Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in kacsamell (10)

csütörtök
okt.222015

Még mindig a kacsa

A kacsa nagy kedvenc az amúgy vörös húsokat nagyon is kedvelő családomban. A mellét különösen gyakran készítem, mert gyorsan megvan, és fejedelmi lakomával kecsegtet. A korábban kikísérletezett narancsvaj ízvilága inspirálta a következő fogást. Amíg nem lesz újra nagy választék a napérlelte, itthon termő friss gyümölcsökből, addig marad a körte, az alma és déligyümölcsök, aminél viszont nincs opció: azok minden szezonban így is, úgy is messziről jönnek.

ROZÉ KACSAMELL NARANCSVAJJAL ÉS TAMARINDOS PIRÍTOTT KÁPOSZTÁVAL

hozzávalók

2 kacsamell

só, bors

1 közepes lilakáposzta

2ek tamarind

2ek kókuszvirágcukor

1 narancs leve és héja

narancsvaj (ld. korábbi recept)

Az egy napja besózott, beirdalt kacsát egy serpenyőben 20 percen át bőrén pirítom a legalacsonyabb lángon, időnként leöntöm róla a zsírt. A megtisztított és vékonyra felcsíkozott káposztát a kacsazsíron közepes lángon elkezdem pirítani, közben sózom, borsozom, hozzáadom a narancs levét, a tamarindpasztát és a kókuszvirágcukrot. A kacsát húsz perc után megfordítom, és a legnagyobb lángon 2 percig sütöm, majd 5 percet pihentetem. A kész káposztát tányérokba szedem, a kacsát háromcentis szeletekre vágom, elrendezem a káposztákon, végül narancsvajat kanapazok rá, végül reszelt narancshéjjal, friss borssal fejezem be a tálalást.

Éva

csütörtök
ápr.092015

Mint majom a farkának

Egy parádés decemberi Sena koncert után estünk be az egyik kedvenc belvárosi helyemre gyozázni. Pechünkre épp, hogy csak lecsúsztunk a vacsora lehetőségéről: az orrunk előtt zárt a konyha. A tulaj talán a régi ismerettségre való tekintettel, és persze mert amúgy remek vendéglátó, a segítségünkre sietett, és megmentett minket az éhenhalástól. Utána csak jöttek... és jöttek... és jöttek a koktélok. Majd a végén egy csavar, ami során még fizetni sem engedett. Természetesen ezt nem hagyhattam megtorlás nélkül, és egy hétköznapra eső vacsorameghívással viszonoztam a kedvességet. Az este olyan parédésan sikerült, hogy a mai napig emlegetjük... de a csíkos köntösben minket rendszerint csendre intő szomszédok is!

A menü pedig: vendégvárónak ropogósra sült malacbőrt készítettem hummusszal, amit a lenti saláta követett. Levesnek narancsos sütőtökkrémlevest tálaltam, főételnek a nagy népszerűségnek örvendő lassan sült ázsiai oldalasomat kurkumás vöröslencsepürével, csicsókacshipsszel és távol-keleti édesköménysalátával. Desszert gyanánt végezetül egy banánalapú csokifagyit kínáltam kávécsókkal és házi granolával. Az ilyen esték sikerét nekem mindig az mutatja a legjobban egyfelől, ha nincs maradék, másfelől pedig ha aznap/másnap jönnek a receptkérő üzenetek és telefonhívások. Egy morzsa nem maradt a vendégek után, és menetrend szerint be is futottak az segélykérő üzenetek innen is, onnan is. Örültem is neki... mint majom a farkának. 

FAHÉJAS MANDARIN-LICHISALÁTA ROZÉ/FÜSTÖLT KACSAMELLEL

 

hozzávalók

20dkg lichi

20dkg mandarin

1 lilahagyma

1tk fahéj

1 kacsamell

só, bors

vöröshagymacsíra vagy fekete szezámmag

Az egy napja besózott kacsát egy serpenyőben 20 percen át bőrén pirítom a legalacsonyabb lángon, időnként leöntöm róla a zsírt. (Vagy megfüstölöm az itt leírtak szerint.) Közben a gyömölcsöket és a hagymát megtisztítom, felkockázom, fahéjjal fűszerezem, és alaposan összeforgatom, tálakba adagolom. A kacsát húsz perc után megfordítom, és a legnagyobb lángon 2 percig sütöm. 5 percet pihentetem, majd vékony szeletekre vágom, és a salátára halmozom. Fekete szezámmaggal vagy vöröshagymacsírával díszítem... a képen nekem most mindkettő elmaradt.

