Évszakok

tavasz  /  nyár  /  ősz  /  tél

 

Címkék
kedd
jún.222010

Télies hangulatban

14 fok. No komment. Lehangoló. Már-már azon gondolkozom, hogy a minden év májusában a szekrény mélyére süllyesztendő téli nappótlékot, a D-vitaminos fiolát újra előveszem... a kötött garbókkal együtt. Hát csoda, hogy lépten-nyomon álomkóros, rosszkedélyű, ingerlékeny, dekoncentrált emberekkel futok össze? Már ha egyáltalán kiteszem a lábam itthonról. Balesetek az utakon, őrjöngő emberek, nyűgös, kezelhetetlen gyerekek, kimerült anyukák, amerre járok. Idén nem sok napot láttunk. Az éledező fák tavaszi virágait elverte az eső, most a még megmaradt terméseket is lemossa a piacok palettájáról. Sokba fog ez nekünk kerülni. Szó szerint. Egyszerű közgazdaságtani alapvetés: minél kisebb a kínálat valamiből, annál drágább lesz. Aranyárban mérik majd az egyébként filléres szezonális zöldségeket, gyümölcsöket. Mit lehet ilyenkor csinálni? Hideg van, nem süt a nap, szomorkásan esik az eső, hiány van a szabadföldi frissekből, így a kellő vitaminbevitelből... 

Elrepülünk a mesebeli Közel-Kelet világába, és így egy tál napfényt, meleget és vitaminbombát varázsolunk az asztalra.

NAPSÁRGA KESUDIÓS VÖRÖSLENCSELEVES MAROKKÓI FŰSZERES PIRÍTÓSSAL

Ezt a receptet elsősorban Louise Pickfordnak* köszönöm, aki mintegy 18 éve adta nyomtatásba egy nemes egyszerűséggel "Picnics" elevezésű, fenomenális, százoldalas kis könyvben sok más zseniális recepttel együtt - fogtok még találkozni ezzel a referenciával. Másodsorban viszont magamnak, aki szintén nem tegnap (10 éve), ugyanakkor remek érzékkel emeltem le az akkoriban az angol nyelvű szakácskönyvek széles kínálata miatt általam sűrűn látogatott könyvesbolt polcáról az azóta is nagy becsben tartott példányt. A "PVC"-hez hasonlóan ezt is a leggyakrabban használt, leginkább kipróbált valamint a gyors, praktikus és ínyenc recepteket a legnagyobb arányban tartalmazó könyveim, azaz a kedvenceim közé sorolom. Egy csoda. A piknik témájú könyvek egyébként általában. Ez a fogás pedig annyira bevált, hogy aki megkóstolja, nem tud az azonnal megszerzett recept nélkül túlleni az élményen. A lányom topkedvenc levese, de a Keresztmamája is az egyik legnagyobb rajongója lett (mármint a levesnek... mondjuk, ha belegondolok, Lolának is), sőt, még az ultrahagyományos ízlésvilágú Nagybátyámat is képes volt meghódítani. Ennek a levesnek az Édesapám maradt az egyetlen bevehetetlen vár. Hiába - vannak dolgok, amik nem változnak. :)

Hozzávalók

2ek olívaolaj

1 nagy vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

250g répa

2tk őrölt koriander

1tk őrölt római kömény

1/2tk őrölt kurkuma

1/2tk őrölt fahéj

100g vöröslencse

1l csirkealaplé (bio leveskockából)

2 babérlevél

100g sózatlan kesudió

1 citrom leve

, frissen őrölt bors

natúr joghurt a tálaláshoz

Ez a recept azon kevesek egyike, amihez nem nyúltam hozzá, mert úgy jó, ahogy van. (Na, jó, egy kicsit több fokhagymát és babérlevelet használok, és nem pirítom meg a kesudiót, hogy krémesebb legyen a végeredmény... de ne szaladjunk ennyire előre!)

1 liter vizet felteszek forrni az alaplének, közben a hagymát felaprítom. Az olajat egy vastag falú lábasban felforrósítom, a hagymát hozzáadom, a fokhagymát belereszelem, és enyhe barnulásig közepes lángon folytonos kavargatás mellett lepirítom. A répát közben apró kockákra vágom, majd a fűszerekkel együtt a hagymákhoz adom, és 2-3 percig magas hőmérsékleten, állandó keverés mellett, hogy a zöldségeket a fűszer mindenütt jól bevonja, illatozásig pirítom. Így az ízek is jól felszabadulnak a koriander-kurkuma-fahéj-kömény négyesfogatból. Ezen a ponton az edénybe beleteszem a megmosott lencsét, az elkészített alaplevet és a babérlevelet, majd forrásig hevítem. Miután felforrt, a lángot visszaveszem, és a levest fedő alatt rotyogtatom 20 percig - vagy amíg a répák meg nem puhulnak. 20 perc elteltével a babérleveleket kiveszem, és a levest egy botmixerrel pürésítem. Végső akkordnak a kesudiót és a citrom kifacsart levét gépben együtt pépesítem, és hozzákerverem a leveshez. Csodálatosan illatozó, krémes elegyet kell, hogy alkossanak. Természetesen ízlés szerint sózom, borsozom. Tálaláskor egy kevés natúr joghurttal díszítem.

Ha pedig a kalóriát és az élvezeteket még szeretném fokozni, akkor elkészítem mellé a marokkói fűszeres pirítóst is az alábbiak szerint:

175g puha vajat

2 gerezd fokhagymát

1ek paradicsompürét

1ek felaprított friss korianderzöldet

1 ek felaprított friss petrezselymet

1/2tk őrölt római köményt

1/2tk őrölt pirospaprikát

egy csipet cayanne borssal

és val

...homogén krémmé keverek. Egy bagettet centinként sréhen 2/3 mélységig bevagdosok, a fűszervajat a vágatokban elosztom, majd a kenyeret az ízekkel együtt fóliába zárom, és 10 percig 190 fokra előmelegített sütőben sütöm. 10 perc után a fóliát kinyitom, és további 5 percig pirítom az egész tébolyt a sütőben. Forrón tálalom a leves mellé. (Ha csak egyedül vagy ketten fogyaszjuk, elegendő kenyérpirítóban néhány szeletet kenyeret megpirítani, és egyszerűen megkenni a fűszervajjal.)

Töltődjetek!

Szép hetet!

Éva

 

PrintView Printer Friendly Version

EmailEmail Article to Friend

Reader Comments (3)

A világ legjobb levese! Pikk-pakk kész és eddig mindenki csak annyit mondott, amikor megkóstolta, hogy "húúúú bazzzz...!"
Ajánlom mindenkinek!

(A Keresztanya) ;)

június 23, 2010 | Unregistered CommenterMeli

...melegen, mi? :)

június 24, 2010 | Registered CommenterÉva

mivel kókusz - és kókusztej kattanásom van, raktam bele 2 dl-t :) fini!

január 11, 2011 | Unregistered CommenterDetti

PostPost a New Comment

Enter your information below to add a new comment.

My response is on my own website »
Author Email (optional):
Author URL (optional):
Post:
 
Some HTML allowed: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <code> <em> <i> <strike> <strong>
« Rekord részidő | Main | "Reggelizzél, mint egy király,..." »