Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék

Entries in füstölt só (2)

péntek
máj.022014

Mert megtehetem

Anyák napjára azt kértem és kaptam a családomtól, hogy pár napot hadd legyek egyedül, és a családanyaság kevésbé kellemes cselédanyaság részét kiiktathassam egy szempillantásnyi időre a mindennapjaim folyásából. Az előző életemből, azt hiszem, néhány egyéb dolog mellett ez hiányzik a legjobban: az egyedüllét. Amióta a picilány két és fél éve megszületett, összesen 4 napom volt a család nélkül tavaly februárban. Azóta nem volt szabi, szünnap, bármi. Nekem momentán nincs munkahelyem, ami az alternatív "élet" lehetőségét kínálja, ahová elmehetek felnőtt emberek közé szellemi munkát végezni és kikapcsolni az itthoni verkliből, hogy egy másikba kapcsoljak be, ahonnan aztán újra vágynék haza, családi körbe. Nekem, az egykoron munkamániás, a professzionális közegben lubickoló, amibíciózus fehérgallérosnak momentán ez van 24/7, 7/12... 8. éve. Vekerdynek sok gondolatát osztom, amelyek közül az egyik nagyon idevág:

"Próbáld élvezni a gyerekedet, ez a legfontosabb. A gyerek iszonyatosan fárasztó, kiszívja a vérünket, lerágja a húsunkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha. Régen ez nem volt probléma, óriási családok éltek együtt, és mindig volt kire bízni a gyereket. Manapság egy izolált anya próbál két-három gyereket nevelni, ami pokoli fárasztó. Élni kell néha, hogy utána egy jól szívható-rágható anyát kapjanak vissza. Nem számít, hogy mindig rend legyen, jól álljon a függöny, és minden ki legyen vasalva. Nem kell vasalni, hordjanak a férfiak olyan inget, ami nem gyűrődik. Ha mindennek próbálunk megfelelni, abba beledöglünk, és a gyerekeinkkel is ingerültek leszünk. Próbáljunk felelőtlen szülők lenni, akik élvezik az életet és a gyerekkel való marháskodást, és akkor jó lesz mindenkinek."

Teljes cikk itt.

Nos, én többnyire igyekszem ezt az útmutatást követni, de a rengeteg tennivaló és a minimális külső segítség mellett, amiből ha több lenne, menet közben is tudna az ember töltődni, nem marad más, mind az alkalmankénti kampányszerű töltekezés. Ezért most ezt teszem. Élvezem a saját létezésem, ami jelen esetben azt jelenti, hogy nem mások szolgálatában telnek az óráim, hanem tudok magamra figyelni, magammal törődni kicsit, csendben lenni, pihenni, olvasni, írni, főzni, enni zavartalanul, mindebből regenerálódni, hogy a gyerekeimet és a páromat amikor vasárnap visszakapom, akkor legyen annyi tartalékom, amiből adhatok nekik újra. Nem, nem kell száz év magány (RIP GGM)... egy pár nap elég, de az életmentő!

Itt teszem hozzá sietve: kevés az a partner, aki megérti, egyben lehetővé is teszi, hogy az ember kicsit befelé forduljon, élvezze az egyedüllétet otthon, a saját közegében. Nem, kedves anyatársak, ez nem jön alapból, ne várjátok, hogy az apák ezt maguktól felmérjék, felajánlják: ez nem (csak) rajtuk múlik... Mondhatni: néma gyereknek anyja picsája! A beszélgetések, a kölcsönös igényeink folyamatos kommunikációja tudja megalapozni a kellő odafigyelést mindkét oldalról, és így a kiegyenlített, közös tehervállalást. 

A Soczónak pedig igaza lett: a nyugalom termékeny, így ebből a pár nap szólózásból mégiscsak született egy bejegyzés. No, nem a május 1-jei grillcsirkevadászat eredménytelensége után kénytelen-kelletlen készült füstölt amúr és snidlinges-spenótos karalábépüré villámvacsiból, hanem a másnapi kényelmesen elkészülő egyszemélyes fiesztámból.