Éva

kedd
márc.172015

Hol itt az igaszság?!

Este 10. Egy hajtós nap után. Nulla kaja egész addig. Nem volt rá idő, érkezés. ...És akkor bevillan az íz, amire vágyom. Ilyenkor aztán mindig az égbe emelem a kezem, hogy mekkora áldás, hogy pikk-pakk meg tudom magamnak csinálni! Persze azt sem bánnám, ha én csak elóbégatnám magam, és valaki megcsinálná nekem, amit épp megkívánok. Egyik nap mondtam is itthon, hogy ha majd nagy leszek, és újra jólkereső ember, akkor szeretnék egy állandó bejárónőt, szittert, meg persze egy szakácsot. Aztán szembejött a felismerés, hogy milyen egyelnőtlenek az erőviszonyok a családon belül, hiszen ők ugyanazon az életszínvonalon élnek mint én, ugyanabból a kasszából gazdálkodunk, nekik ez mégis megadatott. Mázlisták! 

PAD THAI KACSAMELLEL ÉS KESUDIÓVAL

hozzávalók

1 zacskó rizstészta

2 kacsamell

só, bors

1 répa

1 vöröshagyma

1 édeskömény

1 konzerv bambuszrügy

4 gerezd fokhagyma

1 mandarin leve

1ek tamarindpaszta

4ek halszósz

2cm gyömbér

1ek pepperoncino

10dkg kesudió

A tésztát beáztatom forró vízbe. Az egy napja besózott kacsát egy serpenyőben 20 percen át bőrén pirítom a legalacsonyabb lángon, időnként leöntöm róla a zsírt. Közben a megtisztított zöldségeket vékony szalagokra szeletelem, és egy wokban, a felforrósított kacsazsíron dobva-rázva lepirítom. A kacsát húsz perc után megfordítom, és a legnagyobb lángon 2 percig sütöm. Félreteszem pihenni. A tamarindpasztát, a halszószt és a mandarinlevet elkeverem, belereszelem a gyömbért, beleforgatom a tésztát, amit aztán a zöldségekehez adok tetszőleges mennyiségű pepperoncinoval. Az egészet magas lángon lepirítom. Egy kis serpenyőben szárazon megpörkölöm a kesudiót, majd durvára darabolom. A zöldséges pirított tésztát tálakba szedem, szeletelek rá a kacsamellből, és megszórom kesudióval.

Éva

csütörtök
jún.062013

Csak sikerült

Az érkező vendégségre már biztos voltam benne, hogy spárgát csinálok levesnek, méghozzá távol-keletiesen. De folytatásnak a rizottóra volt ráállva az agyam. Mégsem csinálhatok egy menüsoron belül egy thai és egy olasz társítást - külön nem! Legfeljebb egy ételen belül íztársítást. Addig-addig agyaltam, amíg megszületett a gondolat: rizottó távolkeletiesen. Micsoda fúzió! Mivel ezt a bátorságot még sosem vettem, kíváncsian vártam az ízhatást, az eredményt. 

TÁVOL-KELETI MANGÓS RIZOTTÓ SZÓJÁS PIRÍTOTT-FÜSTÖLT KACSAMELLEL

hozzávalók

a rizottóhoz

2ek olívaolaj

1/4 vaj + még 1/4

1 zellerszár

1 vöröshagyma

3cm friss gyömbér

4 gerezd fokhagyma

1 rúd thai citromfű

200g kerekszemű rizs

1dl rizsbor

2dl almalé

1l zöldségalaplé

4-5ek szójaszósz

1 érett mangó

1-1 csokor thai bazsalikom és menta

1/2-1/2 lime és narancs leve

a kacsához

1 melegen füstölt kacsamell

2ek szójaszósz

díszítésnek pisztácia, frissen őrölt bors... vagányaknak friss piros chili

A vajat és az olajat egy edényben felhevítem. Beledobom a megtisztított, felaprított hagymát, zellerszárat és felapríott citromfüvet, reszelt gyömbért és fokhagymát, megdinsztelem. Hozzá öntöm a rizst, és fehéredésig pirítom folyamatos keverés mellett, majd felöntöm a rizsborral, és hagyom, hogy magába szívja. Következik az almalé. Azzal is addig kevergetem a rizst, míg a teljes folyadékot beszívják a rizsszemek. Végül merőkanalanként adagolva hozzákeverem a zöldségalaplevet, mindig akkor adva a következő kanállal, amikor az előző adagot már beitta a rizs.

