Jelentés a Balaton-partról
kedd, augusztus 30, 2016 at 14:24
Spooon 1...2...3! in augusztus, babér, chili, citrom, csillagánizs, egyszerű, egészséges, elegáns, fehérbor, gyerekbarát, hal, húsmentes, kalóriaszegény, koriander, könnyű, paleolit, sáfrány, tengeri-/halétel, zellerszár, Éva, édeskömény, ünnepi

Augusztus 30-át írunk, egy nappal járunk a naptári nyár vége előtt, de még mindig elmondhatjuk, hogy effektív nyár van. Én pedig még mindig a Balaton-parton ülök, egy hajón ringatózva, ahol az egész nyaramat töltöttem a gyerekeimmel valamint a főváros és vízpart között lázasan ingázó párommal. Ezúttal egyedül, belemerülve az aktuális gondolataimba. Bevallom, dacolok. Húzom, ameddig lehet. De nyilván fittyet hány rám meg az ellenállásomra, és feltartóztathatatlanul közeleg az ősz, letartolva a kéket, a zöldet, a forrót, a derűset, hogy ráhúzza egyre deresebb, ködösebb, fakóbb fátylát a tájra. A kikötőben mind gyakrabban hallani reggelente a gondnok gereblyéjének a karcos suhogását, ahogy az elszáradt, lehullott leveleket gyűjti halomba a még rikító gyepről. Ez váltotta le az egy héttel ezelőttig jellemző hangos gyerekzsivajt. A part kiürült. Alig dacol velem valaki a környéken. Nyilván az emberek többsége már vonakodva vagy épp izgatottan, mindenesetre készül, hogy belépjen az újra megnyíló iskolák, óvodák, bölcsödék kapuin kísérve a csemetéit. Én továbbra is itt ülök, és ezt a ponsztot írom a végtelen csendben, ahol tényleg csak a víz hullámzása adja a háttérzajt. Milyen békés is ez...

Nem úgy az elmúlt 2 hónap, ami tele volt kalanddal, baráti találkozókkal, családi kirándulásokkal, dübörgő partikkal, csendes beszélgetésekkel, remek zenei programokkal és gasztrnonómiai élményekkel. Ez utóbbinak csak töredékéért voltam ezúttal magam felelős. Többnyire inkább csak amikor "befogtak". Magamtól ritkábban alkottam ezen a nyáron, akkor is leginkább gyors salátákat, villámregeliket vagy épp sznekkeket a fedélzeten, a Balaton közepén. Ezúttal nagyobb arányban hagyatkoztam az alkalmi vendéglátóink repertoárjára, vagy épp a környék éttermeinek kínálatára. Ezért sem születtek igazán új receptek a nyáron. Tobzódtam a helyi halakban, halászevekben, a nyári gyümölcsökben, zöldségekben: egy házi lecsó Fonyódon, egy bográcsos scampi buzarra Akarattyán, egy bbq oldalas Tihanyban... Körbeettük a Balatont a barátoknál, és sokakat volt alkalmunk nekünk vendégül látni a saját balatoni bázisunkon. 

És ha már a halászlevet említem: itthon nagyjából egyféleképpen jön szembe az éttermi menükön és a hagyományos konyhát művelő házaknál - paprikás halászlé formájában (aztán innentől nyilván van passzírozott és nem passzírozott, harcsából vagy pontyból, tésztával vagy annélkül, korhely vagy nem, de nagyjából ugyanazokon az alapokon nyugszik). Én magam szeretem etéren is a változatosságot, kiváltképp nyáron pedig a frissességet. Halleveket és halat is tartalmazó tartalmas leveseket mutattam már itt a blogon jópárat, ezúttal azonban egy igazán mutatós, színeiben a napsütést, a nyár vidámságát és a szezon könnyedségét idéző variációval készültem, ami talán egy kicsit a segítségünkre is lehet abban, hogy valameddig még kitoljuk a nyarat és együtt dacolhassunk az ősszel.

SÁFRÁNYOS HALLÉ

hozzávalók

2 kb. 30 dekás, könnyen filézhető egész hal (pl. aranydurbincs, pisztráng, )

1l hideg víz

1 üveg száraz fehérbor

1 vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

1 babérlevél

1 répa

2 zellerszár

1/2 édesköménygumó

2 szem csillagánizs

1ek egész koriandermag

néhány szem egész bors

1 chilipaprika (igény szerint)

1 csipet sáfrány

1 citrom

A halat kifilézem, a filéket sózom, félreteszem, és a halfejet a szálkákkal, a félbevágott hagymával, az egész fokhagymagerezdekkel, az egyik zellerszárral, a megtisztított, felnégyelt répával, az édeskömény felével valamint a csillagánizzsal, korianderrel, bebérral, borssal, sóval együtt a víz és a bor keverékében felteszem főni - magyarul készítek egy alaplevet. Az első forráskor lehabozom a levest, a lángot visszavéve pedig kb. 1 órán át főzöm. Amikor a hallé kb. a kétharmadára redukálódott, leszűröm, visszateszem a tűzre, és a sáfránnyal együtt felforralom. Ízesítem szükség szerint sóval, borssal, kevés citromlevet csorgatok bele. A kész levesben blansírozom a zsülienre vágott zellerszárat és édesköményt (én úgy szoktam, hogy amikor a leves gyakorlatilag kész, elzárom alatta a gázt, és csak akkor dobom bele a gyufaszálra vágott zöldségeket a levesbe, így épp, hogy kap hőkezelést, de még ress marad), majd kiemelem. A forró serpenyőben lepirított, majd felkockázott haszeletekkel együtt mélytányérokba halmozom a zöldeket. A torony köré öntöm a levest, amit végül zellerlevéllel, citromhéjjal, chilivel díszítek. 

Indiánnyarat kívánok, sőt követelek mindannyiunknak!

Éva

Article originally appeared on spooon (http://spooon123.hu/).
See website for complete article licensing information.