Van, aki forrón szereti
csütörtök, május 20, 2010 at 21:17
Éva in egyszerű, egészséges, elegáns, fűszeres, gyors, húsmentes, kalóriaszegény, keleti, leves, május, rák, thai, Éva

Pláne ilyen hidegben! Ilyenkor az ember csak arra vágyik, hogy valami feltüzelje belülről, ha már kívülről borzong a szűnni nem akaró tizenfokos szélben. Friss szerelmeseknek innen szükségtelen tovább olvasni - ők kívül esnek a problémakörön. Továbbá tekintve, hogy hétköznap este a gyerek mellett a pálinka sem opció, maradt ez a rém könnyű, villámgyors, nullkalóriás ízbomba. 

TOM YUM GOONG

A fenti cím thaiul annyit tesz: csípős-savanyú rákleves. A thai konyhát meghatározó mind az öt fűszer, a halszósz, a kaffir lime levél, a chili, a lime és a koriander egyaránt fellelhető ebben a levescsodában. Igazi ízorgia tökéletes akkordban. Egy kis extra chilivel pedig végzetes. Apropo: chili. Azon vajon elgondolkozatok-e már, hogy miért annyira fűszeres és pláne csípős minden távol-keleti étel?

A nemzetekre, régiókra jellemző étkezési kultúrák évszázadokon/-ezredeken át tartó folyamatos evolúcióját több minden határozza meg. Míg a mi a történelem viharában formálódó kulináriánkra, ahogy azt egy korábbi bejegyzésben már írtam, az elmúlt évszázadban a hiánygazdaság nyomta rá a bélyegét jelentősen, addig a távol-keleti népek konyhakultúrájának alakulásába a higiénés körülmények szóltak bele. Az 1999. március 21-én, a Vasárnapi Blikkben megjelent "Fertőtlenítő hatásuk van a csípős fűszereknek" című írás a következőket mondja: "Két amerikai biológus kutatása szerint nem véletlen, hogy a távol-keleti országokban - Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Indiában, Malajziában - sokkal erősebben fűszerezik az ételeket, mint mondjuk az északi féltekén: Svédországban, Finnországban vagy Norvégiában. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az olyan intenzív aromájú, csípős fűszerek, mint a hagyma, az szegfűbors vagy a kömény elpusztítják a baktériumokat. Ugyanazok a kémiai anyagok, melyek megvédik a fűszernövényeket az ellenséges mikroorganizmusokkal szemben, baktériumölő hatásuknál fogva az ételek gyors romlását is megakadályozzák. A természet évezredek alatt 'gondoskodott arról', hogy a meleg éghajlaton élő emberek egészségük védelme érdekében megszeressék és használják a nagyon fűszeres, csípős ételeket." 

A chili nálam kiemelt helyen szerepel, ami az egészségtudatos táplálkozásommal is összhangban van, hiszen a tévhit ellenére jótékony hatással van a szervezetre: emésztésserkentő, fertőtlenítő hatású, javítja a keringést, vérbőséget okoz, felgyorsítja az anyagcserét. Emellett az is ismeretes, hogy a csípős ételek fogyasztása lehet addiktív. Ennek oka, hogy a nyelvünket, szánkat, torkunkat érő csípősség hatására fellépő fájdalom csillapítására endorfint termel az agy, ami nyugató "boldogsághormon" szétárad a szervezetben kellemes, alig érzékelhető bódulást eredményezve. Legális drog. Ki ne vágyna rá? Összességében a chiliről tehát elmondhatjuk, hogy fogyaszása révén a kellemeset összekötjük a hasznossal, de persze, ahogy minden más erős fűszer esetében, itt is igaz, hogy kis mértékben orvosság, nagy mértékben méreg. 

Hozzávalók

350g nyers vagy félig főtt egész rák (fejjel, páncéllal együtt)

1ek olívaolaj

1.5l víz

1 púpos ek vörös curry paszta (Culinaris v. Vásárcsarnok)

1 púpos ek tamarind koncentrátum (Culinaris v. Vásárcsarnok)

1 púpos tk kurkuma

1 friss piros chilipaprika

6 friss vagy szárított kaffir lime levél (Culinaris v. Vásárcsarnok)

2-3ek halszósz (Culinaris v. Vásárcsarnok)

1ek lime-lé

1ek méz

1 nagy marék friss korianderzöld

Először elkészítem a rákalaplevet. Ehhez a rákot nyersen megpucolom, a farkakat félreteszem. Az olívaolajat felhevítem, hozzáadom a rákfejeket valamint a páncélt, és közepes lángon 10 percig pirítom gyakori kevergetés mellett, amíg a rákok erős narancsszínűre nem váltanak. 2dl víz és a curry paszta hozzáadásával forrásig melegítem az alapot, és 5 percig rotyogtatom, amíg kicsit be nem sűrűsödik. A maradék bő 1l vizet végül hozzáöntöm, felforralom a levet, és 20 percig gyöngyözve főzöm. A 20 perc leteltével az alaplevet leszűröm, a rákfejeket és -páncélt kidobom. Innentől már csak pár mozzanat választja el a levesemet a végzetétől: tőlem. A alaplevet viszateszem a tűzre, belekeverem a tamarindot, a kurkumát, a chilit, a lime-leveleket, és 2 percig főzöm. Majd jöhetnek a rákfarkak és újabb 5 perc főzés, amíg a rákok ki nem pirulnak a melegtől (félig főtt rákok esetében ez ne legyen tőbb 2 percnél) - illetve a kurkumától kicsit meg is sárgulnak. A halszósz (igény szerint, mert ez adja a sóízt), a lime leve és a méz teszi kerekké az ízeket. Gőzölgő forrón friss korianderzölddel megszórva tálalom. Ez a hőfok t.i. a garancia arra, hogy egyáltalán eljut az asztalig, és nem "tűnik el" menet közben.

Jó hír a fogyókúrázóknak, hogy a chili a zsírégetésben is szerepet vállal, ráadásul egy tál Tom Yum leves nem tartalmaz többet 145 kalóriánál. ...Mondjuk én 3 tányér után tudtam csak leállni.

Éva

 

Article originally appeared on spooon (http://spooon123.hu/).
See website for complete article licensing information.