Ezen a ponton hevítek tűzforróra egy vasserpenyőt szárazon, amiben majd a vékonyra szeletelt kacsást sütöm meg egy perc alatt.

Amíg hevül a serpenyő, felszeletelem a kacsamellet, durvára vágoma  pisztáciát, és ízesítem a rizottót a szójaszósszal valamint hozzákeverem a maradék vajat.

A serpenyőbe közben belefektetem a kacsamell-szeleteket, meglocsolom a szójaszósszal, majd egy fél perc után megfordítom.

A rizottó is majdnem kész: annyi hiányzik, hogy felkockázam a mangót, és az aprított zöldfűszerekkel valamint a lime és a narancs levével együtt a krémes rizottóalaphoz keverjem.

Tálaláskor a rizottót tányérokba szedem, fektetek a tetejükre a kacsaszeletekből, megszórom pisztáciával, és lelkesen feltálalom. Aki szereti a csípőset, apróra vágott magozott piros chilit ajánlom, hogy keverjen a rizottóhoz a végén.

Éva

csütörtök
szept.132012

Kislány-nagylány

Az idei nyári szünetnek köszönhtően megismertem a magyarok istenét: hogy milyen az, amikor napi 10 órában többnyire egyedül, de persze párhuzamosan, kvázi egyszerre kell gondozni, etetni, kompletten ellátni, szórakoztatni, tanítani, nevelni, vígasztalni, szeretgetni két gyereket. Méghozzá két különböző korú gyereket. (Tegyem hozzá, hogy Apa azért nagyon komolyan kivette a részét a feladatokból, amikor csak tudta.) A nagylányom hatéves lesz, a kicsi még csak tízhónapos. Nyilván más gondoskodást igényel a kettő, más figyelmet, más foglalkozást, más kaját. ...És akkor a frontok, fogzás, mozgásfejlődési ugrások, teliholdak, miegymás okozta problémák, a nem evés, nem alvás a kicsinél persze még tuningol az adott helyzeten. Sok előnye megvan a nagy korkülönbségnek, de hátránynak a teljesen eltérő feladatkör mindenképp felsorolható. Ilyenkor picit irígylem is a kicsi vagy nulla korkülönbséggel született gyerekek szüleit, akiknél a gondozás, a nevelés azonos szintje és a gyerekek egymással való eljátszásának képessége azért sok terhet levesz a szülő válláról... másik oldalról meg nyilván ugyanez hozzátesz (ikresek, akikből jelenleg vagy nyolc vesz minket körül, a "hozzátesz" rész vonatkozásában azért jelentősen előnyben - ebbe inkább bele sem gondolok). 

A sokhetes gyakorlásnak hála, mára egész jól belejöttem az azonos alapanyagokból kétfélét rutinjába, úgyhogy lassan ebből is összeáll egy repertoár. Ez talán segítség lehet azoknak a kismamáknak is, akik napközben magukról és a babáról, esetleg egy/több nagyobb testvérről, vagy nap/hét végén a családról kell, hogy gondoskodjanak, és a legkisebbet is a közös asztal, közös étel mellett szeretnék tudni.

ZSÁLYÁS-KECSKESAJTOS CÉKLARIZOTTÓ ROZÉ KACSAMELLEL

hozzávalók (gyermek és felnőtt számára)

1 fej vöröshagyma

1 zellerszár

10dkg kerekszemű rizs

2dl száraz fehérbor

5dl zöldségalaplé (bio leveskockából)

20g vaj

3 gerezd fokhagyma

10dkg parmezán sajt

1/4 citrom leve

1 nagy cékla

6-8 zsályalevél

20g krémes kecskesajt (elhagyható, ha valaki nem szereti)

hozzávalók (babának)

cékla

1/2dl 100%-os, szűretlen almalé

1 púpos evőkanál rizspehely (én Hollét használok)

1ek reszelt parmezán vagy gouda/edami/trapista - csak adalékmentes legyen esetleg egy pici még a kecskesajtból

1 nagy zsályalevél

a kacsához (elhagyható)

1 nagy kacsamell

1ek

A kacsát napokkal a sütés előtt besózom. A sütés napján a bőrös felével a legalacsonyabb lángon 20 percig sütöm egy oldalon minden zsiradék nélkül, hogy a bőr alól a zsír kiolvadjon, és a bőr megpiruljon. Közben a két céklát meghámozom, felkockázom, és egy párolóedényben vízgőz fölött puhára párolom.