LASSAN SÜLT CINCÁLT MARHALAPOCKA FÜSTÖLT SÓS CSICSÓKAPÜRÉVEL

hozzávalók

a marhához

40dkg marhalapocka

1ek mustár

1ek aprított friss zsálya

1ek aprított friss majoránna

4 gerezd zúzott fokhagyma

1ek füstölt só

frissen őrölt bors

2ek olívaolaj

a csicsókához

30dkg csicsóka

2 babérlevél

1ek füstölt só

1ek natúr krémsajt (elhagyható)

1ek vaj

A marhának szánt pár hozzávalóit elegyítem, a húst alaposan bedörzsölöm a páccal, majd egy tűzálló tálban 3 óra hosszára beteszem 140 fokon sülni. Ennyi. Sem pácolás, sem érlelés, sem strázsálás a sütő mellett.

Sőt: sütés közben le is dőlök pár órára... mert most kivételesen megtehetem. 

Amikor a marha megsült, kiveszem a sütőből, és félreteszem pihenni. (A kisült húslét kevés balzsamecettel feloldhatom, és vaj hozzáadásával készíthetek belőle egy kellemes jus-t.) Ekkor hozzálátok elkészíteni a köretet. Ehhez teszek föl párolóvizet babérlevéllel forrni. A csicsókákat meghámozom, feldarabolom, és gőz fölött egy párolórácson lefedve kb. 10-12 perc alatt puhára párolom. A kész csicsókákat egy edényben 1-2 deci párolólével (a babérlevelet eltávolítva) és a füstölt sóval valamint a krémsajttal és a vajjal krémesre pürésítem.

Tálalás előtt a marhát a "pulled pork" mintájára két villa segítségével szétcincálom.

A csicsókapürét tálakba adagolom, teszek rá a porhanyós "húscafatokból", körbelocsolom a kisült hússzafttal, és tetszés szerint dekorálom a tányérokat. Nekem most ezekhez a nagyon puritán ízekhez semmi más nem hiányzott, csak néhány karika az újhagyma zöldjéből.

Éva

Ezen a ponton pedig engedjétek meg:

szombat
aug.312013

Nyakatekert hungarikum

Tovább haladva a túrós csusza canneloni posztban leírt úton egy rég nem látott, külföldön élő magyar családi barát három generációját volt alkalmam vendégül látni nemrég. A szülők a szüleim gimnáziumi barátai, akik 40 éve disszidáltak Németországba. A lányuk, akivel mi hatéves korunk óta vagyunk barátok, már ott született, ahogy az ő hároméves kisfia is. Tudva, hogy a család mennyire szereti a magyar ízeket, és bár Ida nagyon jól főz, Kölnben mennyire kevés alkalmuk van jó alapanyagokból ízes magyar ételeket fogyasztani, továbbá hogy azért a négy évtized külhoni lét után őket érte annyi nemzetközi impulzus, hogy nyitottak legyenek a kísérletezésre, kifundáltam az üdvözlő, egyben a magyarországi tartózkodásuk tekintetében búcsúebédnek szánt, megszokott magyar ízeken alapuló, de korántsem jellegzetes magyaros menüt. 

Kezdésnek az elnyűhetetlen Kistücsök klasszikust, a kovászosuborka krémlevest szántam, amit Mautner Zsófi receptje alapján uborkából, kovászos uborkaléből, joghurtból és zöldségalapléből csináltam az arányokon némiképp változtatva, egy pötty mézzel lágyítva az ízeken. Mellé ropogósra sütött pármai sonkachipset kínáltam. Folytatásnak jött a minap posztolt, szintén Kistücsök ihlette vajtöksaláta, ezúttal füstölt pisztráng- és lágy fürjtojásfeltéttel, tört tökmagal szórva. Főfogásként füstölt sóval készült egyben sült rozé szüzet táltaltam paprikáskrumpli-rétessel (nem meglepő módon ezt is a Tücsök ihlette: az aktuális étlapon fellelhető őz mellé kínált paprikáskrumpli-püré volt az ötletadó), a sort pedig a már más formában bemutatott, banán alapú, ezúttal csoki illetve mogyorós-csokis kávé ízesítésű fagyi zárta.

