Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék
kedd
jan.172017

Reboot 2017

Igen, íme itt van 2017. első bejegyzése! ...És ígérem, nem az utolsó.

Rengeteget főzök az utóbbi egy évben - többet, mint valaha. Talán ez is az oka, hogy már nincs időm, érkezésem dokumentálni minden receptemet. Illetve az is, hogy a család szerint ma már nem mindig meríti ki az általam elkészített fogás vagy menü a szlogenünk első tagjának tartalmi vonatkozásait. Számomra - legalábbis én továbbra is úgy érzem - az egyszerűség az elegancia és az egészség mellett máig a vezérelv a konyhámban, de valóban, esetenként egy hangyányit eltávolodtam a közérthetőségtől itt-ott, vagy technikásabb dolgokba is belevágok, akár a hétköznapokon, mert hajt az új megismerése, a kísérletezés, a fejlődés, a tanulás lehetősége.

Az alábbi recept egy borvacsora zárásaként ötlött fel bennem. Pár éve szokássá vált nálunk - talán már említettem -, hogy tavasszal és ősszel, három-három alkalommal néhányan összeszerveződünk egy-egy 14 fős csapattá, amire Anna, a korábban itt, a blogon is társszerzőként rendszeresen bejelentkező borakadémikusunk tematikus borsorokat állít össze, az érintett régiókról rövid előadást tart, majd végigkóstoltatja a tételeket. Az én feladatom, hogy az általa előzetesen megadott ízjegyek alapján egy öt-hatfogásos vacsoramenüt készítsek elő, aminek az egyes fogásait a borsor adott elemeihez hozzápasszintva tálalok fel az estén. Legutóbb chilei borokat kóstoltunk. A sor végén, az est csúcsboraként egy Purple Angel állt, amire Anna azt mondta, ezt akár magában is kínálná, de ha jobban belegondol, egy pimasz, szedres, céklás, csokis, kávés desszert jól illene hozzá... Nekem nyilván a 'pimasz' volt a hívószó... több se kellett. Kigondoltam, megalkottam a lenti desszertet. Elsőre pont úgy sikerült, ahogy megálmodtam, és a vendégek körében is nagy sikert aratott. Azóta többször készítettem, de még annál is többször kellett leírnom a receptjét és elmagyaráznom: amilyen puccosnak néz ki, olyan egyszerű megcsinálni. Ezennel hát közkinccsé is teszem a mikéntjét.

TRIPLA CSOKIS, KÁVÉS, SZEDRES, CÉKLÁS ZSELÉSÜTI LIOFILIZÁLT MÁLNÁVAL

hozzávalók

1-1-1 zacskó (200g) fehér-, tej- és étcsokipasztilla (én a Lidl Deluxe termékét veszem, mert épp ekkora, kis kiszerelés, de más is jó)

10 zacskó zselatinlap (lap, nem por! - egy zacskóban 6db van)

4ek méz

1ek instant kávé

20dkg fagyasztott szeder (vagy más bogyós gyümölcs)

1 nagyobb nyers cékla

dísznek liofilizált (fagyasztva szárított) málna és gerániumvirág (Metroban kapható - nekem most nem volt itthon)


Egy tepsit kibélelelek azonos méretű vagy kicsit nagyobb szilikon sütőlappal (ezzel fogom majd kiemelni a sütit). Az első réteghez két zacskó, azaz 12db zselatinlapot hideg vízbe áztatok, közben vízgőz fölött egy hőálló keverőtálban 2ek vízzel folyamatos kevergetés mellett felolvasztom a fehércsoki-pasztillákat. A forróvízből kimerek 2.5dl-t, abban feloldom csomómentesen a megpuhult, kifacsart zselatinlapokat, és az egészet hozzáöntöm a megolvadt fehércsokihoz, simára keverem, majd a masszát a szilikonnal bélelt tepsi aljába öntöm, és hagyom megdermedni (ehhez momentán pár perc elég a hideg teraszon). A keverőtálat elmosni sem kell, mehet bele a tejcsoki ismét 2ek vízzel, a keverőtál alatt lévő edényben is pótolom a kimert vizet, és újabb két zacskó zselatinlapot beáztatok hideg vízbe. A procedúra ugyanaz: vízgőz fölött csoki megolvaszt, forró vízből 2.5dl elvesz, abban puha, kifacsart zselatinlap felold, az bele a tejcsokiba, csomómentesen elkever, majd a megdermedt fehércsokirétegre ráönt. Figyelem! Fontos meggyőződni róla, hogy az előző réteg megdermedt, addig nem mehet a következő, mert összefolynak!!! Jön ugyanígy az étcsoki - nem részletezem. A negyedik rétegnél kisebb variálás, hogy ott nem kell csokit feolvasztani, egyszerűen fél liter forróvízben feloldom a kávét, majd a puha, kinyomkodott zselatinlapot, végül a méz felét, ezt öntöm a megdermedt étcsokira. Az utolsó réteghez megint zselatint puhítok, közben kinyerem a cékla levét egy gyümölcscentrifugával, a szedret átpasszírozom, ez mennyiségben kiad kb. 2-2.5dl-t, így egy másik 2.5-3dl forróvízben (összesen a lé fél liter legyen) feloldom a zselatint, elkeverem a szedres céklalével valamint a maradék mézzel, és óvatosan, ahogy az előzőeket, ráöntöm és egyenletesen eloszlatom a megdermedt kávérétegen. Figyelek arra végig, hogy a tepsi, amikor szilárdul egy-egy réteg, ne legyen megdöntve, hogy egyenletes legyen a süti csíkozása. Egy-két óra alatt hagyom összeállni.

Tálaláskor kiemelem az egész sütit, és egy éles késsel egyforma kockákra vágom. Liofilizált málnát morzsolok rá és esetleg megszórom gerániumszirommal.

Sok vendégre elegendő, rém egyszerű, de annál villantósabb ínyencség ez. Még Kiru is meg tudta csinálni. <3

Éva

Ui: Az alábbi képet egy kedves barátom készítette a desszert debütálásának estéjén - köszönönet neki. 

PrintView Printer Friendly Version

EmailEmail Article to Friend

Reader Comments

There are no comments for this journal entry. To create a new comment, use the form below.

PostPost a New Comment

Enter your information below to add a new comment.

My response is on my own website »
Author Email (optional):
Author URL (optional):
Post:
 
Some HTML allowed: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <code> <em> <i> <strike> <strong>
Main | Jelentés a Balaton-partról »