Amíg a cékla párolódik és a kacsa sül, elkészítem a rizottóalapot az itt leírtak szerint - a hagyma dinszteléséhez viszont most olaj helyett a kacsából kisülő zsírt használom.

20 perc elteltével a kacsa alatt a lángot maximumra veszem, és 2-3 percig sütöm a másik oldalát, majd sütést követően egy alufóliába csomagolva pihentetem a konyhapulton a sztéket vagy 10 percig, hogy a saját gőzében rozéra készüljön.

Amikor a cékla megpuhult, lecsöpögtetem, kettéválasztom, majd az egyik felét egy késsel durván felaprítom, és jól elkeverem a rizottóalapban a kecskesajttal és az apróra vágott zsályával együtt. Azonnal tányérokba szedem, a kacsamellett felcsíkozom, egy csík kivételével elrendezem a rizottók tetején, parmezánforgáccsal zsályalevéllel díszítem.

A megmaradt kacsadarabot a babának hirtelen még jól átsütöm, felkockázom, hogy a robotgép jobban vigye, majd a cékla másik felével, a hideg almalével és a zsályalevéllel krémesre leturmixolom, belekeverem a sajto(ka)t valamint a rizspelyhet, és ha még mindig szükséges, hagyom hűlni kicsit, ha nem, kínálhatom a nagyokéval rögtön.

Jó étvágyat!

Éva

Hjah! ...És a végeredmény: fullgenerál ebéd után a legkisebbik gyereken ...és a lakáson.

szombat
júl.302011

Ha ősz, hát legyen!

Mi az előnye a borús nyári időnek? Nos, bár lassan beköszönt az ősz, nyári színre meg még idén nem sikerült szert tennünk, legalább a megszámlálhatatlan jobbnál jobb nyári kultúrprogramról, fesztiválról nem kell lemondanunk a strand, a víz, a napfürdőzés csábítása miatt. Most végre úgy tudjuk róni a fesztiválszínhelyeket, hogy nem rohad le rólunk a gatya, és nem sajnáljuk a vízparti henyélésre fordítható időt.

...A nagy hátránya viszont, hogy meleg nem igazán gyakran lévén az sincs, hogy csak a könnyű ételeket kívánná az ember. 

ERDEI GOMBÁS, DIÓS, SZEZÁMOLAJAS TAGLIATELLE ROZÉRA SÜLT KACSAMELLEL

hozzávalók

a kacsához

2 egész kacsamell

2-3tk

2-3 rozmaringág

a tésztához

1 vöröshagyma

3 marék vegyes erdei gomba

1-1tk kakukkfű és zsálya

2 marék dió

3 gerezd fokhagyma

5cl konyak

1dl tejszín

1tk juharszirup

pár csepp citromlé

, frissen őrölt bors

4ek szezámolaj

1/2kg friss vagy 1/4kg szárított tagliatelle

tálaláshoz extra szezámolaj, friss parmezánforgács, kakukkfűág 

A kacsát a sütés előtt egy nappal alaposan besózom, és hűtőbe téve legalább egy 24 órán át hagyom, hogy átjárja a só. (Ha másnap mégsincs alkalmam megsütni, nem kell kétségbeesni: akár 3-4 napot is elvegetál a hidegben kellő mennyiségű só társaságában.)

Az elkészítés napján fogok egy serpenyőt, a lehető legkisebb lángra begyújtok alá, és a bőrös felével lefelé belefektetem a kacsamellet, a rozmarigágakat köré dobálom. Így hagyom békében vagy 20 percig, hogy a lassú tűzön a kacsa zsírja szépen, lassan teljesen kiolvadjon, a bőre ropogóssá váljon, és a mell ezen oldala kicsit átsüljön. Közben előkészítem a tészta hozzávalóit: a hagymát felkockázom, a gombát megmosom, héjastól nagyobb darabokra vágom, a diót késsel felaprítom, a fokhagymát megpucolom, a fűszernövényeket megmosom, a zsályát darabolom (lehet szárított vagy fagyasztott fűszerekkel is operálni.)