Az ételsor remekül sikerült, semmit nem szúrtam el, pedig a fele első kísérlet volt. A vendégek áradoztak a kajákról, gyakorlatilag mindent eltüntettek, majd a hazaérkezésükkor este kaptam is az üzenetet, hogy már a blogot bújják. Jól esett, hogy nekik jól esett, ahogy az is, hogy sikerült szép éménnyel zárni az itthon töltött néhány napjukat. Ennek emlékére meg is osztom a legnagyobb sikert aratott rétes receptjét megköszönve a Tücsöknek sokadjára az ihletet.

PAPRIKÁSKRUMPLI-RÉTES FÜSTÖLT SÓVAL KÉSZÜLT, EGYBEN SÜLT ROZÉ SZŰZ MELLÉ

hozzávalók

a réteshez

1 doboz fagyasztott Tante Fanny teljeskiőrlésű réteslap

3 nagyobb krumpli

3ek olívaolaj

1 nagy fej vöröshagyma

1 púpos ek őrölt édes pirospaprika

1tk ételízesítő (én a Virágoskút biokertészet friss zöldségekből és fűszerekből sóval készült ételízesítőjét használom)

1tk

3dl víz

1 zöldpaprika

1 paradicsom

6 szelet csípős kolbász (lehetőleg házi)

100g olvasztott vaj

a szűzhöz

3 egész szűz

2ek füstölt só

2ek szemes bors

1/2dl olívaolaj

1ek balzsamecet

tálaláshoz tökmagolaj és salátalevelek

A réteslapot kiolvasztom, a krumplit meghámozom, felkockázom, vízbe teszem felhasználásig. Elkészítem a pörköltalapot, amihez a hagymát megpucolom, felaprítom, és a felhevített olajon közepes lángon üvegesre párolom. Meghintem az őrölt paprikával, jól elkeverem, felöntöm a vízzel, hogy nehogy lekapjon és megkeseredjen a paprika, majd beledobom a felnégyelt, kimagozott paprikát, a felkockázott paradicsomot, ízesítem a sóval, az ételízesítővel, hozzáadom a krumplit, a héjától megfosztott, kisebb darabokra vágott kolbászt, az egészet összeforgatom a pörköltalappal (ha szükséges, még annyi vizet hozzáöntök, hogy épp ellepje), lefedem, és hagyom főni addig, hogy a krumpli jól megpuhuljon. Amikor a krumpli megfőtt, egy krumplitörővel alaposan összetöröm az egész paprikáskrumplit, majd egy villa segítségével úgy elkeverem, hogy csak a kolbász maradjon esetleg darabokban, a krumpli nagyjából püré állagot öltsön. 

A sütőt 180 fokra állítom. A réteslapokat kiterítem (2 blokk, blokkonként 3 lap van a csomagban). A pürét kettéosztom, az egyik kupacot egy csíkban az egyik rétegezett lapra teszem, amit olvasztott vajjal előtte megkentem - felgörgetem. Az alatta lévő lapot is megkenem a vajjal, és azzal is felgörgetem a réteshengert, majd ugyanezt az utolsó lappal is megismétlem. A kész rétes tetejét megkenem vajjal. A másik blokk réteslapot is megtöltöm a fentiek szerint, majd a réteseket átemelem egy tepsire, és nagyjából 20-30 perc alatt összesütöm.

Amíg a rétesek sülnek, a szüzet megmosom, leitatom róluk a vizet. Beizzítok egy vasserpenyőt vagy egy faszénsütőt. A a sót és a borsot egy mozsárban összetöröm, majd a pác többi hozzávalójával elegyítem. Egy nagy keverőtálba öntöm a marinádot, és a szüzeket alaposan beleforgatom. A tűzforró sütőfelületen a húsok minden oldalát 2-3 perc alatt készre sütöm, majd a szüzeket egyenként szorosan aufóliába tekerve pihentetem legalább 5-10 percet.

Amikor a rétesek megsültek, és a hús is eleget pihent, mindent egyforma vastag öt centis srég szeletekre vágok. A tányérokat díszítés gyanánt megkenem tökmagolajjal, egymásra halmozok egy-egy rétes- és szűzszeletet, megdíszítem salátával, és forrón tálalom.

Ida, Petra, Józsi, fogadjátok a receptet szeretettel!

Éva