Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék
hétfő
ápr.152013

Felpörögve

Ha egy üzlet egyszer beindul... szoktuk mondani. Nos, Murphy törvénye, hogy amikor a lehetőségek jönnek, akkor többnyire csőstől jönnek. Ez a szerencsésebbik eset, mert akkor tudunk válogatni. Ebben a nehéz munkaerőpiaci feltételeket kínáló időszakban különösen kiváltságos, ha egyszerre több ajtó is megnyílik, és a rátermettségünk, igényeink nyomán dől el, hogy melyik ajtón vagy akár ajtókon is lépünk be egyszerre több vasat tartva a tűzbe. Ezzel együtt elgondolkoztam, hogy amikor majd a gyerekek és a háztartás mellett meglódul a mókuskerék is, akkor azon túl, hogy bevásárlom, hazahozom, elkészítem, feltálalom, elpakolom, mennyi idő marad majd arra, hogy lefotózzam, kiretusáljam, felposztoljam, megírjam, karbantartsam. Az időmenedzsment és a logisztika a családos léttel alapból kulcskérdéssé, kvázi a túlélés eszközévé válik, de amikor majd pénzkereset is társul ehhez, akkor eljön az a pont, amikor be kell lássam, hogy nem fér minden bele, rangsorolni kell.

Nekem a kulinária, a konyhaművészet, ezáltal a dédelgetett kis blog nagyon fontossá lett. Egyelőre megtehetem időben, hogy bent tudjam tartani a fontos dolgok között, és már most tudom, hogy erről ha egyszer kell, nehezen fogok tudni lemondani. Rengeteget adott tapasztalatban élményben, kapcsolatokban az eddigi három év. Fejlődtem a konyhában, a fotózásban, az írásban, a blog révén megszámlálhatatlan pozitív visszacsatolást kaptam arról, hogy jó, hogy megosztom a konyhai ötleteimet, hasznosak a receptek, van miért és kiért csinálni, megéri a fáradozást. Megismertem szintén a blognak köszönhetően a gasztronómiai szcéna ilyen-olyan vonaláról jónéhány nagytudású emellett szerény és kedves embert, akiktől szintén csak tanulni tudtam. Nem szeretném abbahagyni. Igyekszem az egyre sűrűsödő kilátások között megtalálni a blog és a konyhai ténykedés helyét, mert ráadásnak ami a fentieken túl ennyire feltölti az embert és ennyi lehetőséget kínál az alkotásra és önkifejezésre, ezáltal ennyi örömet szerez, azt nem szabad elengedni... Rajta leszek.

TAVASZI MEDVEHAGYMÁS ALMA-RETEK SALÁTA FENYŐMAGGAL

Ezt a salátát annak jegyében alkottam a szülői háznál spontán alakult grillezéshez, hogy lehetőség szerint megint kóstoljuk valami mást, valami újat. Az Anyu konyhájában hozzáférhető alapanyagokból született a lenti kreáció.

hozzávalók

1 alma

1/4 citrom leve és héja

2 csokor retek

1 marék medvehagyma

3 szál újhagyma

1/2dl olívaolaj

2ek almaecet

, frissen őrölt (rózsa)bors

1 zacskó fenyőmag


Az zöldségeket, gyümölcsöt megmosom. Az almát héjastól félbevágom, kiszedem a magházát, ujjnyi vastagon felszeletelem, majd a szeleteket lefektetve fékonyan tovább szelem, megcsorgatom a citromlével, és jól összeforgatom, hogy meg ne barnuljanak. A retket szintén vékonyan felkarikázom (uborkagyalu is nagy segítség lehet), az almához adom. Az újhagymát srégen úgyszint vékonyan szelem, és a retek-almaalappal összeforgatom.

Elkészítem a dresszinget, amihez az olajat elkeverem az ecettel, a citromhéjjal, sóval, borssal, és megönötzöm vele a salátát. Végül egy serpenyőt felhevítek, szárazon lepirítom benne a fenyőmagot, miközben a medvehagymát felcsíkozom, amivel zárásképp meghintem a salátát, majd rászórom a megpirult fenyőmagot.

Mi grillezett báránycombbal ettük, de magában is isteni egy pohár hideg fehérborral.

Éva

Ui.: A képek annyira színesek és frissek lettek, olyan tavaszi, vidám hangulatot árasztanak, hogy úgy döntöttem, én is elárasztom velük a posztot.

PrintView Printer Friendly Version

EmailEmail Article to Friend

Reader Comments (3)

a havi egy post is post : ) bárhogyan is alakuljon, nekem mindenesetre hiányozna !

április 16, 2013 | Unregistered Commentervarhegyi

A szarkazmus jogos, részemről elfogadom; az utóbbi egy hónapban a színházi próbák teljes embert igényeltek, most pedig külföldön vagyok. Ez utóbbi nem mellékesen gasztronómiai tapasztalásban rém gazdag, tele vagyok kipróbálandó receptekkel. Egy beszámoló mindenképpen érkezik. Köszönjük a türelmeteket, addig böngésszetek a tavaszi receptjeink között, hátha akad benne inspiráció! ;-) (Á)

április 16, 2013 | Registered CommenterSpooon 1...2...3!

:))))) Ádám, a Judit posztja a fent leírt elmélkedésemre vonatkozik, miszerint nem tudom, a jövőbeni dolgaim alakulásának függvényében milyen intenzitással lesz mód/lehetőség a részemről folytatni. ;) (É)

április 16, 2013 | Registered CommenterSpooon 1...2...3!

PostPost a New Comment

Enter your information below to add a new comment.

My response is on my own website »
Author Email (optional):
Author URL (optional):
Post:
 
Some HTML allowed: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <code> <em> <i> <strike> <strong>
« Gyerekekkel lehetetlen | Main | Kínban »