Kb. félidőben, amikor a kacsából kellő zsír kiolvadt, a zsírt átöntöm egy mélyebb serpenyőbe akár wokba. Azon közepes lángon kb. két perc alatt megdinsztelem a hagymát és a zöldfűszereket, majd hozzáadom a fokhagymát, a diót, és folyamatos keverés mellett további két percig pirítom. Mehet bele a gomba. Feljebb tekerem a lángot, és újabb 2-3 percig pirítok folyamatos keverés mellett. Egy löttyintés konyak - újabb 2 perc forralás, hogy az alkohol kipárologjon. Közben felteszek a tésztának vizet forrni. Vissza a mártáshoz: a diós gombát megöntözöm a szezámolajjal és a juharsziruppal, rácsöpögtetem a citrom levét, ízlés szerint sózom, jól elkeverem, majd felöntöm a tejszínnel. Hagyom újabb két percig rotyogni. Néha megkeverem.

Most tart a kacsamell kb. 20 percnél. Az újabb adag kisült kacsazsírt egy kisebb edénybe kitöltöm (jó lehet még valamire, ha más nem, egy lilahagymás zsírosdeszka-vacsorára), a lángot maximumra föltekerem, és mikor már elérte a serpenyő a kellő hőfokot, megfordítom a melleket. Két percem van a kacsa elkészültéig, hogy befejezzem a mostanra minden bizonnyal kicsit már besűrűsödött mártást, amiből a végére semmi más nem hiányzik, csak a sóigazítás és bors. Megadom hát neki, ami jár, jól elkeverem, és elzárom alatta a gázt. A kacsa szintén kész, amit mint minden valamirevaló sztéket, gyrorsan egy-egy alufóliába csamagolok, és leteszem öt percre pihenni a pultra.

A tálalás előtti utolsó lépésként a forrásban lévő vízbe teszek sót, majd beleengedem a lehetőség szerinti friss tagliatellémet vagy pappardellémet (ha csak száraz tésztám van kéznél, az sem tragédia, csak tovább tart a főzés), 2-3 perc alatt al dentére főzöm, lecsöpögtetem, és a forró tésztaszálakat alaposan összeforgatom a kész mártással. 

Tálaláskor egy-egy adag tésztát halmozok a tányérokra, és meglocsolom kevés szezámolajjal. A kacsát kibontom a fóliából, félcentis szeletekre vágom, a szeleteket elrendezem a tészta tetején, végül parmezánforgáccsal és kevés kakukkfűvel zárom a sort. (Mint az a képen látszik, nekem ez utóbbi kettő elmaradt: parmezánom, ritkaság, de nem volt itthon, ezt felismerve meg szomorúságomban hanyagoltam a további fűszeres dekorálgatást - azért így is isteni volt).

Egy finom testes Shirazzal kiváló vacsora kerekedhet belőle akár családi, akár baráti körben.

Szép hétvégét!

Éva

csütörtök
jan.132011

Óda a juharsziruphoz

Pár napja találtunk a mélyhűtőben, a legalsó rekeszben, a töltött káposzta, a garnélák és az egész tanyasi csirke alatt egy hónapok óta megbújó kacsamellet. Redukált húsfogyasztás ide vagy oda, erre hülye lettem volna nemet mondani.

A kacsa ízében felfedezni vélek valami vadhúsra emlékeztető tónust (amit a húgom "májíz"-nek hív, emiatt nem is eszi meg az ilyen húsokat), ez naív reményeim szerint azért lehet, mert nem tenyésztik ipari méretekben, mint a csirkét.

A mostani kajához az Éváknak mondok köszönetet: a hús sütésére vonatkozóan Éva bloggerpajtás tanácsait követtem, a körethez pedig az Éva magazin adta az ötletet.

KACSAMELL DIÓS, JUHARSZIRUPOS SÜLT RÉPÁVAL

Kell hozzá:

egy fél kacsamell (2 átlagos étvágyú embernek elég)

4-5 nagyobb sárgarépa

egy nagy marék dió

két-három evőkanál juharszirup

két-három evőkanál olívaolaj

, frissen őrölt bors

A kacsamellet mosd meg, és enyhén megsózva néhány órára (de akár egy egész napra) tedd a hűtőbe.

