztani a Lányomtól a Páromon át az Édesapámig bezárólag. A baráti társaságban is futótűzként terjed az imádata. Aki megkóstolja, tonhalkrémfüggővé válik.

Az eredeti receptet egy kedves barátnőmnek köszönhetem (köszönöm is, Heni!). Végtelen egyszerű, hárommozdulatos alaprecept, amit aztán az ember az aktuális hangulatához mérten ezzel-azzal felturbózhat.

MAGOS PIRÍTÓS TONHALKRÉMMEL, LIME-BAN, MOGYORÓOLAJBAN ÚSZÓ TAVASZI RETEKSALÁTÁVAL

Hozzávalók

A tonhalkrémhez:

1 doboz natúr krémsajt (én a Buko márkájút használom, mert nincs benne adakélanyag)

1 doboz natúr tonhalkonzerv

1/4 lime/citrom leve

1/2 fej lilahagyma

pár szem kapribogyó (elhagyható)

friss snidling és frissen őrölt bors a díszítéshez (a snidling lehet fagyasztott is)

egy szelet kenyér pirítva (én a teljeskiőrlésű magoskenyérben utazom, de ízlés szerint, bármi megteszi)

A reteksalátához:

1 retek 

1 vékony szál újhagyma

mogyoróolaj

1/4 lime/citrom leve

, frissen őrölt bors

A kenyeret bepattintom a pirítóba. Amíg sül, pont el tudom készíteni a tonhalkrémet. A lilahagymát felkockázom, a kapribogyót (elhagyható) szinte pépesre darabolom, egy tálban krémesre keverem a lecsöpögtetett tonhallal és a sajtkrémmel. Belefacsarom a lime-/citromlevet. A reteksalátához egyszerűen vékony szeletekre vágom a retket, felaprítom az újhagymát, egy kis tálba teszem őket, nyakon öntöm kevés mogyoróolajjal, meglocsolom a lime-/citromlével, megsózom, és kézzel összeforgatom (igény szerint chili paprikát és/vagy piprított mogyorót is lehet hozzá adni, ha még fokozni akarjuk). A reteksalátát egy kupacban elhelyezem egy tányéron, és ráfektetem a tonhalkrémmel gazdagon megpakolt pirítósomat. Már csak egy kis frissen őrölt bors és snidling hiányzik a tetejéről.

Kíváncsi vagyok, hányótoknak válik az egyik kedvencévé...

Éva