A megpucolt répát vágd nagyjából egyforma hasábokra (olyan fél centi vastagokra), dobd egy tepsibe, forgasd össze az olívaolajjal, kis sóval és borssal. mehet be a 180 °C-os sütőbe, amíg félig puha nem lesz (ez kb. 20 perc).

Ezalatt forrósíts egy serpenyőt, a kacsamellet pedig bőrrel lefelé kezdd el sütni, már kisebb lángon. Nem kell zsiradék, mert úgyis egy csomó kiolvad. Nagyjából 10 perc múlva nagy lángon gyorsan pirítsd meg a másik oldalt, pár perc elegendő. Ezután csavard alufóliába a húst tálalásig (én túl sokáig hagytam benne, így kissé túlkészült a hús - de mivel hónapokkal ezelőtt vettük, most nem bántam, hogy nem lett rosé). Volt még a hűtőben egy kis házi mangóchutney (recept legközelebb, de pl. a Culinarisban készen is jó chutney-k vannak), őrület jól passzolt hozzá.

A répával forgasd össze a diót és a juharszirupot, így süsd még pár percig, amíg a dió megpirul. Tálalás előtt még egy kis borsot törj rá. Ez a köret valami észbontó, sokszor fogod csinálni.

Ádám

csütörtök
szept.092010

Itt van az ősz, itt van újra

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te ülj le mellém,
Ülj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergõ természetet.

(Petőfi Sándor, Erdõd, 1848. november 17–30.)

KACSAMELL-KÖRTESALÁTA DIÓS PESTÓVAL

Sokan nem szeretik a "borongós" őszt. Én kislánykoromban is már rajongtam érte. Mindig is eltöltött az új tanévkezdéssel kapcsolatos izgalom, hogy megint egy évvel nagyobb lettem, hogy vajon kik lesznek az új tanáraink, hogy érkezik-e új osztálytárs közénk. A tankönyvek "újszaga", az új tantárgyak, az új tanszerek, a füzetcsomagolás, ceruzahegyezés, készülődés... Most is fel tudom idézni a pillangókat a gyomromban. (Pláne, hogy még két év, és kezdődik minden elölről: Lola iskolába megy.) Meg aztán a kint zuhogó eső és szürkeség, amitől az otthon melege a kontraszt révén még melegebbé válik... A záporok áztatta föld és az égetett lomb illata... A színek, amibe a fák burkolóznak, a még itt-ott zöld, de már másutt sárga, barna, bordó levelek, a mindenhol szétgurult makkok és gesztenyék... Csodálatosan szép, és nagyon inspiráló. Ezek a színek és hangulatok, no, meg az itthoni alapanyagok, a minapról megmaradt rozé kacsamell egy darabja, a frissen vásárolt körte, dió és salátalevelek ennek a kompozíciónak a megalkotására ihlettek a tegnapi ebédemre.

Hozzávalók

1 rozéra sült kacsamell (elkészítés itt)

1 körte

1 marék vegyes zöldsaláta

1tk diós pesto (1 csokor bazsalikom, 2dkg parmezán sajt, 3 gerezd fokhagyma, 2ek dió, 4ek olívaolajbors összepürésítve robotgépben - hűtőben egy hétig eláll. A kalsszikushoz képest egyébként itt annyi a különbség, hogy fenyőmag helyett diót használok, de ehhez az ételhez a normál pesto is megteszi - végső esetben a bolti)

tálaláshoz néhány forgács parmezánsajt, tökmagolaj, frissen őrölt bors és egy szem dió

A kacsamellet, amit frissen, vagy előző nap megsütöttem (ld. még egyszer itt), valamint a körtét vékonyan felszeletelem, legyezőszerűen egy gúlába rendezem, és széles mozdulatokkal megöntözöm a tökmagolajjal. A gúla egyik oldalára egy teáskanál pestót halmozok, a másik oldalára egy szem diót teszek. Végül egy marék zöldsaláta-levéllel teszem teljessé a tálat, amit igény szerint parmezánforgáccsal szórok meg. A salátámat frissen őrölt borssal koronázom.

Remélem, a lányom is imádni fogja az ősz kezdetét, a szeptembert, hiszen ez az ő hónapja: mindkét névnapja (Lola Róza) és a születésnapja is ekkor van. Isten éltessen, Kicsim!

Éva


kedd
szept.072010

A kőkorszaki szaki

Tegnap megkezdtem a paleolit diétámat. A diétát, ami fenekestől felforgatja a 20. században felállított étkezési piramis útmutatásait, és a gabonát, illetve minden keményítő és lektin tartalmú élelmiszert, így a krumplit és a hüvelyeseket ezen felül a cukrot és a tejet is kompletten kiiktatja az étrendből. (Aki bővebben szeretne olvasni erről az elméletről, annak melegen ajánlom Szendi Gábor Palelolit táplálkozás című könyvét, ahol tényeken alapuló kutatási eredményekkel igazolja az elméletét, miszerint a többmillió éves emberi faj szervezete nem alkalmas a csupán 10,000 éve a civilizáció révén az étrendjébe bevezetett gabonafélék, hüvelyesek, a tej és a cukor fogyasztására, feldolgozására. Bővebben itt.) Sok a vita a különböző diétákat étrendeket illetően, de egy dologban a tudósok világszinten egyetértenek: abban, hogy mind a túlsúlyért, mind a civilizációs betegségekért, az allergiákért, de még a szívbetegségekért és a rákért is a finomított élelmiszerek és az adalékanyagok a felelősek.

Mivel azoktól, akik már kúraszerűen kipróbálták, csak jót - és megdöbbentően kijózanítót - hallottam az eredményekről, úgy gondoltam, nekiszaladok. Talán nem fog nagyon nehezemre esni, mivel kenyeret és krumplit amúgy is nagyon ritkán eszem, ahogy pék- és cukrászsüteményeket is (cukrot soha, cukros dolgokat elvétve), hüvelyeseket a zöldbab és a vöröslencse kivételével pedig egyáltalán. Továbbá a fehérje és a szénhidrát többnyire elkerülik egymást a tányéromon, ebből adódóan szénhidrát amúgy is csak alkalmanként kerül elém, a tejet pedig már rég kiiktattam az étrendemből. Viszont a tészták és a rizottók... Azok hiányozni fognak. Ha nem is a fogyasztásuk, sokkal inkább a változatos és gyors elkészíthetőségük. A családon nem tesztelem a kúrát, ők továbbra is teljesértékűen étkeznek - bármit is jelentsen az. Viszont én kíváncsi leszek a az egy próbahónap hozadékára, úgyhogy már el is döntöttem, hogy azoknak kedvezve, akik belevágnak/-tak, a "paleolit" meghatározás is bekerül a kategóriák közé.

A műfaj keretében a mai ebédem:

ROZÉ KACSAMELL SALÁTAÁGYON CHILIS-ASZALTSZILVÁS-ALMÁS PÁROLT LILAKÁPOSZTÁVAL

Hozzávalók

2 egész kacsamell

1ek tengeri

2 szál friss rozmaring

1ek olívaolaj

1/2 lilahagyma

1/2 friss lilakáposzta vagy 1/2 doboz fagyasztott

1/2dl Marsala bor (vagy bármilyen jó minőségű vörösbor és 1kk méz)

1/2 naracs leve és lereszelt héja

1 marék aszaltszilva

1 friss piros chilipaprika

3 egész szegfűbors (mozsárban összetörve)

csipet és frissen őrölt bors

tálaláshoz vegyes zöldsaláta-levelek és rózsabors

A kacsamellett sütés előtt 3 nappal alaposan besózom, a rozmaringlevelekkel összeforgatom, és lefedve a hűtőben tartom elkészítésig.

A sütés napján egy serpenyőt minden zsiradék nélkül a legalacsonyabb fokozaton felhevítek, és a kacsamelleket a bőrös felével beleteszem. Ezen, a legalacsonyabb fokozaton szép lassan, kb. 20 perc mozdulatlan sütés alatt kiolvasztom a bőre alól a zsírt. Közben a hagymát feldarabolom, a chilit kimagozom, felaprítom, és együtt kevés olívaolajon (én most szőlőmagolajat használtam, mert az volt kéznél) megfuttatom, majd hozzáadom a káposztát, a meghámozott, centis darabokra vágott almát, a felkockázott aszaltszilvát, a lereszelt narancshéjat, felöntöm a borral és a narancslével, és közepes lángon párolni kezdem. Kb. 10 perc elteltével, mikor a levek már nagyjából elfőttek, sóval, borssal és frissen őrölt szegfűborssal illetve a kisült kacsazsírból egy kanálnyival ízesítem.

A káposzta alatt a lángot elzárom. A kacsa alatt maximumra kapcsolok, és egy perc után megfordítom a sztékeket. további 2 percig sütöm a mellek másik oldalát, majd egy-egy előre kikészített alufóliába külön-külön átemelem, és úgy, forrón becsomagolom. Hagyom pihenni 5 percig, hogy a saját gőzében még párolódjon a húsom.

Tálaláshoz a káposztából két kanál segítségével négy galuskát formázok, a tányér négy sarkába teszem, középre egy marék zöldsalátát biggyesztek, majd a kacsát félcentis-centis szeletekre vágva a közepére halmozom. Rózsaborssal díszítem. Ha előételnek szánjuk, salátaként kínáljuk, vékonyabbak legyenek a szeleekt, ha főételnek, akkor lehetnek kétujjnyi vastagok is.

Jó étvágyat,

Éva

kedd
jún.222010

Rekord részidő

Ez a receptleírás nagyjából olyan kurta lesz, mint maga az étel elkészítésére szánt műveletsor. Igazából itt főzni sem kell: csupán összeállítom a tálat a készen vásárolt, minőségi alapanyagokból kb. 2 perc alatt, és többnyire egy egyszemélyes ebéd keretében be is termelem.

MELEGEN FÜSTÖLT KACSAMELL CARPACCIO RUKOLA SALÁTÁVAL, PARMEZÁNFORGÁCCSAL ÉS TÖKMAGOLAJJAL

Nem tudom, kell-e ennél többet írnom. A cím elég egyértelmű. Annyit talán, hogy ez nem igazi carpaccio (ejtsd: kárpáccsó), hiszen nem hajszálvékonyra van szeletelve a kacsa, és nem nyers, de hajaz rá. 

Hogy mégse legyen ennyire semmitmondó a poszt, és mert csak a receptleírás kapcsán ígértem, hogy rövid leszek, egy kis töri elalvás előtt... 

A carpaccio eredete a múlt század közepére nyúlik vissza. Az egyik forrás, az 1931 óta fennálló, híres velencei Harry's Bar jelenlegi tulajdonosa szerint az ő bárja szolgálta fel először a vékonyra szelt nyers marhát mustárszósszal 1950-ben egy, a bárba betérő grófnő, Amalia Nani Mocenigo, kérésére, akit nyers kosztra "ítélt" az orvosa. A bár alapítója és akkori tulajdonosa, Giuseppe Cipriani Carpaccionak keresztelte az ételt egy kortárs velencei festő, Vittore Carpaccio után, mert az ő festményeinek a színvilágát vélte felfedezni az elkészült tálon. Egy másik legenda szerint Milánóhoz kötődik a carpaccio születése, ahol is a város legelegánsabb éttermébe, a Vittorio Emanuele galériában működő Savinibe ült be a képtár egy törzsvásárlója. A két történet közös pontja  - azon túl, hogy mindkettő főszereplője egy hölgy, és hogy egy valaha élt festő az étel névadója -, hogy orvosi rendelvényre kérte ki mindkét hölgy az akkoriban szokatlannak számító nyers húsételt. Mivel a nyers hús fogyaszása nem csupán szokatlannak, de a meg nem nevezett hölgy esetében rangon alulinak is számított, a felszolgáló javaslatára, amit a falon lógó, fent említett festő képe ihletett, az ételt Carpaccio fedőnévvel illették. Bármelyik történet is igaz, jó sajtó mindkét vendéglátóhelynek.

Hozzávalók

1 db melegen füstölt kacsamell (az általam sokra tartott Unio-Food terméke - a Culinarisban veszem)

1 nagy marék rukola saláta

3-4 dkg parmezán

2ek tökmagolaj

1ek balzsamecet

frissen őrölt bors

A kacsamellet vékonyan fölszeletelem, körben elrendezem a tányéron. Középre egy marék rukolát teszek, meglocsolom az egész tálat a gyönyörű khaki zöld, selymes tökmagolajjal, csak a salátára koncentrálok a balzsamecettel, a parmezánforgácsokkal fokozom a hatást, végül egy kevés friss borssal teszem fel az i-re a pontot. Kalóriaigényesebbek ne felejtsenek el egy rusztikus szelet pirítóst társítani a fogáshoz.

Éva